ZöldBeRepülés Blog

A debreceni repülőtér növekvő forgalma sajnos egyre több madárral való ütközést is generál. 

Mint ismert, tavaly ősszel felszállás közben kellett vészfékeznie egy Wizz Air-gépnek a debreceni repülőtéren, mely madárrajjal ütközött, annak ellenére, hogy az indulása előtt végeztek madárriasztást. Szerencsére senki nem sérült meg.

Az eset után az önkormányzat (mely ugye a repülőtér tulajdonosa) is megkereste a légikikötő vezetését, s egy közös program kidolgozásába kezdtek. Ebbe bevonták az érintett városi érdekeltségű cégeket, így a hulladékkezelőt és a Debreceni Vízműt is. Nagyon sok madár keres például táplálékot a közeli hulladéklerakó területén, főként sirályok. Valószínűleg az a sirályraj is onnan jött vagy oda tartott, mellyel a Wizz Air-gép ütközött szeptemberben. A hulladékkezelőt is arra kérték, hogy tegyenek lépéseket a madarak távol tartásáért.

A repülőtéren van több hangágyú, ezen túl használnak még egy olyan eszközt, mely olyan hangot ad ki, mint egy ragadozó madár által elejtett, de még élő madarak vészhangját utánozza, mely menekülésre készteti a többi madarat.

Lézeres madárriasztó, Southampton

Most egy újabb madárriasztó rendszer beszerzése mellett döntöttek, melynek különlegessége, hogy beépíthető egy gépjárműbe. Az úgynevezett bio-akusztikus eszköz a hanghatások mellett lézer fénycsóvát is ki tud majd bocsátani, ami a madaraknak idegen, zöld fényt vetít, ami szintén riasztólag hat a madarakra. Az eszköz már egy kilométer távolságból is zavarja a madarakat. A rendszer részét képezi majd egy jelzőpisztoly is, amiből madárriasztó lőszert lehet kilőni.

A Debrecen ingatlanvagyonát kezelő önkormányzati tulajdonú cég, a Cívis Ház Zrt. nevében az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzést a debreceni székhelyű HARMÓNIA 91 Kft. nyerte, a cég nettó 12 millió 740 ezer forintért szállítja le a madárriasztó rendszert. A nyertessel azóta meg is kötötte a szerződést a Cívis Ház, a HARMÓNIA 91 Kft-nek legkésőbb február közepére le kell szállítania a madárriasztó rendszert.

Forrás: Dehír

New York City repülőtereinek biztonsága érdekében a 8 évvel ezelőtti Hudson-i baleset következtében már közel 70 000 madarat mészároltak le. Zömében sirályok, seregélyek és az említett balesetet okozó ludak estek áldozatul a biztonsági intézkedéseknek, amiket fegyverrel vagy befogással tettek ártalmatlanná.

A Hudson-folyóra történő kényszerleszállás következésben leölt madarak

Független elemzések azt mutatják, hogy a madár ütközések a megdöbbentő irtási adatok ellenére emelkedtek, mind a LaGuardia, mind a Newark repülőtéren. Összesítve fele annyi (~150) madárütközéses esemény történt évente a 2009-es baleset előtt mint az elmúlt években (átlagosan 300/év). A JFK repülőtér, amely a vándormadarak vonulási útvonalában fekszik, még a 1549-es járat eseménye előtt jelentős madárritkítási programot is hirdetett és ennek ellenére szintén emelkedtek az ütközési számok.

Fotó: Flickr/ingridtaylar

Szakemberek folyamatosan keresik a hosszútávú megoldást a repülésbiztonság növelésére, amelynek nem feltétlenül a madarak tömeges leölése a feltétele. Napi szinten történnek ütközések, az elmúlt 13 évben New York körzetében 250 madár ütközött repülőgéppel. Ezeknek a fajösszetételét elnézve nem feltétlenül logikus lépés több-tízezer seregély leölése az elmúlt években amellett, hogy mindössze néhány példány ütközött repülőgéppel, vagy sérülést egyáltalán nem okoztak.

