ZöldBeRepülés Blog

Elektromos autók „tankolására” szolgáló ABB villámtöltőt adott át a Budapest Airport és a Főtaxi. A fejlesztés szép példája annak, hogy nemcsak az állam és az önkormányzatok, hanem a vállalkozások is sokat tehetnek a környezetbarát technológiák elterjedéséért. A taxitársaság arra számít, hogy flottájában a jövőben egyre nő majd az elektromos autók aránya. 

Az első villámtöltő a repülőtéri Főtaxi Puffer Parkolóban, amely egyszerre három autó töltésére képes

A magyar kormány tavaly elkötelezte magát az elektromobilitás mellett. Ennek megfelelően a Jedlik Ányos Terv megvalósításának kiemelt eleme az a 1,25 milliárd forintos pályázati keret, amelyre a 15 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések pályázhatnak, amennyiben elektromos töltőállomásokat szeretnének létesíteni. Az önkormányzatokon túl azonban a környezetvédelem mellett elkötelezett vállalkozások is sokat tesznek a "zöldüzemanyag" használat népszerűsítése érdekében. A bevásárlóközpontok és kiskereskedelmi láncok közül több is adott már át ingyenesen használható elektromos töltőállomásokat a közelmúltban.

Balról jobbra: Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi- és közkapcsolati igazgatója; Taira-Julia Lammi, az ABB Magyarország ügyvezető igazgatója; Szunomár Tibor, a Főtaxi vezérigazgatója, Manel Moreno, a Budapest Airport közúti előtér kereskedelmi szolgáltatások vezetője; Tábori Ferenc, vecsési alpolgármester; Dr. Dávid Aliz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgatója.

A kormányzat mellett Budapest városvezetése is elkötelezett a környezetkímélő közlekedés térnyerésének elősegítésében. „A Fővárosi Önkormányzat nemcsak a szmog-riadó idején megismert szabályozással, tiltással, de beruházásokkal is szeretné elősegíteni a járműcsere gyorsítását” – mondta el Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. „Egy három éves program keretében a fővárosi kerületekkel közösen, nagyságrendileg 1100 töltőpont létesítését tűztük ki célul, melyek között úgy gondoljuk, ma már meghatározó részt kell, hogy képviseljenek az olyan, egyenáramú villámtöltők, mint ez a ma átadandó eszköz” – tette hozzá.

A Főtaxi egyik teljesen elektromos Nissan NV-200 típusú autója

A Főtaxi, mint a környezetvédelem, az e-mobilitás és az innováció iránt elkötelezett magyar vállalkozás a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ún. puffer parkolójában egyszerre két autó „tankolására” alkalmas ABB villámtöltőt helyezett üzembe. A fejlesztés a Budapest Airporttal együttműködésben valósult meg. A villámtöltő kiépítéséhez szükséges infrastrukturális beruházást a repülőtér üzemeltetője, míg magát a berendezést, annak telepítését és üzemeltetését a Főtaxi finanszírozta. „A ferihegyi már a második gyorstöltő, amelyet saját forrásból finanszírozva helyeztünk üzembe. Az elsőt még 2013 decemberében társaságunk központi telepén létesítettük. Arra számítunk ugyanis, hogy flottánkban belátható időn belül a jelenlegi elektromos autók többszöröse teljesíthet majd szolgálatot” – közölte Szunomár Tibor, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Szunomár Tibor a Főtaxi vezérigazgatója és Taira-Julia Lammi, az ABB Magyarország ügyvezető igazgatója bemutatják a sajtónak a villámtöltő használatát 

„A Budapest Airport 2015-ben indította útjára „Greenairport” néven a repülőtéri partnereivel közös környezetvédelmi programját. A Főtaxival közösen most átadott elektromos töltő állomás jól példázza a program fő célkitűzését, hogy a repülőtéri társaságok összehangolják fejlesztéseiket és környezetvédelmi intézkedéseiket a közös cél érdekében. A program kiemelt területe az elektromos mobilitás elterjesztése, amelynek eredményeként ma már mintegy 30 elektromos jármű közlekedik a repülőtéren és már több mint egy éve üzemel egy elektromos villámtöltő a repülőtéri parkoló területén is.” – jelentette ki Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi- közkapcsolati igazgatója. 

Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi és közkapcsolati igazgatója

„Nagy örömmel fogadtuk a Főtaxi Zrt. felkérését a villámtöltő állomás létesítésére. Az ABB jelentős nemzetközi és hazai tapasztattal rendelkezik a gyorstöltő infrastruktúra telepítése és üzemeltetése terén. Reméljük, ezzel az e-gyorstöltő állomással mi is hozzájárulhatunk az országos töltőállomás kiépítéséhez és a Főtaxi Zrt. környezetbarát törekvéseinek sikeres megvalósulásához” – mondta el Tara-Julia Lammi, az ABB Kft. ügyvezetője. 

Az ABB Terra 53 CJT típusú villámtöltő alkalmas bármilyen típusú elektromos hajtású autó töltésére. A most telepített berendezés internetes kapcsolattal rendelkezik, így működése távolról szabályozható és működtethető.

Immár harmadik éve folyamatosan sor kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ürgék befogására és áttelepítésére. A több napig tartó természetvédelmi és repülésbiztonsági akciót a 2-es pálya lezárásával egy időben végezték a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint az ELTE TTK munkatársai.

Ürge szabadlábon (Fotó: Kis Ferenc) 

Április 7-től mintegy három héten keresztül lesz légiforgalomtól elzárva a repülőtér 13L /31R futópálya annak érdekében, hogy a repülőtér üzemeltetője egy vadonatúj műszeres leszállító berendezést, ún. ILS-t (Instrumental Landing System) telepítsen a 2-es futópálya 31R jelű végéhez. (A légiközlekedésben jártasak már tudják: a 31R a 2-es pálya Vecsés felé eső vége, amit északnyugati szélirány esetén a legtöbbet használnak az érkező gépek.) Az új ILS éppen a landoló repülőgépek személyzetét segíti éjszaka vagy rossz látási viszonyok között – pl. sűrű köd esetén – hogy pontosan a futópálya küszöbe után érjenek földet biztonságosan.

Íme a sikeres ürgebefogás, háttérben egy felszálló repülőgép sziluettjével.
Nem kell aggódni, ez az ürge ma este már a Kiskunsági Nemzeti Parkban
hajtja álomra a fejét és cseppet sem bánja, hogy kitoloncolták Ferihegyről.
(Fotó: Hardy Mihály)

A munkálatokkal egy időben tehát az ürgepopulációt is csökkentik, persze természetbarát módon: a védett állatokat csak élvebefogással, majd egy számukra biztonságosabb nemzeti parkba áttelepítéssel költöztetik el a repülőtérről. Erre a repülés biztonsága miatt van szükség, ugyanis az ürgék a nagytestű ragadozó madarak kedvenc táplálékát képezik, a potenciális repülő - madár ütközések elkerülése érdekében kell őket „kilakoltatni” a repülőtérről.

A képen Munkácsi Zsuzsa, blogunk szerzője 
a befogott mintegy 100 ürge közül kettővel.

A háromhetes pályazár idején továbbá elvégzik a szükséges burkolati javításokat, nagyszabású fénytechnikai karbantartást és a lámpacseréket, a nyári időszak előtt megelőzésképpen gyomirtást hajtanak végre a 3,7 kilométer hosszú futópálya környezetében. 

A DHL Express és a Fővárosi Állat- és Növénykert logisztikai megállapodást kötött. A DHL Express utasaiként az Állatkert különleges új lakói, Vobara és Nur-Nuru-Bin, a két hím koala kevesebb mint 24 óra alatt foglalhatták el új, budapesti otthonukat. A logisztikai partnerség keretében az állatok számára elengedhetetlen, friss eukaliptuszlombok rendszeres szállítását is a DHL Express végzi.

