ZöldBeRepülés Blog

A Budapest Airport és a LAFARGE Cement Magyarország csatlakozásával már összesen 4 hazai vállalat használja a Magyar Adományozói Fórum (MAF) segítségével a világ legelterjedtebb módszertanát, a London Benchmarking Group keretrendszerét támogatási programjai méréséhez és értékeléséhez.

2015-ben csatlakozott a Budapest Airport és a LAFARGE Cement Magyarország a London Benchmarking Group International hazai csoportjához, hogy a jövőben hazai támogatási, társadalmi befektetési programjainak értékelését a globálisan már széles körben használt eszköz, az LBG-módszertan alapján végezze.

Hazánkban a Magyar Adományozói Fórum a London Benchmarking Group International network helyi partnere, a hazai csoportban pedig a Vodafone Magyarország és a MOL-csoport használták már a korábbi években is az LBG-módszertanát és eszközeit társadalmi befektetési programjai monitoringjához és értékeléséhez.

2015 júliusában az LBG-hálózat nemzetközi együttműködése részeként Simon J. Robinson, az ausztrál LBG-csoport igazgatója tart előadást a MAF Akadémia meghívására a vállalatok támogatói programjainak társadalmi szinten elért eredményeinek és hatásainak kimutatásához használt új módszerekről.

Az LBG módszertanát olyan elismert nemzetközi CSR indexek, standardok és jelentéstételi rendszerek is alkalmazzák, mint a Dow Jones Sustainability Index, az ISO26000 és a Global Reporting Initiative.
   

A DHL Express és a Fővárosi Állat- és Növénykert logisztikai megállapodást kötött. A DHL Express utasaiként az Állatkert különleges új lakói, Vobara és Nur-Nuru-Bin, a két hím koala kevesebb mint 24 óra alatt foglalhatták el új, budapesti otthonukat. A logisztikai partnerség keretében az állatok számára elengedhetetlen, friss eukaliptuszlombok rendszeres szállítását is a DHL Express végzi.

Nur-Nuru-Bin és Vobara két európai állatkertből, a Belgiumban található Planckendael Állatkertből és a németországi Duisburgi Állatkertből érkeztek hazánkba. Az állatok szállítása jelentős előkészületet igényelt – az Állatkert és a DHL Express 8 fős csapata intézte az állatok orvosi papírjait és a szállításhoz szükséges engedélyeit. A közel 1500 km-es utat a koalák közúton tették meg körülbelül 19 óra alatt, mely során két tapasztalt sofőr váltotta egymást. Az utazás alatt a gyorsaság és a kényelem volt a legfontosabb szempont – a koalákat elkísérték gondozóik, akik rendszeresen friss élelmet és folyadékot adtak az állatoknak.

„Ausztrálián kívül csak nagyon kevés állatkertben van koala, Magyarországon, sőt, az egész kelet-európai térségben pedig most először láthatja őket a közönség. Ez nagy büszkeség a számunkra, de egyben komoly szakmai kihívás is, hiszen ezeknek a különleges állatoknak mindenből a legjobbat kell adnunk. Ebben nagy segítséget jelent, hogy a friss eukaliptusz folyamatos biztosítására a DHL Express-szel közösen a lehető legjobb megoldást sikerült megtalálnunk” – fogalmazott prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.

Az állatok eukaliptusz adagját, hetente kétszer a DHL Express szállítja az Állatkertbe Newton Abott-ból, a Dél-Angliában található ültetvényről. Mivel a koalák csak a friss lombokat fogyasztják el, fontos, hogy a több mint 2000 kilométernyi távolságból érkező eukaliptusz a lehető legrövidebb idő alatt megérkezzen Budapestre. A hetente közel 70 kg súlynak megfelelő eukaliptuszlombot kevesebb, mint 24 óra leforgása alatt szállítja közúton és Airbus A-300-as repülőjáratán a DHL Express.

„Büszkék vagyunk, hogy az Állatkert hivatalos logisztikai partnereként hozzájárulhatunk a különleges és veszélyeztetett állatfajok fennmaradásához és védelméhez kiterjedt nemzetközi hálózatunk és egyedülálló megoldásaink révén. A koalák érkezése fontos mérföldkő a DHL Express és az Állatkert kapcsolatában is – a ma aláírt logisztikai megállapodás hosszú távon hangolja össze tevékenységünket, hogy a jövőben tovább folytathassuk együttműködésünket” – mondta el John Lucas a DHL Express ügyvezető igazgatója.

