ZöldBeRepülés Blog

Bár a légiközlekedés mindössze két százalékban felelős a globális felmelegedésért, a repülőterek pedig a szektor teljes kibocsátásának elenyésző 5 százalékát termelik ki, a világ légikikötői egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek a szén-dioxid emisszió csökkentéért és a hatékony energiafelhasználás érdekében. Európai szinten is élen jár ebben a folyamatban a budapesti repülőtér, amelynek kibocsátása mintegy 6000 tonna szén-dioxiddal csökkent az elmúlt két év során. Ez több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiség. A siker receptjéről és a jövőbeli tervekről kérdeztük Szarvas Gábort, a Budapest Airport közkapcsolati és környezetvédelmi igazgatóját.

Az önök klímaváltozás elleni tevékenységét nemrégiben az ACI Europe, a repülőterek legjelentősebb európai szervezete is elismerte azzal, hogy rangos elismerésként karbon akkreditációs tanúsítványt adott a budapesti repülőtérnek, amelyet önök korábban úgy kommentáltak, hogy ezzel beléptek az „európai emisszió csökkentő elitklubba”. A legfrissebb hírek szerint most újabb minősítést kaptak, amellyel egy szinttel feljebb léptek ebben az illusztris társaságban azzal, hogy az akkreditációs minősítés 2-es fokozatát is elérték. Mit is jelent ez valójában?
     A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek ún. karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet széndioxid-terhelése nélkül működhessen. Ezt a hosszú távú célt tűzte ki maga elé a Budapest Airport is, amikor csatlakozott az ACI, az Airports Council International nevű nemzetközi repülőtéri szövetség karbon-akkreditációs programjához. Első lépéseként 2011-től kezdve rendszeresen mérjük a Budapest Airport által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg egy-egy intézmény, vállalat vagy iparág energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os széndioxid-kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalunk kötelezettséget.

A repülőtér esetében pontosan milyen energiafelhasználásról beszélhetünk? A mérés során konkrétan milyen értékekre kíváncsiak?
     A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.
Az elmúlt két évben elkönyvelt 6000 tonna széndioxid jól hangzó adat de mégsem mond sokat annak aki nem környezetvédelmi szakember.

Tudná valamivel szemléltetni, hogy pontosan mekkora mennyiségről, mekkora léptékről beszélünk?
     Valóban, 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni.

Emisszió csökkentés tekintetében mindez valóban szép teljesítménynek mondható. Hogyan tudták ezt elérni és főként, hogyan tudják majd tartani a jövőre vonatkozó ambiciózus vállalásaikat?
     Erőfeszítéseink meghozták az eredményt. Egyebek mellett lekapcsoltunk a hálózatról egy sor energia-pazarló berendezést, leállítottuk az üresen álló, elhagyott épületek fűtését, illetve optimalizáltuk az energia ellátó rendszereket a nyári és téli időszak eltérő igényei szerint, továbbá az irodáinkban már régóta napelemes kollektorok biztosítják a használati melegvizet. Biztos vagyok abban, hogy a készülő hosszútávú energia-stratégiánk elfogadása után további jelentős megtakarítást érhetünk el. Rengeteg kalkulációt végeztünk mielőtt meghoztuk volna döntésünket, így biztos vagyok abban, hogy tartani tudjuk a vállalásunkat, ráadásul az ACI Europe sem adta volna ki a minősítést, amennyiben nem látta volna biztosítottnak, hogy meg tudjuk csinálni azt, amely mellett elköteleztük magunkat.

Ez konkrétan milyen intézkedéseket jelent?
     A kibocsátás csökkentése érdekében egyfelől számos műszaki beruházást fogunk elvégezni, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet fogunk fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoport azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.

Ön szerint nemzetközi összehasonlításban egyébként átlagosnak, sereghajtónak, vagy netán éllovasnak számítanak a kibocsátás csökkentése érdekében végzett tevékenységükkel?
     Tavaly Frankfurtban az ACI éves közgyűlésén kiderült, hogy a nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított szén-dioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát, ami 5,98 %-nak felel meg. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban ennél jóval nagyobb mértékben, közel 15%-kal tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az ACI programja esetében elsősorban a részvétel a fontos, hiszen a közös ellenfél a klímaváltozás.

