ZöldBeRepülés Blog

Nagy felháborodást keltett az elmúlt napokban az a törvénytervezet, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) védelmében terjesztett elő február 28-án a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az OMSZ monopóliuma lenne nyártól az időjárás jelentés, illetve a jövőben csak megfelelő képzettséggel és infrastruktúrával lehetne meteorológiai tevékenységet végezni. A nagy népszerűségnek örvendő amatőr-meteorológus oldalak, időjárás észlelő fórumok és ezek közösségi oldalai emiatt sajnálatosan ellehetetlenülnek és el is tűnhetnek a jövőben.

A tervezet másik  lényeges pontja, hogy az OMSZ működési költségeit egy új különadóból fedeznék, amelyet a repülőterek, kikötők és a médiaszolgáltatók fizetnének be.

Magyarországon jelenleg nem létezik meteorológiai törvény, a 277/2005. (XII. 20.) kormányrendelet szabályozza az OMSZ működését. Ezzel nem teszünk eleget az ENSZ szakosított szervezete, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) azon ajánlásának, a hogy "a nemzeti meteorológiai szolgálatok számára törvényileg monopóliumot biztosítsanak az élet és vagyonvédelem területén a meteorológiai veszélyjelzésre". A VM túl komolyan vette a feladatot és ezzel együtt magára haragította az időjárás iránt érdeklődő közvéleményt továbbá azokat a nevesített iparágakat, akik elszenvedői lennének az új adónak.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér, mint "nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója" a telekadó után újabb súlyos teherre számíthat, hogyha a kormány átengedi a törvényjavaslatot. A tervek szerint a a repülőtéri illeték 1%-át szednék be a repülőtértől negyedévente annak a szolgáltatásnak a fenntartására, amit a hajózó személyzet jelenleg a HungaroControl Zrt.-n (HC) keresztül vesz igénybe.

A Minisztérium ezt az ellentmondást úgy tervezi feloldani, hogy az OMSZ-ot, mint "országos repülésmeteorológiai
szolgáltatót" jelölné ki a polgári célú repülések tekintetében a magyar légtér egészére, kizárólagos jogkörrel. Ezt a feladatot jelenleg a HC látja el, de a jövőben csupán az észlelés és az eligazítás nyújtását végezhetnék.

A háttérben kirajzolódik az EU nagyszabású egységes európai égbolt törekvése, mely szerint a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az illetékességi körükbe tartozó légtér egészének vagy egy részének tekintetében kijelöljenek egy vagy több meteorológiai szolgáltatót. Ennek értelmében nem szükséges ilyen drasztikusan a sok éve jól működő rendszert felborítani, a HC és az OMSZ nyugodtan elláthatná párhuzamosan a korábbiaknak megfelelően a repülésmeteorológiai szolgálatot az országban... és a finanszírozást is. 

A Budapest Airport az elmúlt évben is sikeresen mérsékelte szén-dioxid kibocsátását, ezúttal összesen 10 százalékkal. 

A kibocsátás újabb jelentős csökkenése egyrészt a sajnálatos forgalom-visszaesés számlájára írható, másrészt a Budapest Airport tudatos energiaracionalizálási tevékenységével magyarázható. Tény, hogy a Malév, mint bázis légitársaság összeomlása (2012. február 3.) önmagában is jelentős csökkenést eredményezett a szén-dioxid kibocsátásban. Emellett a repülőtér folyamatos környezetvédelmi erőfeszítéseit igazolja, hogy az emissziós adatok már évek óta egyre kedvezőbben alakulnak. A kibocsátás még az utasforgalmi szempontból rekordévnek tekinthető 2011-ben (akkor 8,9 %-kal nőtt az utasforgalom) is csökkent, méghozzá közel 8 százalékkal. Tavaly a hatékony energiafelhasználás eredményeként egyebek mellett 850 000 köbméter földgázt sikerült megspórolni a repülőtéren. Ez a mennyiség hozzávetőleg megegyezik egy teljes őszi hónap fogyasztásával vagy 280 családi ház éves energiaigényével és a felhasználással együtt járó szén-dioxid kibocsátással. 

A Budapest Airport 2007-ben hirdette meg energiaracionalizálási stratégiáját, amelyet évről-évre továbbfejleszt a repülőtér fenntartható fejlődése érdekében. A program részeként a vállalat egyebek mellett felújította a futópályák és repülőgép állóhelyek, valamint az irányítótorony fénytechnikai rendszerét, továbbá – hatékony létesítménygazdálkodásának köszönhetően - jelentősen csökkentette földgázfelhasználását is. 