Nur-Nuru-Bin és Vobara két európai állatkertből, a Belgiumban található Planckendael Állatkertből és a németországi Duisburgi Állatkertből érkeztek hazánkba. Az állatok szállítása jelentős előkészületet igényelt – az Állatkert és a DHL Express 8 fős csapata intézte az állatok orvosi papírjait és a szállításhoz szükséges engedélyeit. A közel 1500 km-es utat a koalák közúton tették meg körülbelül 19 óra alatt, mely során két tapasztalt sofőr váltotta egymást. Az utazás alatt a gyorsaság és a kényelem volt a legfontosabb szempont – a koalákat elkísérték gondozóik, akik rendszeresen friss élelmet és folyadékot adtak az állatoknak.

„Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben van koala, Magyarországon, sőt, az egész kelet-európai térségben pedig most először láthatja őket a közönség. Ez nagy büszkeség a számunkra, de egyben komoly szakmai kihívás is, hiszen ezeknek a különleges állatoknak mindenből a legjobbat kell adnunk. Ebben nagy segítséget jelent, hogy a friss eukaliptusz folyamatos biztosítására a DHL Express-szel közösen a lehető legjobb megoldást sikerült megtalálnunk” – fogalmazott prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.

Az állatok eukaliptusz adagját, hetente kétszer a DHL Express szállítja az Állatkertbe Newton Abott-ból, a Dél-Angliában található ültetvényről. Mivel a koalák csak a friss lombokat fogyasztják el, fontos, hogy a több mint 2000 kilométernyi távolságból érkező eukaliptusz a lehető legrövidebb idő alatt megérkezzen Budapestre. A hetente közel 70 kg súlynak megfelelő eukaliptuszlombot kevesebb, mint 24 óra leforgása alatt szállítja közúton és Airbus A-300-as repülőjáratán a DHL Express.

„Büszkék vagyunk, hogy az Állatkert hivatalos logisztikai partnereként hozzájárulhatunk a különleges és veszélyeztetett állatfajok fennmaradásához és védelméhez kiterjedt nemzetközi hálózatunk és egyedülálló megoldásaink révén. A koalák érkezése fontos mérföldkő a DHL Express és az Állatkert kapcsolatában is – a ma aláírt logisztikai megállapodás hosszú távon hangolja össze tevékenységünket, hogy a jövőben tovább folytathassuk együttműködésünket” – mondta el John Lucas a DHL Express ügyvezető igazgatója.

2014-ben a rendkívül ritka és veszélyeztetett aranyhasú mangábék, illetve az ecsetfarkú patkánykenguruk is a DHL Express segítségével érkeztek a Fővárosi Állatkertbe, de az elárvult kis orangután Angliába szállításában is a DHL Express vett részt.

Nem kevesebb, mint 46 ürgét „toloncoltak ki” a Budapest Airport, a Kaposvári Egyetem és Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területéről. A nagyszabású környezetvédelmi (és nem idegenrendészeti) akció célja az volt, hogy növeljék a repülőgép forgalom biztonságát és megóvják a fokozottan védett, Magyarországon őshonos rágcsálókat. Az idén egyébként az ürge „Az év emlőse” – így a repülőtéri áttelepítésnek különös aktualitása is van! 

Az Aeropark egyik (volt) lakója
Fotó: Gődény Csaba

Az elmúlt hétvégén rendezett ürge-mentési akció során a budapesti repülőtér szakemberei különféle csapdázási módszerekkel próbálták nyakon csípni a ferihegyi ürge-populáció képviselőit. Az csapdázási akció elsősorban a 2. futópálya 13L végére és a Légiközlekedési Kulturális Központ által üzemeltetett Aeropark területére koncentrálódott. A repülőtéren meglehetősen rendszeresen, általában kétévente hajtanak végre hasonló ürgementő műveletet. 