Úgy tűnik a repülőterek igencsak iparkodnak, hogy csökkentsék az úgynevezett széndioxid lenyomatukat de vajon világviszonylatban ez mekkora mértékben járul hozzá a klímaváltozás elleni globális küzdelem sikeréhez?
     A világon létező összes iparág közül a légiközlekedés elenyésző mértékben, mindössze két százalékban felelős a szén-dioxid kibocsátásért, a repülőterek üzemeltetése pedig e mennyiségnek is csupán 5 százalékát adja. Azonban ettől még a felelős gondolkodás és működés alapkövetelmény a számunkra, továbbá arra is törekszünk, hogy elkötelezettségünkkel és önkéntes kezdeményezéseinkkel példát mutassunk más iparágak számára. Az akkreditációs folyamat szerintem kiváló példa erre, hiszen az ágazati szereplők mellett az ENSZ környezetvédelmi vezetői is elismerik, az Európai Unió pedig a földrész 3 legsikeresebb olyan programja között tartja számon, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának tényleges csökkentéséhez.

A repülőterekre vonatkozó szén-dioxid csökkentési rendszer világhódító útjának újabb állomására érkezett. Az ACI Europe által 2009-ben alapított és elsőként Európában bevezetett program (Airport Carbon Accreditation) 2011-ben kiterjesztésre került az Ázsia-Csendes-óceáni térségre, majd 2013 júniusában Afrikára. A fekete kontinens első és eddigi egyetlen akkreditált repülőtere a tunéziai Enfidha-Hammamet Nemzetközi Repülőtér.

Fotó: Munkácsi Zsuzsa

Fotó: ACI

A repülőtér a TAV Airports kezelésében működik, 2009-ben épült, jelenleg Afrika legmodernebb repülőtere. Meggyőző környezetvédelmi politikájuk az alábbi pillérekre épül:

• Megfelelés a hatályos környezetvédelmi előírásoknak, jogszabályoknak
• A repülőtér működéséből származó környezeti hatások minimalizálása, amennyiben lehetséges megelőzése
• Tevékenységek során környezetvédelmi elvek figyelembevétele
• A környezetvédelmi teljesítmény folyamatos fejlesztése
• Környezetvédelmi eredmények kommunikációja, az érintett felek (hatóságok, lakosság) hiteles tájékoztatása

A repülőtér környezetvédelmi elkötelezettsége már a tervezést is átitatta, ugyanis kellemes zöld kertek kaptak helyet a tranzitban kívül zöld falak teszik kellemesebbé a környezetet.

Fotók: Munkácsi Zsuzsa

Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a levegőminőség védelmének és az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésének, melyet az akkreditációban való részvétel is igazol. A felelős energiamenedzsment a magas minőségbiztosítási elveknek megfelelően működik az energiahatékony üzemelés érdekében. Ennek szép példája az a 200 db napelemes kandeláber, melyek a repülőtér kerítése mentén húzódnak. 

A karbon akkreditáció számokban: eddig 22 ország 75 repülőtere szerezte meg a címet melyek utasforgalma a globális forgalom 22%-a.

A március 22-én, Genfben megrendezett 6. Légiközlekedési és környezetvédelmi nagytalálkozó végeredményeként az iparág legnagyobbjai közleményükben hívták fel magukra a világ kormányainak figyelmét, hogy a szektor gazdasági növekedésben betöltött meghatározó szerepe és jelentős munkahely teremtő képessége mellett élen járnak a környezeti felelősségvállalás terén is. A résztvevő 16 legjelentősebb légi ipari vállalat és (világ)szervezet első számú képviselői írták alá a csúcstalálkozó nyilatkozatát, mellyel szándékuk, hogy a soron következő júniusi RIO+20 ENSZ konferencián megfelelő figyelmet kapjanak.

Az légiközlekedés meghatározó szereplői úgy, mint légitársaságok, légiforgalmi navigációs szolgáltatók, repülőterek, repülőgép és hajtómű gyártók voltak a záródokumentum aláírói, igazolva a fenntartható fejlődésért való elkötelezettségüket. A konferenciát rendező Air Transport Action Group (ATAG) igazgatója, Paul Steele büszkén ecsetelte, hogy a létrejött megállapodás ékes bizonyítéka annak, hogy a légiközlekedés szereplői milyen komolyan kiveszik részüket a fenntartható fejlődésért való küzdelemben. Majd hozzátette, 2008-ban ez volt az első olyan szektor, mely globális akciótervet fogadott el az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatban. A most megkötött megállapodásban az aláírók elkötelezték magukat az üzemanyag takarékosság valamint az ezzel összefüggő kibocsátás-csökkentést eredményező eljárások támogatása mellett. Lenyűgöző az összefogás és együttműködés abban a számtalan folyamatban lévő projektben, melyek által már több millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását sikerült elkerülni. Külön öröm, hogy támogatóink között tudhatjuk sok ország kormányát továbbá az ENSZ főtitkárát, aki széles körben népszerűsíti elért eredményeinket és megszerzett tapasztalatainkat.