A Budapest Airport környezetvédelmi erőfeszítéseit már három éve az európai repülőterek szakmai szervezete (ACI Europe) is folyamatosan elismeri azzal, hogy úgynevezett karbon akkreditált minősítést adományoz a budapesti repülőtérnek. Az akkreditáció egy kizárólag repülőterekre kidolgozott nemzetközi minősítési rendszer, melyet a szektor üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése érdekében hoztak létre. A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján nem csak a földgáz-, hanem a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe. 

Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatok, környezetvédelem és működésbiztonsági igazgatója kijelentette: „A közhiedelemmel ellentétben a repülés és a repülőterek a közlekedés egyik legtisztább és legbiztonságosabb ágának számítanak, különösen, ami az elért széndioxid kibocsátás csökkenést illeti. Továbbra is fontos célunk, hogy fenntartható módon, a környező települések lakosságának igényeivel összhangban folytassuk a repülőtér fejlesztését. Ennek az idén nemcsak a szén-dioxid kibocsátás további csökkentése lesz az eszköze, hanem annak a korszerű hajtómű-próbázó helynek a megépítése is, amely ismét jelentősen redukálja a repülőtér környezeti zajterhelését is.”

Az új időknek megfelelően nem postakocsival vagy folyami gályával, hanem az Air France lyoni járatának CRJ-1000-es típusú gépével érkezett Magyarországra az idei év első francia újbora, a legendás Beaujolais Nouveau. A világhírű francia újbort hagyományosan minden év novemberének harmadik csütörtökén nyitják ki illetve dobják piacra. Az elhivatott borszakértők szerint az új Beaujolais minőségéből következtetni lehet már arra, hogy milyenek lesznek a burgundi régió borai abban az évjáratban.  

A Beaujolais körzet Burgundia legnagyobb bortermelő vidéke, nem kevesebb, mint 18 000 hektáron termelnek itt túlnyomórészt vörösbort. A legendás Beaujolais-t a „Gamay Noir á Jus Blanc” szőlőből készítik egészen a XV. század óta. Népszerűségét részben annak köszönheti, hogy bőtermő és viszonylag nagy tűrőképességű szőlőfajta, a vékonyhéjú bogyókból alacsony tannin tartalmú, gyümölcsös, de magas savtartalmú bort lehet készíteni. A Beaujoalis Nouveau divatja a XIX. századra tekint vissza Franciaországban és – hasonlóan a mi Márton napi vörösborunkhoz – hat-nyolc heti hordós erjesztés után kerül a palackokba. Az új Beaujolais-t minden év novemberének harmadik csütörtökjén, az idén tehát november 15-én juttatják el az éttermekbe és az üzletekbe. 

A Beaujolais Nouveau divatja részben annak köszönhető, hogy az újbor kóstolásából a szakértő- és borszerető közönség már következtethet annak az évjáratnak a várható minőségére. Emiatt korábban gályákon, postakocsikon, később vonaton és autóval juttatták el az érdeklődőkhöz Burgundia újborát. A szomszédos Lyon mindig is helyzeti előnyt élvezett és ide érkezett először az újbor. A jet-korszak beköszöntével természetesen már nem számít szentségtörésnek repülőgéppel szétküldeni a világban a Beaujolais Nouveau-t. 

„Az idei évben különösen kalandosra sikerült a Beaujolais Nouveau érkezése, mivel a lyoni repülőteret tejföl sűrűségű köd borította az induláskor, így az Air France járata csak némi késéssel, kora délutánra szállhatott le itt Budapesten.” – tájékoztatott Melles Botond, az Air France-KLM magyarországi vezérképviselője. Hozzátette: - „Mint minden bor, a Beaujolais Nouveau is érzékeny a rázkódásra, azonban a CRJ típusú sugárhajtású gépeink csomagterébe már szakértő kezek helyezték be a speciális boros kartonokat Lyon St. Exupéry repülőterén, nehogy akár a rakodás közben „megtörjön” az újbor. Az Air France magyarországi partnereivel és borszakértő magyar újságírókkal együtt vártuk, hogy vajon milyen bor tárul elénk a palackokból.”

 Az Air France – igen stílusosan – a budapesti repülőtérről egyenesen a fővárosi Pavillon de Paris francia étterembe szállíttatta a legendás újbort az első kóstolóra. A Beaujolais Nouveau az egyetlen vörösbor, amelyet illik lehűtve (optimálisan 11°C) feladni az asztalra, így érvényesülnek legjobban gyümölcsös aromái. A Beaujolais kifejezetten könnyű vörösbor, amelyet elsősorban aperitifként kínálnak, és jól harmonizál a különféle salátákkal, szárnyas ételekkel. A francia újbor számos Air France járaton is megtalálható ezekben a hetekben.