A fegyverrel és csapdával történő intézkedéseken túl a parti őrség tudományosabb módszereket is használ, ilyen például a madarak áttelepítése vagy a lézeres és pirotechnika. Vannak törekvések a repülőterek közelében lévő élőhelyek megváltoztatására is például fák és gyep telepítéssel, fészkek áthelyezésével. Az elmúlt évben több, mint 9 millió dollárt költöttek a hatóságok a repülőterek madár és vadvédekezési feladataira.

Immár harmadik éve folyamatosan sor kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ürgék befogására és áttelepítésére. A több napig tartó természetvédelmi és repülésbiztonsági akciót a 2-es pálya lezárásával egy időben végezték a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint az ELTE TTK munkatársai.

Ürge szabadlábon (Fotó: Kis Ferenc) 

Április 7-től mintegy három héten keresztül lesz légiforgalomtól elzárva a repülőtér 13L /31R futópálya annak érdekében, hogy a repülőtér üzemeltetője egy vadonatúj műszeres leszállító berendezést, ún. ILS-t (Instrumental Landing System) telepítsen a 2-es futópálya 31R jelű végéhez. (A légiközlekedésben jártasak már tudják: a 31R a 2-es pálya Vecsés felé eső vége, amit északnyugati szélirány esetén a legtöbbet használnak az érkező gépek.) Az új ILS éppen a landoló repülőgépek személyzetét segíti éjszaka vagy rossz látási viszonyok között – pl. sűrű köd esetén – hogy pontosan a futópálya küszöbe után érjenek földet biztonságosan.

Íme a sikeres ürgebefogás, háttérben egy felszálló repülőgép sziluettjével.
Nem kell aggódni, ez az ürge ma este már a Kiskunsági Nemzeti Parkban
hajtja álomra a fejét és cseppet sem bánja, hogy kitoloncolták Ferihegyről.
(Fotó: Hardy Mihály)

A munkálatokkal egy időben tehát az ürgepopulációt is csökkentik, persze természetbarát módon: a védett állatokat csak élvebefogással, majd egy számukra biztonságosabb nemzeti parkba áttelepítéssel költöztetik el a repülőtérről. Erre a repülés biztonsága miatt van szükség, ugyanis az ürgék a nagytestű ragadozó madarak kedvenc táplálékát képezik, a potenciális repülő - madár ütközések elkerülése érdekében kell őket „kilakoltatni” a repülőtérről.

A képen Munkácsi Zsuzsa, blogunk szerzője 
a befogott mintegy 100 ürge közül kettővel.

A háromhetes pályazár idején továbbá elvégzik a szükséges burkolati javításokat, nagyszabású fénytechnikai karbantartást és a lámpacseréket, a nyári időszak előtt megelőzésképpen gyomirtást hajtanak végre a 3,7 kilométer hosszú futópálya környezetében. 

Nem kevesebb, mint 46 ürgét „toloncoltak ki” a Budapest Airport, a Kaposvári Egyetem és Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területéről. A nagyszabású környezetvédelmi (és nem idegenrendészeti) akció célja az volt, hogy növeljék a repülőgép forgalom biztonságát és megóvják a fokozottan védett, Magyarországon őshonos rágcsálókat. Az idén egyébként az ürge „Az év emlőse” – így a repülőtéri áttelepítésnek különös aktualitása is van! 

Az Aeropark egyik (volt) lakója
Fotó: Gődény Csaba

Az elmúlt hétvégén rendezett ürge-mentési akció során a budapesti repülőtér szakemberei különféle csapdázási módszerekkel próbálták nyakon csípni a ferihegyi ürge-populáció képviselőit. Az csapdázási akció elsősorban a 2. futópálya 13L végére és a Légiközlekedési Kulturális Központ által üzemeltetett Aeropark területére koncentrálódott. A repülőtéren meglehetősen rendszeresen, általában kétévente hajtanak végre hasonló ürgementő műveletet. 

