Egy új különleges szerkezet kezdte meg működését a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. repülésmeteorológiai részlege a már meglévő meteorológiai műszerkert (MetGarden) mellé egy úgynevezett SODAR / RASS rendszerű szélprofilmérő eszközt telepített féléves tesztüzem céljából. Az új eszközzel a jelenlegi szélmérő módszereiknél pontosabb adatok érhetők el, ami repülésbiztonsági szempontból fontos előrelépés. Aki a héten a repülőtér környékén járt, a Cargo-dombról vagy a 13R pályavég felől láthatta már a különleges tüskés tetejű építményt, amely halk „füttyögő” és sípoló hangokat bocsát ki.
Fotó: Munkácsi Zsuzsa
Az új, a légkört függőlegesen szondázó mérőeszközök segítségével a repülőtéri meteorológusok magassági szélméréseket tudnak végezni. Az eszközök működése a légköri mikro-turbulenciákról visszaverődő rádióhullámok Doppler-eltolódásán alapul. A turbulenciákban a sebességingadozások sűrűségingadozásokat okoznak, ez pedig megváltoztatja a levegő rádióhullámokra vonatkozó törésmutatóját. Egy ilyen inhomogén térben az elektromágneses hullámok szóródnak, illetve visszaverődnek.
Fotó: Munkácsi Zsuzsa
A SODAR (sound detection and ranging) nevű eszköz mérési elve, hogy hallható rövid hangimpulzusokat bocsát ki, melyek a légkör különböző magasságaiban áramló levegőrétegről eltérő idő alatt verődnek vissza. A visszaverődő hangok földfelszínre való visszaérkezésének időtartama és a Doppler-effektus segítségével számítja a műszer a 4-600 m magasságban lévő vertikális szélprofilt. A Doppler-elvnek megfelelően a mozgó célról visszaverődő elektromágneses hullám frekvenciája eltolódik az álló célról visszaverődő célhoz képest, az eltolódás alapján kiszámítható a cél sugár irányú (radiális) mozgása. A tiszta légköri inhomogenitásokat és turbulenciákat is fel tudjuk térképezni a törésmutató-változásokból származó reflexiók révén.
A RASS (radio acoustic sounding system) működési elve, hogy a kibocsátott hanghullámok a légkör különböző rétegében eltérő mértékben terjednek, amit elektromágneses hullámokkal letapogatva információt szerezhetünk a vertikális szélprofilról valamint a hőmérsékleti rétegződésről is.
Forrás: Budai Olivér: Földbázisú távérzékelés a meteorológiában (bsc szakdolgozat)
