Bár a légiközlekedés mindössze két százalékban felelős a globális felmelegedésért, a repülőterek pedig a szektor teljes kibocsátásának elenyésző 5 százalékát termelik ki, a világ légikikötői egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a szén-dioxid emisszió csökkentéért és a hatékony energiafelhasználás érdekében. Európai szinten is élen jár ebben a folyamatban a budapesti repülőtér, amelynek kibocsátása mintegy 6000 tonna szén-dioxiddal csökkent az elmúlt két év során. Ez több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiség. A siker receptjéről és a jövőbeli tervekről kérdeztük Szarvas Gábort, a Budapest Airport közkapcsolati és környezetvédelmi igazgatóját.
Az önök klímaváltozás elleni tevékenységét nemrégiben az ACI Europe, a repülőterek legjelentősebb európai szervezete is elismerte azzal, hogy rangos elismerésként karbon akkreditációs tanúsítványt adott a budapesti repülőtérnek, amelyet önök korábban úgy kommentáltak, hogy ezzel beléptek az „európai emisszió csökkentő elitklubba”. A legfrissebb hírek szerint most újabb minősítést kaptak, amellyel egy szinttel feljebb léptek ebben az illusztris társaságban azzal, hogy az akkreditációs minősítés 2-es fokozatát is elérték. Mit is jelent ez valójában?
A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek ún. karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet széndioxid-terhelése nélkül működhessen. Ezt a hosszú távú célt tűzte ki maga elé a Budapest Airport is, amikor csatlakozott az ACI, az Airports Council International nevű nemzetközi repülőtéri szövetség karbon-akkreditációs programjához. Első lépéseként 2011-től kezdve rendszeresen mérjük a Budapest Airport által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg egy-egy intézmény, vállalat vagy iparág energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalunk kötelezettséget.
A repülőtér esetében pontosan milyen energiafelhasználásról beszélhetünk? A mérés során konkrétan milyen értékekre kíváncsiak?
A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.
Az elmúlt két évben elkönyvelt 6000 tonna széndioxid jól hangzó adat de mégsem mond sokat annak aki nem környezetvédelmi szakember.
Tudná valamivel szemléltetni, hogy pontosan mekkora mennyiségről, mekkora léptékről beszélünk?
Valóban, 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni.
Emisszió csökkentés tekintetében mindez valóban szép teljesítménynek mondható. Hogyan tudták ezt elérni és főként, hogyan tudják majd tartani a jövőre vonatkozó ambiciózus vállalásaikat?
Erőfeszítéseink meghozták az eredményt. Egyebek mellett lekapcsoltunk a hálózatról egy sor energia-pazarló berendezést, leállítottuk az üresen álló, elhagyott épületek fűtését, illetve optimalizáltuk az energia ellátó rendszereket a nyári és téli időszak eltérő igényei szerint, továbbá az irodáinkban már régóta napelemes kollektorok biztosítják a használati melegvizet. Biztos vagyok abban, hogy a készülő hosszútávú energia-stratégiánk elfogadása után további jelentős megtakarítást érhetünk el. Rengeteg kalkulációt végeztünk mielőtt meghoztuk volna döntésünket, így biztos vagyok abban, hogy tartani tudjuk a vállalásunkat, ráadásul az ACI Europe sem adta volna ki a minősítést, amennyiben nem látta volna biztosítottnak, hogy meg tudjuk csinálni azt, amely mellett elköteleztük magunkat.
Ez konkrétan milyen intézkedéseket jelent?
A kibocsátás csökkentése érdekében egyfelől számos műszaki beruházást fogunk elvégezni, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet fogunk fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoport azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.
Ön szerint nemzetközi összehasonlításban egyébként átlagosnak, sereghajtónak, vagy netán éllovasnak számítanak a kibocsátás csökkentése érdekében végzett tevékenységükkel?
Tavaly Frankfurtban az ACI éves közgyűlésén kiderült, hogy a nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított szén-dioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát, ami 5,98 %-nak felel meg. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban ennél jóval nagyobb mértékben, közel 15%-kal tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ACI programja esetében elsősorban a részvétel a fontos, hiszen a közös ellenfél a klímaváltozás.
Úgy tűnik a repülőterek igencsak iparkodnak, hogy csökkentsék az úgynevezett széndioxid lenyomatukat de vajon világviszonylatban ez mekkora mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni globális küzdelem sikeréhez?
A világon létező összes iparág közül a légiközlekedés elenyésző mértékben, mindössze két százalékban felelős a szén-dioxid kibocsátásért, a repülőterek üzemeltetése pedig e mennyiségnek is csupán 5 százalékát adja. Azonban ettől még a felelős gondolkodás és működés alapkövetelmény a számunkra, továbbá arra is törekszünk, hogy elkötelezettségünkkel és önkéntes kezdeményezéseinkkel példát mutassunk más iparágak számára. Az akkreditációs folyamat szerintem kiváló példa erre, hiszen az ágazati szereplők mellett az ENSZ környezetvédelmi vezetői is elismerik, az Európai Unió pedig a földrész 3 legsikeresebb olyan programja között tartja számon, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának tényleges csökkentéséhez.