Forrás: Budapest Airport

November 12-én Connie Hedegard, az Európai Bizottság klímaügyi biztosa bejelentette, hogy felmentik az EU-n kívülre irányuló, vagy EU-n kívülről érkező légijáratokat az EU ETS hatálya alól.

A döntés hátterében az áll, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) a szektor kibocsátásának csökkentésére irányuló megbeszéléseken jelentős előrehaladást tudott felmutatni egy globális megoldás megalkotásának irányába. Egy jövőbeni EU - ICAO közti globális megállapodás reményében mentesülhet az egész légiközlekedési szektor az EU ETS hatálya alól.

2012-ben a rendszer a továbbiakban úgy fog működni, hogy az EU repterekről induló, és oda is érkező járatoknak a korábbiakhoz hasonlóan számolni, hitelesíteni és ellentételezniük kell kibocsátásukat. A többi járat esetében üzemeltetők fellélegezhetnek az év hátralévő részében. Hivatalos javaslat a fenti bejelentés alapján két  héten belül várható.

Az EU azonban hozzátette, hogy amennyiben az ICAO nem tudja megvalósítani terveit, úgy az EU ETS hatályát visszaállítja már a 2013-as kibocsátások ellentételezésének idejére.

Mindemellett a Bizottság hosszú távú, strukturális változásokra tett javaslatokat az EU ETS rendszer hatékonyabbá tételéhez:

• az EU 2020-ig elérendő kibocsátás-csökkentési célját a jelenlegi 20 százalékról 30 százalékra kellene emelni,
• az EUA egységek végleges kivonása a III. kereskedési időszak során,
• az éves lineáris kibocsátás-csökkentési faktor jelenlegi 2050-ig tartó 1,74%-os értékének felülvizsgálata,
• az EU ETS más szektorra történő kiterjesztése (mint például üzemanyag fogyasztás, mezőgazdaság, vízi közlekedés),  
• a Kiotói Mechanizmus kibocsátás-csökkentési egységeihez (CER és ERU) való hozzáférés csökkentése,  
• egy olyan árazási mechanizmus létrehozása, amely egy minimum árat állítana a kibocsátási egységeknek.
  
  
  

Immáron a Budapest Airport is csatlakozott azokhoz a repülőterekhez és hazai nagyvállalatokhoz, amelyek kidolgozták saját fenntarthatósági jelentésüket. A dokumentum címe: A BUD Fenntarthatósági jelentése a 2011-es üzleti évre. A jelentés rendhagyó módon prezi.com formátumban érhető el a cég honlapjáról.

A frissen publikált rövidített CSR jelentés megszületésével írásos formát kapott a repülőteret üzemeltető cég évek óta tartó stratégiája, amely a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődés megvalósítására irányul. 

A fenntarthatósági jelentéseket mindig lezárt üzleti évre szokás kiadni, amely a repülőtér esetében megegyezik a naptári évvel. A jelentés a 2011-es, még bizakodó és sikeres évre vonatkozik, ahogy a hivatalos közleményben is olvasható:

Minden tekintetben sikeres év volt 2011 a Budapest Airport számára – a társadalmi felelősségvállalás szellemében született eredmények tekintetében is. A hosszútávú stratégia kidolgozásával párhuzamosan számos önkéntes kezdeményezést is megvalósított a Budapest Airport, amelynek rangos elismeréséül az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” díjat, valamint a „Committed to Excellence” európai szintű elismerő oklevelet is megkapta. 

A repülőteret üzemeltető cég nagyléptékű környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre, innovatív kutatás-fejlesztési programokat valósított meg és belső eljárásaiban is érvényesíti a felelősségvállalási szempontokat. A repülőtér emellett folytatta és kiterjesztette az évek óta tartó sikeres, jószomszédi együttműködését a környező településekkel, valamint új alapokra helyezte, illetve elősegítette a munkatársak részvételét a döntéshozatalban.  

A Budapest Airport hosszú ideje a társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve. Mindezt egy sor korábbi önkéntes vállalás is bizonyítja: a Budapest Airport az elmúlt években jelentősen csökkentette energiafelhasználását, több százmilliós nagyságrendű zajvédelmi programot valósított meg, valamint együttműködési megállapodást kötött számos környékbeli település önkormányzatával. 

Szarvas Gábor, a Budapest Airport, közösségi kapcsolatokért, környezetvédelemért és működésbiztonságért felelős igazgatója elmondta: „Bár a Malév elvesztése és a drasztikusan megnövekedett adóterhek behatárolják a lehetőségeinket, ezen túl is nyitottak leszünk olyan önkéntes kezdeményezésekre, amelyek segítségével megerősíthetjük és tovább építhetjük partnereink és szomszédaink bizalmát, valamint kivívhatjuk a teljes magyar közvélemény elismerését. Ennek jegyében továbbra is elkötelezettek vagyunk a környezettudatos üzemeltetés mellett, folytatjuk energiaracionalizálási programunkat, és még a váratlan nehézségek ellenére is továbbvisszük társadalmi felelősségvállalási stratégiánk megvalósítását.”