Ismerkedés a csapdával
Fotó: Gődény Csaba

Az ürge (lat. Spermophilus citellus) őshonos, de fokozottan veszélyeztetett rágcsáló faj, amely elsősorban a nagy füves területeket kedveli, régebben a szikes puszták lakója volt. Az ürge önmagában véve nem veszélyes a repülőtér működésére, mivel azonban a nagytestű ragadozó madarak kedvelt táplálék állata, emiatt kell a rágcsálókat eltávolítani a repülőtérről. A ragadozó madarakkal történő ütközés ugyanis nemcsak magukra a madarakra lehet végzetes, hanem a fel- és leszálló gépeket is veszélybe sodorhatja. A repülés biztonság pedig minden más megfontolást felülír. 

A ZöldBeRepülés Blog szerzője, Munkácsi Zsuzsa kezében tartja az egyik befogott példányt
Fotó: Hardy Mihály

Az ürgéket célszerű áprilisban, vagyis a téli álom időszaka után, de még az első utódok megjelenése előtt befogni és áttelepíteni. Így ugyanis már az új helyen jönnek világra a földalatti járatokban a kicsinyek. A ferihegyi repülőtér amúgy ideális élőhely az ürgék számára, amely legjobban hasonlít az ősi füves gyepekhez. Az ürge fokozottan védett állat, amelynek eszmei/természetvédelmi értéke nem kevesebb, mint 250 000 forint példányonként, vagyis a mostani ürgementési akcióban egy luxusautó árát kitevő, azaz több, mint 10 millió forint értékű rágcsálót mozgattak meg. A befogott 46 ürgét a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Pusztaszer környékén bocsátották szabadon. Az ürgének egyéb biológiai jelentősége is van: a rágcsálók ugyanis a magyarok egyik legendás madarának, a kerecsensólyomnak jelentik a kedvenc táplálékát és emiatt is fontos áttelepítésük a nemzeti parkokba. 

Fészeképítésre készülő ürge a 2-es pálya közelében
Fotó: Kis Ferenc

„Hosszú és fáradságos hétvégét töltöttünk a repülőtéren az ürgék csapdázásával.” – jelentette ki Kis Ferenc, a Budapest Airport környezetvédelmi vezetője. Hozzátette: „A Kaposvári Egyetem és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel hosszú múltra tekinthet vissza az együttműködésünk és ezúttal is eredményes volt az ürge-befogási akciónk. Igyekszünk a repülés védelmét a környezeti szempontokkal harmonizáló módszerekkel megoldani az ürgementésen túl például a vörösvércse fiókák áttelepítésével vagy a madarak hangriasztással és vadászkutyával történő elijesztésével.”

Bár a légiközlekedés mindössze két százalékban felelős a globális felmelegedésért, a repülőterek pedig a szektor teljes kibocsátásának elenyésző 5 százalékát termelik ki, a világ légikikötői egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a szén-dioxid emisszió csökkentéért és a hatékony energiafelhasználás érdekében. Európai szinten is élen jár ebben a folyamatban a budapesti repülőtér, amelynek kibocsátása mintegy 6000 tonna szén-dioxiddal csökkent az elmúlt két év során. Ez több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiség. A siker receptjéről és a jövőbeli tervekről kérdeztük Szarvas Gábort, a Budapest Airport közkapcsolati és környezetvédelmi igazgatóját.

Az önök klímaváltozás elleni tevékenységét nemrégiben az ACI Europe, a repülőterek legjelentősebb európai szervezete is elismerte azzal, hogy rangos elismerésként karbon akkreditációs tanúsítványt adott a budapesti repülőtérnek, amelyet önök korábban úgy kommentáltak, hogy ezzel beléptek az „európai emisszió csökkentő elitklubba”. A legfrissebb hírek szerint most újabb minősítést kaptak, amellyel egy szinttel feljebb léptek ebben az illusztris társaságban azzal, hogy az akkreditációs minősítés 2-es fokozatát is elérték. Mit is jelent ez valójában?
     A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek ún. karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet széndioxid-terhelése nélkül működhessen. Ezt a hosszú távú célt tűzte ki maga elé a Budapest Airport is, amikor csatlakozott az ACI, az Airports Council International nevű nemzetközi repülőtéri szövetség karbon-akkreditációs programjához. Első lépéseként 2011-től kezdve rendszeresen mérjük a Budapest Airport által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg egy-egy intézmény, vállalat vagy iparág energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalunk kötelezettséget.