A nyilatkozat kihangsúlyozza, hogy a légiközlekedés jelentős gazdasági előnyt jelent a közvetlenül érintett közösségeknek és tágabb értelemben a nemzetgazdaságoknak. Mindemellett fontosak azok a szociális előnyök is, melyek lehetőséget biztosítanak a turizmus fejlesztésére vagy a meglévő piacok összekapcsolására. A légiközlekedés jelenleg 56,6 millió munkahelyet biztosít világszerte és jelentősen hozzájárul a világ bruttó termeléséhez (több mint 2200 milliárd $).

Paul Steele hozzátette, miközben a légiközlekedés már bizonyította környezeti elkötelezettségét, önmagába nem elegendő a gyökeres változások eléréséhez, így szüksége van a kormányok támogatására annak a fenntartható jövőképnek az eléréséhez, amelyre mindannyian vágyunk. Ebbe beletartozik a kutatás-fejlesztés támogatása például a fenntartható bio-üzemanyagok terén, továbbá számos jelentős infrastrukturális fejlesztés is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az iparág képes legyen folyatni és fenntartani úttörő szerepét környezeti hatásainak minimalizálása érdekében

Közismert, hogy a légiközlekedés elkötelezett a karbon-lábnyom csökkentésért, de minden ezzel kapcsolatos törekvés és erőfeszítés kellően megfontolt és előkészített kell, hogy legyen annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a diplomáciai feszültség, amely év eleje óta kíséri a légitársaságokra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) bevezetését. Ez a kényelmetlen CO2 kereskedelmi háború nem előremutató. Az ICAO felelőssége, hogy egyeztetési lehetőséget biztosítson az országok számára, hogy megszülethessen egy használható és működőképes globális keretrendszer a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében, amely ösztönzi a hatékonyságot és elfogadható a légitársaságok számára.

Az egyezményt aláírták:

A világ repülőtereinek szakmai szervezete (ACI), légitársaságok nemzetközi

szervezete (IATA), légiforgalmi szolgálatok (CANSO), repülőgép gyártók és

beszállítóik (Airbus, Boeing, ATR, Bombardier, CFM International, Embraer,

GE Aviation, Honeywell Aerospace, Pratt &Whitney, Rolls-Royce)

Miközben javában zajlik a Részes Felek Konferenciájának 17. ülése Durbanban (UNFCCC COP 17), egy másik nagyvárosban, Abu Dhabiban a repülőterek nagyjai is tanácskoznak az idei Airports Exchange rendezvényen. Azt nem tudni még, hogy az ENSZ 'klímakonferencia' milyen eredményekkel zárul, de az már biztos, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jelentős előrelépés történt a repülőtér üzemeltetők kongresszusán: Abu Dhabi repülőtere (Abu Dhabi Airports Company, ADAC) az első közel-keleti repülőtérként ünnepélyesen megkapta akkreditált minősítését.

A képen balról jobbra: Patti Chau, az ACI Asia-Pacific regionális igazgatója, 
Khalifa Al Mazrouei, az ADAC elnöke és Kosaburo Morinaka az ACI Asia-Pacific
alelnöke és a Narita International Airport vezérigazgatója

November 29-én az Emirates Palace hotelben, több száz légiközlekedési szakember jelenlétében az ACI Europe bejelentette, hogy a sikeres Airport Carbon Accrediatation programot az ACI Asia-Pacific szervezetével együttműködésben kiterjesztik az ázsiai és a csendes-óceáni régióra is.

Az ACI sosem titkolta, hogy a 2009-ben életre hívott repülőtéri akkreditációt egy globális üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentési szabvánnyá szeretné kiterjeszteni. A program létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az elmúlt évben jelentős, 700 000 tonna CO₂ kibocsátáscsökkentést értek el a résztvevő repülőterekkel.