2014-ben a rendkívül ritka és veszélyeztetett aranyhasú mangábék, illetve az ecsetfarkú patkánykenguruk is a DHL Express segítségével érkeztek a Fővárosi Állatkertbe, de az elárvult kis orangután Angliába szállításában is a DHL Express vett részt.

Nem kevesebb, mint 46 ürgét „toloncoltak ki” a Budapest Airport, a Kaposvári Egyetem és Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területéről. A nagyszabású környezetvédelmi (és nem idegenrendészeti) akció célja az volt, hogy növeljék a repülőgép forgalom biztonságát és megóvják a fokozottan védett, Magyarországon őshonos rágcsálókat. Az idén egyébként az ürge „Az év emlőse” – így a repülőtéri áttelepítésnek különös aktualitása is van! 

Az Aeropark egyik (volt) lakója
Fotó: Gődény Csaba

Az elmúlt hétvégén rendezett ürge-mentési akció során a budapesti repülőtér szakemberei különféle csapdázási módszerekkel próbálták nyakon csípni a ferihegyi ürge-populáció képviselőit. Az csapdázási akció elsősorban a 2. futópálya 13L végére és a Légiközlekedési Kulturális Központ által üzemeltetett Aeropark területére koncentrálódott. A repülőtéren meglehetősen rendszeresen, általában kétévente hajtanak végre hasonló ürgementő műveletet. 

Ismerkedés a csapdával
Fotó: Gődény Csaba

Az ürge (lat. Spermophilus citellus) őshonos, de fokozottan veszélyeztetett rágcsáló faj, amely elsősorban a nagy füves területeket kedveli, régebben a szikes puszták lakója volt. Az ürge önmagában véve nem veszélyes a repülőtér működésére, mivel azonban a nagytestű ragadozó madarak kedvelt táplálék állata, emiatt kell a rágcsálókat eltávolítani a repülőtérről. A ragadozó madarakkal történő ütközés ugyanis nemcsak magukra a madarakra lehet végzetes, hanem a fel- és leszálló gépeket is veszélybe sodorhatja. A repülés biztonság pedig minden más megfontolást felülír. 

A ZöldBeRepülés Blog szerzője, Munkácsi Zsuzsa kezében tartja az egyik befogott példányt
Fotó: Hardy Mihály

Az ürgéket célszerű áprilisban, vagyis a téli álom időszaka után, de még az első utódok megjelenése előtt befogni és áttelepíteni. Így ugyanis már az új helyen jönnek világra a földalatti járatokban a kicsinyek. A ferihegyi repülőtér amúgy ideális élőhely az ürgék számára, amely legjobban hasonlít az ősi füves gyepekhez. Az ürge fokozottan védett állat, amelynek eszmei/természetvédelmi értéke nem kevesebb, mint 250 000 forint példányonként, vagyis a mostani ürgementési akcióban egy luxusautó árát kitevő, azaz több, mint 10 millió forint értékű rágcsálót mozgattak meg. A befogott 46 ürgét a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Pusztaszer környékén bocsátották szabadon. Az ürgének egyéb biológiai jelentősége is van: a rágcsálók ugyanis a magyarok egyik legendás madarának, a kerecsensólyomnak jelentik a kedvenc táplálékát és emiatt is fontos áttelepítésük a nemzeti parkokba. 

Fészeképítésre készülő ürge a 2-es pálya közelében
Fotó: Kis Ferenc

„Hosszú és fáradságos hétvégét töltöttünk a repülőtéren az ürgék csapdázásával.” – jelentette ki Kis Ferenc, a Budapest Airport környezetvédelmi vezetője. Hozzátette: „A Kaposvári Egyetem és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel hosszú múltra tekinthet vissza az együttműködésünk és ezúttal is eredményes volt az ürge-befogási akciónk. Igyekszünk a repülés védelmét a környezeti szempontokkal harmonizáló módszerekkel megoldani az ürgementésen túl például a vörösvércse fiókák áttelepítésével vagy a madarak hangriasztással és vadászkutyával történő elijesztésével.”

Kedden egy lúd forgatta fel London legnagyobb repülőterének életét. A Heathrow, a világ harmadik legforgalmasabb repülőtere, így ez a néhány perces fogócska 20-nál is több gép késését eredményezte. Szerencsére a repülőtéri dolgozók megoldották a helyzetet, a ludat befogták, mely így már nem veszélyeztette tovább saját épségét, sem a forgalmat.