A repülőtér esetében pontosan milyen energiafelhasználásról beszélhetünk? A mérés során konkrétan milyen értékekre kíváncsiak?
     A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.
Az elmúlt két évben elkönyvelt 6000 tonna széndioxid jól hangzó adat de mégsem mond sokat annak aki nem környezetvédelmi szakember.

Tudná valamivel szemléltetni, hogy pontosan mekkora mennyiségről, mekkora léptékről beszélünk?
     Valóban, 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni.

Emisszió csökkentés tekintetében mindez valóban szép teljesítménynek mondható. Hogyan tudták ezt elérni és főként, hogyan tudják majd tartani a jövőre vonatkozó ambiciózus vállalásaikat?
     Erőfeszítéseink meghozták az eredményt. Egyebek mellett lekapcsoltunk a hálózatról egy sor energia-pazarló berendezést, leállítottuk az üresen álló, elhagyott épületek fűtését, illetve optimalizáltuk az energia ellátó rendszereket a nyári és téli időszak eltérő igényei szerint, továbbá az irodáinkban már régóta napelemes kollektorok biztosítják a használati melegvizet. Biztos vagyok abban, hogy a készülő hosszútávú energia-stratégiánk elfogadása után további jelentős megtakarítást érhetünk el. Rengeteg kalkulációt végeztünk mielőtt meghoztuk volna döntésünket, így biztos vagyok abban, hogy tartani tudjuk a vállalásunkat, ráadásul az ACI Europe sem adta volna ki a minősítést, amennyiben nem látta volna biztosítottnak, hogy meg tudjuk csinálni azt, amely mellett elköteleztük magunkat.

Ez konkrétan milyen intézkedéseket jelent?
     A kibocsátás csökkentése érdekében egyfelől számos műszaki beruházást fogunk elvégezni, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet fogunk fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoport azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.

Ön szerint nemzetközi összehasonlításban egyébként átlagosnak, sereghajtónak, vagy netán éllovasnak számítanak a kibocsátás csökkentése érdekében végzett tevékenységükkel?
     Tavaly Frankfurtban az ACI éves közgyűlésén kiderült, hogy a nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított szén-dioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát, ami 5,98 %-nak felel meg. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban ennél jóval nagyobb mértékben, közel 15%-kal tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ACI programja esetében elsősorban a részvétel a fontos, hiszen a közös ellenfél a klímaváltozás.

Úgy tűnik a repülőterek igencsak iparkodnak, hogy csökkentsék az úgynevezett széndioxid lenyomatukat de vajon világviszonylatban ez mekkora mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni globális küzdelem sikeréhez?
     A világon létező összes iparág közül a légiközlekedés elenyésző mértékben, mindössze két százalékban felelős a szén-dioxid kibocsátásért, a repülőterek üzemeltetése pedig e mennyiségnek is csupán 5 százalékát adja. Azonban ettől még a felelős gondolkodás és működés alapkövetelmény a számunkra, továbbá arra is törekszünk, hogy elkötelezettségünkkel és önkéntes kezdeményezéseinkkel példát mutassunk más iparágak számára. Az akkreditációs folyamat szerintem kiváló példa erre, hiszen az ágazati szereplők mellett az ENSZ környezetvédelmi vezetői is elismerik, az Európai Unió pedig a földrész 3 legsikeresebb olyan programja között tartja számon, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának tényleges csökkentéséhez.

Négy aranyhasú mangábé érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A ritka majomfajból a világ állatkertjeiben félszáznál is kevesebb egyed él, az egyik legnagyobb állomány épp a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója.