Ismerkedés a csapdával
Fotó: Gődény Csaba

Az ürge (lat. Spermophilus citellus) őshonos, de fokozottan veszélyeztetett rágcsáló faj, amely elsősorban a nagy füves területeket kedveli, régebben a szikes puszták lakója volt. Az ürge önmagában véve nem veszélyes a repülőtér működésére, mivel azonban a nagytestű ragadozó madarak kedvelt táplálék állata, emiatt kell a rágcsálókat eltávolítani a repülőtérről. A ragadozó madarakkal történő ütközés ugyanis nemcsak magukra a madarakra lehet végzetes, hanem a fel- és leszálló gépeket is veszélybe sodorhatja. A repülés biztonság pedig minden más megfontolást felülír. 

A ZöldBeRepülés Blog szerzője, Munkácsi Zsuzsa kezében tartja az egyik befogott példányt
Fotó: Hardy Mihály

Az ürgéket célszerű áprilisban, vagyis a téli álom időszaka után, de még az első utódok megjelenése előtt befogni és áttelepíteni. Így ugyanis már az új helyen jönnek világra a földalatti járatokban a kicsinyek. A ferihegyi repülőtér amúgy ideális élőhely az ürgék számára, amely legjobban hasonlít az ősi füves gyepekhez. Az ürge fokozottan védett állat, amelynek eszmei/természetvédelmi értéke nem kevesebb, mint 250 000 forint példányonként, vagyis a mostani ürgementési akcióban egy luxusautó árát kitevő, azaz több, mint 10 millió forint értékű rágcsálót mozgattak meg. A befogott 46 ürgét a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Pusztaszer környékén bocsátották szabadon. Az ürgének egyéb biológiai jelentősége is van: a rágcsálók ugyanis a magyarok egyik legendás madarának, a kerecsensólyomnak jelentik a kedvenc táplálékát és emiatt is fontos áttelepítésük a nemzeti parkokba. 

Fészeképítésre készülő ürge a 2-es pálya közelében
Fotó: Kis Ferenc

„Hosszú és fáradságos hétvégét töltöttünk a repülőtéren az ürgék csapdázásával.” – jelentette ki Kis Ferenc, a Budapest Airport környezetvédelmi vezetője. Hozzátette: „A Kaposvári Egyetem és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel hosszú múltra tekinthet vissza az együttműködésünk és ezúttal is eredményes volt az ürge-befogási akciónk. Igyekszünk a repülés védelmét a környezeti szempontokkal harmonizáló módszerekkel megoldani az ürgementésen túl például a vörösvércse fiókák áttelepítésével vagy a madarak hangriasztással és vadászkutyával történő elijesztésével.”

Kedden egy lúd forgatta fel London legnagyobb repülőterének életét. A Heathrow, a világ harmadik legforgalmasabb repülőtere, így ez a néhány perces fogócska 20-nál is több gép késését eredményezte. Szerencsére a repülőtéri dolgozók megoldották a helyzetet, a ludat befogták, mely így már nem veszélyeztette tovább saját épségét, sem a forgalmat.

15 védett madárfiókát mentettek ki a Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakemberei a repülőtér területéről a múlt héten. A repülőtér hivatásos vadőre (ilyen is kell egy repülőtéren!) évről-évre befogja az újonnan kikelt ragadozó madárfiókákat és a számukra sokkal biztonságosabb Hortobágyi Nemzeti Park területére telepíti át őket. A természetvédelmi akció egyben a repülésbiztonságot is szolgálja. 

Elhagyták a fészküket a repülőtéren a vörös vércse és az egerészölyv fiókái – igaz, nem önszántukból. A nemrég kikelt és megerősödött ragadozó madárfiókákat Őri József, a repülőtér vadvédelmi szakembere emelte ki a fészkükből, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területére szállítsa át őket. Az akciónak nemcsak természetvédelmi, hanem nagyon fontos repülésbiztonsági jelentősége is van: a ragadozó madárfiókák ugyanis a repülőtéren ön- és közveszélyesek. Saját magukra a tapasztalatlanságuk miatt jelentenek veszélyt, a repülőgépekre pedig azért, mert a hajtóműbe kerülve akár nagyon súlyos műszaki problémát, ezen keresztül pedig akár végzetes kimenetelű balesetet is okozhatnak. Ezért a repülőtér nem ragadozó madaraknak való vidék.