Nagyon is helyénvaló az Ázsiai régió bevonása a programba, mint tudjuk rohamos tempóban fejlődnek ott a repülőterek, egymás után épülnek a gigantikus terminálépületek, a légitársaságok pedig ötvenesével adják le repülőgép megrendeléseiket. A fejlődés meg akkor megfelelő, ha fenntartható, tehát az alkalom kiváló, hogy a felszálló ágban lévő piac magáévá tegye a karbon takarékosság eszméit és ökohatékony infrastruktúrát alakíthasson ki maga körül.

 Abu Dhabi repülőterének terminálépülete

A másik nagy bejelentés a programmal kapcsolatban az volt, hogy mostantól a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) is tagja lesz a kuratóriumnak az Európai Bizottság, az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia (ECAC, European Civil Aviation Conference), az EUROCONTROL és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme) mellett.

Olivier Jankovec az ACI Europe igazgatója a bizottság kiegészülésével kapcsolatban elmondta:

Az ICAO csatlakozása azt igazolja, hogy a légiközlekedési szektor úttörő szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az Európai Unió ambiciózus szén-dioxid kibocsátás csökkentési törekvései mindenki számára jól ismertek. A trendek hatása nem kerülte el a repülőtereket tömörítő nemzetközi szervezet európai főhadiszállását sem.

Gyakran hangoztatott tény az, hogy a légiközlekedés különösen nagy mennyiségű üvegházhatású-gázkibocsátásért felelős. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-ben kiadott negyedik értékelő jelentése szerint (AR4) a légiközlekedési ágazat hozzájárulása a globális szén-dioxid kibocsátáshoz 2%, és ennek az értéknek az 5%-áért felelősek a repülőtér üzemeltetők.

2008-ban hívta életre, majd 2009-ben indította útjára a világ repülőtereinek európai szakmai szervezete az ACI Europe (Airports Council International) azt a kezdeményezést, amely ennek az 5%-os értéknek a csökkentését tűzte ki célul.

A program neve Airport Carbon Accreditation. A kezdeményezés komolyságát bizonyítja, hogy olyan szerveztek képviselői felügyelik működését, mint az Európai Bizottság, az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia (ECAC, European Civil Aviation Conference), az EUROCONTROL és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme). 

Az ACI Europe mai napon kiadott sajtóközleménye szerint már 17 európai ország 46 repülőtere rendelkezik Karbon Akkreditált minősítéssel. Nem is akármilyen repülőterekről van szó, ugyanis ezek bonyolítják az Európában megforduló utasforgalom felét. Olivier Jankovec az ACI Europe igazgatója méltán büszke a kezdeményezésre, nyilatkozatában elmondta: „Miközben egyéb iparágak még csak ébredeznek, a repülőterek már céltudatosan haladnak a kijelölt úton és kimutatható csökkentést valósítanak meg a globális éghajlatváltozás enyhítéséért vívott küzdelemben.”

A repülőtéri szén-dioxid akkreditációs folyamat négy fázisból áll. Az első a Mapping (felmérési) szint, amely a belépő fokozatot jelenti. 2010 év végén ezen a szinten csatlakozott a Budapest Airport is az akcióhoz, amelyről bővebben a megújult bud.hu-n is lehet tájékozódni. A második szint a Reduction (csökkentés), melyhez számszerűsített kibocsátás-mérséklést kell felmutatni. A harmadik, haladó szint az Optimisation (optimalizálás) és a végső cél a Neutralitiy, az ún. karbon-semlegesség. Ezzel minősítéssel leginkább a skandináv repülőterek büszkélkedhetnek úgy, mint Stockholm Arlanda és Bromma repülőterei, de a milánói Linate és Malpensa repülőterek is elérték már a semleges szintet.

Idei újonc a nizzai Côte d’Azur repülőtere, aki az első szinten lépett be a programba, illetve Genf és a római Leonardo da Vinci Repülőtér a harmadik szinten csatlakoztak. Idei megújítók, akik a megőrizték második szintű, Reduction státuszukat: Athén, Brüsszel, Farnborough, Kristiansand, Párizs Charles de Gaulle és Orly. Az ankarai Esenboga Repülőtér, Bologna, Isztanbul Ataturk és Shannon repterei az első szintű, Mapping akkreditációjukat erősítették meg.