Az USA-beli San Antonióból érkezett négy állat az európai állatkerti populáció vérfrissítését szolgálja. Egy közülük Budapesten marad, a másik három pedig hamarosan tovább utazik Európa más állatkertjeibe. Az állatok szakszerű szállítását a DHL Express, a világ vezető logisztikai szolgáltatója bonyolította le a veszélyeztetett fajok védelmének elkötelezett támogatójaként.

Az aranyhasú mangábé a világ egyik legritkább majomfaja. Eredetileg Nyugat-Afrikában őshonos, de természetes életmódjáról, illetve vadonbeli egyedszámáról igen kevés ismerettel rendelkeznek a zoológusok, mert a faj terepi kutatása számos akadályba ütközik. Az viszont bizonyos, hogy az aranyhasú mangábék egyedszáma folyamatosan csökkent a vadonban. Nemcsak a természetben él belőlük kevés, az állatkertekben is a legnagyobb ritkaságnak számítanak. Jelenleg a világon összesen nyolc állatkertben élnek aranyhasú mangábék, vagyis kevesebb helyen tartanak ilyen állatokat, mint például óriáspandát. Az állatkerti világállomány pillanatnyilag 37 egyedből áll.

A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta foglalkozik az aranyhasú mangábék tartásával és szaporításával. Ennek sikerei nyomán a budapesti állomány világviszonylatban is a legnagyobbak és a legszaporábbak közé tartozik. Az év elején nyolc állat képviselte ezt a fajt a magyar főváros állatkertjében. Áprilisban azonban újabb négy állat érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. 

A négy aranyhasú mangábét a texas-i San Antonio állatkertjéből szállították Budapestre vérfrissítés céljából. Daphne, Dexter, Skyler és Tukal mind amerikai születésűek, és egy olyan vérvonalat képviselnek, amely nem áll közeli rokonságban az európai állatkertekben élő mangábékkal. A veszélyeztetett fajok állatkerti tenyészprogramjait általában régiónként szervezik, így külön programokat tart fenn az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) és az Amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (AZA). Az olyan ritka és kis egyedszámban tartott fajoknál azonban, mint amilyen az aranyhasú mangábé is, a rokontenyésztés és a genetikai leromlás elkerülése érdekében feltétlenül szükség van a kontinenseken átívelő együttműködésre is. Az új vérvonalat képviselő négy állat közül egy hím marad majd Budapesten, a másik három nemsokára továbbutazik Hollandiába, illetve Franciaországba.

Az aranyhasú mangábék természetvédelmi célú szaporítása szempontjából elengedhetetlen, két napig tartó szállítása során a DHL Express globális csapata gondoskodott a „VIP utasok” pontos és gördülékeny szállításáról. A mangábék az útra külön erre a célra szolgáló, névre szóló szállítóládákat kaptak. A majmok utazásához kapcsolódó szervezés, a papírok beszerzése több hónapig tartott, és több mint 30 ember dolgozott az amerikai és a budapesti állatkertekben, valamint a DHL Express globális hálózatában, hogy a különleges utasok biztonságban és kényelmesen érkezhessenek meg úti céljukhoz. A ritka és veszélyeztetett állatokat elkísérte amerikai gondozójuk is, aki elárulta, hogy a mangábék közül az egyik nőstény, Daphne a „legcserfesebb”, jellegzetes hangját gyakran hallatja, a hímek pedig nagyon mozgékonyak és bármin képesek összekapni pillanatok alatt.

„A DHL Express elkötelezett a veszélyeztetett fajok megőrzése mellett, így rendszeresen dolgozunk együtt állatkertekkel és állatvédelmi szervezetekkel világszerte élő állatok szállításában. Legutóbb tigriseket, afrikai gorillákat és pandákat is szállítottunk. Különös örömünkre szolgál, hogy globális tapasztalatunkkal és logisztikai szakértelmünkkel támogathattuk a budapesti állatkertet, és az európai fajfenntartási programot. Bízunk benne, hogy az aranyhasú mangábék jól érzik majd magukat új otthonukban, és a magyar állomány hamarosan új tagokkal bővül majd.” – mondta el John Lucas, a DHL Express Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A mangábék útjuk során háromszor szálltak át, valamint a DHL Express három légi elosztóközpontjából kettőben is megfordultak. A lipcsei légi központból egy Airbus A300-as repülővel érkeztek a budapesti reptérre. Az utazás alatt gondozójuk mellett élelem és ivóvíz is rendelkezésükre állt, így a kicsivel több mint 50 órás út a legnagyobb kényelemben telt. A hathetes budapesti állatorvosi megfigyelés eredménye alapján a mangábék teljesen egészségesen kezdhetik meg új életüket Európában.