Egy esetleges repülőgép-madár ütközés jelentős, akár dollármilliókba kerülő kárt okozhat a repülőgépek hajtóművében. Ráadásul ezek a madarak Magyarországon védettek, ezért a Budapest Airport is igyekszik minden esetben természetbarát módon védeni nemcsak a repülőgépeket, hanem az itt élő madarakat is. Egy egerészölyv eszmei/természetvédelmi értéke 25 000 forint, míg egyetlen vörös vércse értékét 50 000 forintban határozták meg.

A héten összesen 15 darab fiatal ragadozó maradat sikerült még fióka korában befogni és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepére szállítani. Itt a nemzeti park szakemberei a madarakat felkészítik az új környezetre és az önálló életre, majd szabadon engedik őket. Az elköltöztetett fiókákat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai meggyűrűzik, hogy a befogott egyedeket a későbbiek során is megfigyelhessék és azonosíthassák. 

A repülőtér területe – elvben - ideális élőhely a madarak és a táplálékállatok, pl. ürgék és más rágcsálók, fűben fészkelő madarak számára: a repülőközlekedést leszámítva zavartalanul élhetnek a többszáz hektáros, egybefüggő füves-bokros területen. Akad olyan vörös vércse fészek is, ahol az átlagosnak mondható 3-4 tojás helyett rendre akár 7-8 tojás is kikel – ilyen jól táplált a tojópár. A kora nyári időszak az ideális a ragadozó madarak befogására, amikor a fiókák már elég erősek ahhoz, hogy elviseljék az elszállítást, de még nem tudnak önállóan repülni. Júliusi kirepülésüket követően a fiókák a nyár második felében már megkezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is csak fokozatosan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul „helyismeretük” sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává. 

A Budapest Airport több mint tízféle különböző védekezési technológiát alkalmaz a hangágyútól kezdve a csapdázáson át egészen a vadászkutyáig. A felhasznált módszerek túlnyomó része elsősorban a madarak távoltartását, a fel- és leszálló pályáktól való elkülönítését jelenti a legkülönfélébb módszerekkel. Ilyen például a tápláléklánc megszakítása a szintén védett állatnak számító ürgék áttelepítésével (ilyen akció tavaly volt a repülőtéren), így a ragadozó madarak a repülőtér helyett máshol néznek táplálék után. A Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakembere egy speciális autóval is rendszeresen köröz a reptér biztonsági zónájában és hangszóróval madár-vészkiáltásokat ad le CD-ről nagy hangerővel, amitől az éppen ott letelepedett madársereglet megijed és elmenekül. A repülőtéri szakemberek szerint a leghatékonyabb módszer a ragadozó madarak táplálék-állatainak fegyveres gyérítése lenne, az ilyenfajta vadászatra azonban egyelőre még nem bólintottak rá a biztonságért felelős hatóságok.

Fotók: Budapest Airport

2006-ban kezdődött az a nagyszabású munka, amely a Sármelléki repülőtér öröklött környezetvédelmi problémáit hivatott rendezni. Sajnos általános, hogy Magyarország volt katonai repülőterei a korábbi hanyag üzemeltetés miatt jelentős környezetszennyezéssel küzdenek. A sármelléki egykori szovjet katonai légi bázis területén is a kőolaj származékokkal szennyezett talajt és a felszín alatti vizeket kell megtisztítani.

Gondosan előkészített természetvédelmi akció keretein belül 75 példány fokozottan védett ürgét (Spermophilus citellus), becslések szerint az állomány mintegy egyharmadát költöztette el a kettes futópálya mellől a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park és az ELTE szakembercsapata. Az Európai Unió LIFE pénzügyi alapjából támogatott akció repülésbiztonsági és természetvédelmi célokat egyaránt szolgál.