Remélhetőleg CSR stratégiáját a cég a jelenlegi, nehéz időkben tényleg nem hagyja figyelmen kívül és ennek megfelelően működik a továbbiakban is. Bízom benne, hogy a fenntarthatósági jelentés több kiadást fog megélni, mint a 2007-ben egyetlenegyszer publikált környezetvédelmi jelentés!

Egy új különleges szerkezet kezdte meg működését a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. repülésmeteorológiai részlege a már meglévő meteorológiai műszerkert (MetGarden) mellé egy úgynevezett SODAR / RASS rendszerű szélprofilmérő eszközt telepített féléves tesztüzem céljából. Az új eszközzel a jelenlegi szélmérő módszereiknél pontosabb adatok érhetők el, ami repülésbiztonsági szempontból fontos előrelépés. Aki a héten a repülőtér környékén járt, a Cargo-dombról vagy a 13R pályavég felől láthatta már a különleges tüskés tetejű építményt, amely halk „füttyögő” és sípoló hangokat bocsát ki.

Fotó: Munkácsi Zsuzsa

Az új, a légkört függőlegesen szondázó mérőeszközök segítségével a repülőtéri meteorológusok magassági szélméréseket tudnak végezni. Az eszközök működése a légköri mikro-turbulenciákról visszaverődő rádióhullámok Doppler-eltolódásán alapul. A turbulenciákban a sebességingadozások sűrűségingadozásokat okoznak, ez pedig megváltoztatja a levegő rádióhullámokra vonatkozó törésmutatóját. Egy ilyen inhomogén térben az elektromágneses hullámok szóródnak, illetve visszaverődnek.

Fotó: Munkácsi Zsuzsa

A SODAR (sound detection and ranging) nevű eszköz mérési elve, hogy hallható rövid hangimpulzusokat bocsát ki, melyek a légkör különböző magasságaiban áramló levegőrétegről eltérő idő alatt verődnek vissza. A visszaverődő hangok földfelszínre való visszaérkezésének időtartama és a Doppler-effektus segítségével számítja a műszer a 4-600 m magasságban lévő vertikális szélprofilt. A Doppler-elvnek megfelelően a mozgó célról visszaverődő elektromágneses hullám frekvenciája eltolódik az álló célról visszaverődő célhoz képest, az eltolódás alapján kiszámítható a cél sugár irányú (radiális) mozgása. A tiszta légköri inhomogenitásokat és turbulenciákat is fel tudjuk térképezni a törésmutató-változásokból származó reflexiók révén.

A RASS (radio acoustic sounding system) működési elve, hogy a kibocsátott hanghullámok a légkör különböző rétegében eltérő mértékben terjednek, amit elektromágneses hullámokkal letapogatva információt szerezhetünk a vertikális szélprofilról valamint a hőmérsékleti rétegződésről is.

Forrás: Budai Olivér: Földbázisú távérzékelés a meteorológiában (bsc szakdolgozat)

Az amerikai Delta légitársaság Pittsburgh-ből New York-ba tartó járata késve tudott csak elindulni 2012. augusztus 3-án, mert méhek lepték el a repülőgép szárnyait. Éppen üzemanyaggal akarták feltölteni a gépet, amikor a kiszolgáló személyzet több ezer méhet észlelt a tankolónyílás körül.

Fotó: Stephen Repasky

Védett fajról van szó, ezért nem pusztíthatták el a kolóniát, hanem szakértőt hívtak a helyszínre aki a megfelelően eltávolította a rovarokat a gép közeléből. Nem volt egyedi eset ez a KPIT repülőtér életében, már sorozatban negyedszer kellett méhek eltávolításáról intézkedni. VIDEO

A jelenség biológia magyarázata a következő: hogyha egy méh telep elér egy kritikus méretet, akkor a királynő az egyedek felével útra kel új élőhelyet keresni. Ez lehet egy nagyobb fa vagy ebben az esetben egy repülőgép szárnya. 

A repülőtéri vadvédelem nem korlátozódik a madarakra, rágcsálókra, nagyvadakra, hanem ahogy ez a példa is mutatja az esetenként felbukkanó egzotikus potyautasok mellett számolni kell méh invázióval is bizonyos helyeken.

A repülés biztonsága és az élővilág védelme érdekében idén eddig 22 vércsefiókát költöztetett a Budapest Airport a Hortobágyi Nemzeti Parkba, hogy ott cseperedjenek fel biztonságosan.