Gondosan előkészített természetvédelmi akció keretein belül 75 példány fokozottan védett ürgét (Spermophilus citellus), becslések szerint az állomány mintegy egyharmadát költöztette el a kettes futópálya mellől a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park és az ELTE szakembercsapata. Az Európai Unió LIFE pénzügyi alapjából támogatott akció repülésbiztonsági és természetvédelmi célokat egyaránt szolgál.

Fotó: Kis Ferenc

Az ürgét néhány évtizede még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, de sajnos a magyarországi állomány az élőhelyek számának drasztikus csökkenésével erősen megritkult ezért a fajt védetté, majd fokozottan védetté nyilvánították. Eszmei értéke jelenleg 250 000 Ft. A sajnálatos egyedszámcsökkenés oka a legelők felhagyása, beszántása és a növényzet magasság-, és fajösszetételbeli változása. Mindez kedvezőtlen az ürgék élőhely igényeinek, így a populáció csökkenését vonja maga után. Mára leginkább a repülőterek rendszeresen gondozott gyepeire szorultak vissza az állatok. Több különösen értékes, ritka ragadozómadarunk, így elsősorban a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a parlagi sas (Aquila heliaca) egyik fő táplálékállata az ürge, így az állomány erősítése kritikus fontosságú. A repülőtereken nemkívánatosak e nagytestű ragadozómadarak, így az ürgék áttelepítése a legoptimálisabb megoldás valamennyi faj szempontjából.

Fotó: Galyas Richárd

Kellemes lakóhelynek számított a budapesti nemzetközi repülőtér is egészen mostanáig. A füves, sík mezőn szinte háborítatlanul élhettek, leszámítva a mellettük fel- és leszálló repülőgépeket, valamint a repülőtér területére betévedő, élelem után portyázó nagytestű ragadozó madarakat.

Az akció nemcsak Budapesten, hanem a nemzeti parkhoz közelebb eső kecskeméti katonai repülőtér területén is tartott  egy héten keresztül. Összesen 200 kis ürge kapott új otthont a Kiskunságban. Ha kevés a repülőtéren potenciális táplálék, a madarak messzebbre költöznek, ez pedig nem csupán a madárpopulációnak jobb, de a légiközlekedés is biztonságosabb. 

Az akció a hét első felében Kecskeméten, a hét második felében Budapesten zajlott. A kutatókból és egyetemistákból álló csapat 250 db csapdát helyezett el az ürgelyukak köré, gondosan az állat által használ ösvényre, majd félóránként ellenőrzést végeztek, hogy a befogott példányok minél hamarabb árnyékos helyre kerüljenek. A ketrecben egy darab alma várta az állatokat a nagy hőségben folyadék gyanánt.

Fotó: Kis Ferenc

Az állatok új otthonát már jóval korábban elkezdték előkészíteni a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A helyi vadásztársaság tavasz óta ritkítja rókákat az újonnan költöztetett még bizonytalan példányok védelmében és mesterséges lyukakat is fúrtak arra a gondosan bekerített területre, ahol sor kerül majd a szabadon-engedésre.