Fotó: Kis Ferenc

Az ürgét néhány évtizede még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, de sajnos a magyarországi állomány az élőhelyek számának drasztikus csökkenésével erősen megritkult ezért a fajt védetté, majd fokozottan védetté nyilvánították. Eszmei értéke jelenleg 250 000 Ft. A sajnálatos egyedszámcsökkenés oka a legelők felhagyása, beszántása és a növényzet magasság-, és fajösszetételbeli változása. Mindez kedvezőtlen az ürgék élőhely igényeinek, így a populáció csökkenését vonja maga után. Mára leginkább a repülőterek rendszeresen gondozott gyepeire szorultak vissza az állatok. Több különösen értékes, ritka ragadozómadarunk, így elsősorban a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a parlagi sas (Aquila heliaca) egyik fő táplálékállata az ürge, így az állomány erősítése kritikus fontosságú. A repülőtereken nemkívánatosak e nagytestű ragadozómadarak, így az ürgék áttelepítése a legoptimálisabb megoldás valamennyi faj szempontjából.

Fotó: Galyas Richárd

Kellemes lakóhelynek számított a budapesti nemzetközi repülőtér is egészen mostanáig. A füves, sík mezőn szinte háborítatlanul élhettek, leszámítva a mellettük fel- és leszálló repülőgépeket, valamint a repülőtér területére betévedő, élelem után portyázó nagytestű ragadozó madarakat.

Az akció nemcsak Budapesten, hanem a nemzeti parkhoz közelebb eső kecskeméti katonai repülőtér területén is tartott  egy héten keresztül. Összesen 200 kis ürge kapott új otthont a Kiskunságban. Ha kevés a repülőtéren potenciális táplálék, a madarak messzebbre költöznek, ez pedig nem csupán a madárpopulációnak jobb, de a légiközlekedés is biztonságosabb. 

Az akció a hét első felében Kecskeméten, a hét második felében Budapesten zajlott. A kutatókból és egyetemistákból álló csapat 250 db csapdát helyezett el az ürgelyukak köré, gondosan az állat által használ ösvényre, majd félóránként ellenőrzést végeztek, hogy a befogott példányok minél hamarabb árnyékos helyre kerüljenek. A ketrecben egy darab alma várta az állatokat a nagy hőségben folyadék gyanánt.

Fotó: Kis Ferenc

Az állatok új otthonát már jóval korábban elkezdték előkészíteni a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A helyi vadásztársaság tavasz óta ritkítja rókákat az újonnan költöztetett még bizonytalan példányok védelmében és mesterséges lyukakat is fúrtak arra a gondosan bekerített területre, ahol sor kerül majd a szabadon-engedésre.

Különös gonddal kellett eljárnunk a kissé szokatlan repülőtéri akció során, hiszen fokozottan védett állatokról van szó. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy minél kevésbé szenvedjék meg az átköltöztetést.” nyilatkozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója. Hozzáfűzte:”Az ürgék önmagukban nem veszélyesek a repülésre, nem így a rájuk vadászó ragadozó madarak, hiszen egy nagytestű madárral történő ütközés nagyon veszélyes lehet egy repülőgép számára és persze többnyire végzetes a madár számára. Így az ürge-transzfer a Kiskunsági Nemzeti Park területére mindenképpen a természetvédelmi célok mellett a repülés, s végső soron az utasok biztonságát szolgálja.

A Budapest Airport madár- és vadvédelmi szakemberei egész évben azon dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a repülőgép-vadállat találkozások száma, közel kéttucat módszert vetnek be ennek érdekében. A Budapest Airport lehetőség szerint természetbarát technológiákat használ, ennek számos példája volt már a ragadozó vörös vércse fiókák átköltöztetésétől egészen a táplálékul szolgáló apró vadak eltávolításáig. Legutoljára 2007-ben volt ürgementés, az ezt követő években pedig bizonyíthatóan kevesebb madár ütközött repülőgépekkel.