Bár a légiközlekedés mindössze két százalékban felelős a globális felmelegedésért, a repülőterek pedig a szektor teljes kibocsátásának elenyésző 5 százalékát termelik ki, a világ légikikötői egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a szén-dioxid emisszió csökkentéért és a hatékony energiafelhasználás érdekében. Európai szinten is élen jár ebben a folyamatban a budapesti repülőtér, amelynek kibocsátása mintegy 6000 tonna szén-dioxiddal csökkent az elmúlt két év során. Ez több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiség. A siker receptjéről és a jövőbeli tervekről kérdeztük Szarvas Gábort, a Budapest Airport közkapcsolati és környezetvédelmi igazgatóját.

Az önök klímaváltozás elleni tevékenységét nemrégiben az ACI Europe, a repülőterek legjelentősebb európai szervezete is elismerte azzal, hogy rangos elismerésként karbon akkreditációs tanúsítványt adott a budapesti repülőtérnek, amelyet önök korábban úgy kommentáltak, hogy ezzel beléptek az „európai emisszió csökkentő elitklubba”. A legfrissebb hírek szerint most újabb minősítést kaptak, amellyel egy szinttel feljebb léptek ebben az illusztris társaságban azzal, hogy az akkreditációs minősítés 2-es fokozatát is elérték. Mit is jelent ez valójában?
     A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek ún. karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet széndioxid-terhelése nélkül működhessen. Ezt a hosszú távú célt tűzte ki maga elé a Budapest Airport is, amikor csatlakozott az ACI, az Airports Council International nevű nemzetközi repülőtéri szövetség karbon-akkreditációs programjához. Első lépéseként 2011-től kezdve rendszeresen mérjük a Budapest Airport által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg egy-egy intézmény, vállalat vagy iparág energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalunk kötelezettséget.

A repülőtér esetében pontosan milyen energiafelhasználásról beszélhetünk? A mérés során konkrétan milyen értékekre kíváncsiak?
     A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.
Az elmúlt két évben elkönyvelt 6000 tonna széndioxid jól hangzó adat de mégsem mond sokat annak aki nem környezetvédelmi szakember.

Tudná valamivel szemléltetni, hogy pontosan mekkora mennyiségről, mekkora léptékről beszélünk?
     Valóban, 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni.

Emisszió csökkentés tekintetében mindez valóban szép teljesítménynek mondható. Hogyan tudták ezt elérni és főként, hogyan tudják majd tartani a jövőre vonatkozó ambiciózus vállalásaikat?
     Erőfeszítéseink meghozták az eredményt. Egyebek mellett lekapcsoltunk a hálózatról egy sor energia-pazarló berendezést, leállítottuk az üresen álló, elhagyott épületek fűtését, illetve optimalizáltuk az energia ellátó rendszereket a nyári és téli időszak eltérő igényei szerint, továbbá az irodáinkban már régóta napelemes kollektorok biztosítják a használati melegvizet. Biztos vagyok abban, hogy a készülő hosszútávú energia-stratégiánk elfogadása után további jelentős megtakarítást érhetünk el. Rengeteg kalkulációt végeztünk mielőtt meghoztuk volna döntésünket, így biztos vagyok abban, hogy tartani tudjuk a vállalásunkat, ráadásul az ACI Europe sem adta volna ki a minősítést, amennyiben nem látta volna biztosítottnak, hogy meg tudjuk csinálni azt, amely mellett elköteleztük magunkat.

Ez konkrétan milyen intézkedéseket jelent?
     A kibocsátás csökkentése érdekében egyfelől számos műszaki beruházást fogunk elvégezni, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet fogunk fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoport azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.

Ön szerint nemzetközi összehasonlításban egyébként átlagosnak, sereghajtónak, vagy netán éllovasnak számítanak a kibocsátás csökkentése érdekében végzett tevékenységükkel?
     Tavaly Frankfurtban az ACI éves közgyűlésén kiderült, hogy a nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított szén-dioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát, ami 5,98 %-nak felel meg. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban ennél jóval nagyobb mértékben, közel 15%-kal tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ACI programja esetében elsősorban a részvétel a fontos, hiszen a közös ellenfél a klímaváltozás.