Különös gonddal kellett eljárnunk a kissé szokatlan repülőtéri akció során, hiszen fokozottan védett állatokról van szó. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy minél kevésbé szenvedjék meg az átköltöztetést.” nyilatkozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója. Hozzáfűzte:”Az ürgék önmagukban nem veszélyesek a repülésre, nem így a rájuk vadászó ragadozó madarak, hiszen egy nagytestű madárral történő ütközés nagyon veszélyes lehet egy repülőgép számára és persze többnyire végzetes a madár számára. Így az ürge-transzfer a Kiskunsági Nemzeti Park területére mindenképpen a természetvédelmi célok mellett a repülés, s végső soron az utasok biztonságát szolgálja.

A Budapest Airport madár- és vadvédelmi szakemberei egész évben azon dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a repülőgép-vadállat találkozások száma, közel kéttucat módszert vetnek be ennek érdekében. A Budapest Airport lehetőség szerint természetbarát technológiákat használ, ennek számos példája volt már a ragadozó vörös vércse fiókák átköltöztetésétől egészen a táplálékul szolgáló apró vadak eltávolításáig. Legutoljára 2007-ben volt ürgementés, az ezt követő években pedig bizonyíthatóan kevesebb madár ütközött repülőgépekkel.

A Budapest Airport Zrt. októberben átadott, BUD Office Center nevű irodaháza Magyarországon elsőként – és jelenleg egyedüliként – szerezte meg a BREEAM minősítési rendszer végleges „Very Good” azaz „Nagyon Jó” minősítését. A felújítási projektben a minősítési feladatokat az Óbuda Group szakértői látták el.

Fotó: Galyas Richárd

A végleges (final) BREEAM minősítést az épület átadás-átvétele után, a megvalósult követelményeket dokumentáló tervek és leírások benyújtását követően adta ki az épületnek a BRE, a BREEAM brit anyaszervezete.

A projektet teljes egészében felújításként valósították meg, amely már a tervezési fázisban is elnyerte a BREEAM Very Good köztes (interim) minősítését. Az építkezés befejezése után, a kivitelezés fenntarthatóságának mérlegelése, illetve a megvalósult épület értékelése alapján állapították meg az irodaépület végleges pontszámát, amely jelenleg a legmagasabb értékű Magyarországon” - összegezte Lipcsei Gábor projektigazgató, a minősítő csapat vezetője. 

A BUD Office Center ki tudta használni a BREEAM összetett értékelési rendszerét, amely számos esetben díjazza a felújítás környezettudatosságát. 

“A Budapest Airport számára az első pillanattól, azaz már a tervezéstől fogva kiemelten fontos követelmény volt, hogy az új irodaépület minden szempontból megfeleljen a BREEAM-előírásoknak” – hangsúlyozta René Droese, a Budapest Airport ingatlangazdálkodási igazgatója. Hozzátette: “A bérlőink már hosszú hónapok óta élvezik a korszerűen megvalósított épület és a repülőtéri környezet minden előnyét. Az Óbuda Csoporttal folytatott együttműködésünk ezen a területen is kiállta a gyakorlat próbáját.”

A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épületminősítési rendszer. Budapesten jelenleg 17 BREEAM, illetve LEED rendszer szerint minősített vagy előminősített projekt található, amelyek túlnyomó többsége irodafejlesztés. Habár a minősített irodaterületek a teljes fővárosi irodapiac alig több mint 5%-át teszik ki, a 2012-ben átadott vagy fejlesztés alatt álló projektek döntő többsége minősítésre kerül(t). Az elkövetkező években várhatóan az átadásra kerülő irodaépületek közel 100 százaléka szerez majd minősítést a BREEAM vagy a LEED rendszerben.

A BREEAM minősítési módszer a beruházás egészét hivatott vizsgálni, a különböző területeken belül fontossági/súlyozási sorrendet állít fel, melyek:

• • energiatakarékosság,
  • emberközpontú tervezési szemlélet,
  • gazdaságos és környezettudatos építőanyag felhasználás,
  • épületüzemeltetés és –karbantartás,
  • környezetszennyezés,
  • ökológia és területhasználat,
  • hulladék– és szennyvízgazdálkodás,
  • elhelyezkedés, megközelíthetőség,
  • víztakarékosság

Forrás: ingatlanhirek.hu