Úgy tűnik a repülőterek igencsak iparkodnak, hogy csökkentsék az úgynevezett széndioxid lenyomatukat de vajon világviszonylatban ez mekkora mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni globális küzdelem sikeréhez?
     A világon létező összes iparág közül a légiközlekedés elenyésző mértékben, mindössze két százalékban felelős a szén-dioxid kibocsátásért, a repülőterek üzemeltetése pedig e mennyiségnek is csupán 5 százalékát adja. Azonban ettől még a felelős gondolkodás és működés alapkövetelmény a számunkra, továbbá arra is törekszünk, hogy elkötelezettségünkkel és önkéntes kezdeményezéseinkkel példát mutassunk más iparágak számára. Az akkreditációs folyamat szerintem kiváló példa erre, hiszen az ágazati szereplők mellett az ENSZ környezetvédelmi vezetői is elismerik, az Európai Unió pedig a földrész 3 legsikeresebb olyan programja között tartja számon, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának tényleges csökkentéséhez.

Nem szokatlan kutyák alkalmazása a repülőtereken, gyakran látni örző-védő kutyákat, bombakereső vagy éppen kábítószerkereső kutyákat, sőt gyakran a madár-, és vadvédekesésben is alkalmaznak ebeket, ahogy Budapesten is. 

Tehát még akár igaz is lehetne az amszterdami Schipol repülőtér új kampánya, melynek videójában egy beegle kutyával mutatják be / illusztrálják a talált tárgyak részlegük működésének hatékonyságát. Mindenképp becsülendő, hogy ennyi energiát fordítanak a talált tárgyak visszajuttatására, hogy egy kutya statisztát is alkalmaznak reklámfimjükben, az viszont sajnos nem derül ki, hogy valóban hogyan működik a 'Lost and found' iroda.

A videót mindenesetre érdemes megnézni, nagyon aranyos:

Nem kevesebb, mint 15 %-al csökkentette környezeti terhelését, pontosabban az ún. széndioxid-lábnyomát a Budapest Airport. A magyar főváros repülőtere négy évvel ezelőtt csatlakozott a környezettudatos repülőterek mozgalmához és tavaly először sikerült érdemi csökkenést elérni a széndioxid kibocsátásban. 

A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek ún. karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon-accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet szén-dioxid terhelése nélkül működhessen. Ezt a hosszú távú célt tűzte ki maga elé a Budapest Airport is, amikor csatlakozott az ACI, az Airports Council International nevű nemzetközi repülőtéri szövetség karbon-akkreditációs programjához. 

A Budapest Airport utasait is tájékoztatja szén-dioxid kibocsátás csökkentésért tett erőfeszítéseről

Ennek első lépéseként 2011-től kezdve rendszeresen mérik és hitelesítik a Budapest Airport által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Ez az adat mutatja a legkézenfekvőbb módon egy-egy intézmény, vállalat vagy iparág energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly jelentős, összesen mintegy 15 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. 

A kiváló eredménynek az ad különös hangsúlyt, hogy a héten tartották Frankfurtban az ACI éves közgyűlését, ahol kiderült: a nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A programban a nemzetközi légiforgalom 23,6 %-át jelentő repülőterek vesznek részt, a közösen megtakarított szén-dioxid kibocsátás pedig elérte a 133 599 tonnát, ami 5,98 %-nak felel meg. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban ennél jóval nagyobb mértékben tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. 

Az ACI Europe 2013-ban az EU "A World You Like" versenyének döntősei közt
(A képen többek között az ACI Europe igazgatója Olivier Jankovec és
 Connie Hedegaard, az EU éghajlatváltozásért felelős biztosa)

„A tavalyi volt az első évünk, amikor nemcsak feltérképeztük a szén-dioxid kibocsátástt, hanem érdemi csökkenést tudtunk elérni, és erre külön is büszke vagyok.” – jelentette ki Szarvas Gábor a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója. Hozzátette: „Az évek óta kifejtett erőfeszítések meghozták az eredményt. Egyebek mellett lekapcsoltunk a hálózatról egy sor energia-pazarló berendezést, leállítottuk az üresen álló, elhagyott épületek fűtését, illetve optimalizáltuk az energia ellátó rendszereket a nyári és téli időszak eltérő igényei szerint egy energia-racionalizálási program keretében, az irodáinkban már régóta napkollektorok biztosítják a használati melegvizet. Biztos vagyok abban, hogy a készülő hosszútávú energia-stratégiánk elfogadása után tovább jelentős megtakarítást érhetünk el.” 

A Repülőtéri Karbon Akkreditációs programot az Európai Unió a földrész 3 legsikeresebb programja között tartja számon, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának tényleges csökkentéséhez.