ZöldBeRepülés Blog

Már megszokhattuk, hogy a Virgin Atlantic légitársaság gyakran kerül a hírekbe környezetkímélő megoldásaival. Ezúttal utasaikat célozták meg egy környezettudatosságot bemutató és - nem titkoltan - oktató szándékú videóval.

A fedélzeti kisfilmben összegyűjtötték a légitársaság környezetbarát tevékenységeit és kedves kis illusztrációkkal, humoros formában tálalják mondanivalójukat. Kiemelik például úttörő bioüzemanyag fejlesztési erőfeszítéseiket, mely során mikroorganizmusokat vetnek be ipari gázok sugárhajtómű-üzemanyaggá való átalakításában. Megtudhatjuk azt is, milyen sokrétű hulladék-újrahasznosítást alkalmaznak. Többek között a fedélzeten használt fülhallgatók szivacsa lovas pályák padlójába kerül, a takarókat elárvult orángutánok kapják stb.

Tippeket kapnak az utasok, hogyan járulhatnak hozzá a légitársaság karbon-lábnyomának csökkentéséhez: például pakoljanak könnyű holmikat vagy akár váltsák meg utazásuk során kibocsátott CO2 mennyiséget (offsetting). A Változás a levegőben van (Change is in the Air) című film Sir Richard Branson hangján szól az utasokhoz. A vállalat arca és első embere híres arról, hogy igen érzékeny a környezetvédelmi témákban és most azt szeretné, hogyha utasai is egyre tudatosabban élnének.

15 védett madárfiókát mentettek ki a Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakemberei a repülőtér területéről a múlt héten. A repülőtér hivatásos vadőre (ilyen is kell egy repülőtéren!) évről-évre befogja az újonnan kikelt ragadozó madárfiókákat és a számukra sokkal biztonságosabb Hortobágyi Nemzeti Park területére telepíti át őket. A természetvédelmi akció egyben a repülésbiztonságot is szolgálja. 

Elhagyták a fészküket a repülőtéren a vörös vércse és az egerészölyv fiókái – igaz, nem önszántukból. A nemrég kikelt és megerősödött ragadozó madárfiókákat Őri József, a repülőtér vadvédelmi szakembere emelte ki a fészkükből, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területére szállítsa át őket. Az akciónak nemcsak természetvédelmi, hanem nagyon fontos repülésbiztonsági jelentősége is van: a ragadozó madárfiókák ugyanis a repülőtéren ön- és közveszélyesek. Saját magukra a tapasztalatlanságuk miatt jelentenek veszélyt, a repülőgépekre pedig azért, mert a hajtóműbe kerülve akár nagyon súlyos műszaki problémát, ezen keresztül pedig akár végzetes kimenetelű balesetet is okozhatnak. Ezért a repülőtér nem ragadozó madaraknak való vidék.

Egy esetleges repülőgép-madár ütközés jelentős, akár dollármilliókba kerülő kárt okozhat a repülőgépek hajtóművében. Ráadásul ezek a madarak Magyarországon védettek, ezért a Budapest Airport is igyekszik minden esetben természetbarát módon védeni nemcsak a repülőgépeket, hanem az itt élő madarakat is. Egy egerészölyv eszmei/természetvédelmi értéke 25 000 forint, míg egyetlen vörös vércse értékét 50 000 forintban határozták meg.

A héten összesen 15 darab fiatal ragadozó maradat sikerült még fióka korában befogni és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepére szállítani. Itt a nemzeti park szakemberei a madarakat felkészítik az új környezetre és az önálló életre, majd szabadon engedik őket. Az elköltöztetett fiókákat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai meggyűrűzik, hogy a befogott egyedeket a későbbiek során is megfigyelhessék és azonosíthassák. 

A repülőtér területe – elvben - ideális élőhely a madarak és a táplálékállatok, pl. ürgék és más rágcsálók, fűben fészkelő madarak számára: a repülőközlekedést leszámítva zavartalanul élhetnek a többszáz hektáros, egybefüggő füves-bokros területen. Akad olyan vörös vércse fészek is, ahol az átlagosnak mondható 3-4 tojás helyett rendre akár 7-8 tojás is kikel – ilyen jól táplált a tojópár. A kora nyári időszak az ideális a ragadozó madarak befogására, amikor a fiókák már elég erősek ahhoz, hogy elviseljék az elszállítást, de még nem tudnak önállóan repülni. Júliusi kirepülésüket követően a fiókák a nyár második felében már megkezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is csak fokozatosan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul „helyismeretük” sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává. 

A Budapest Airport több mint tízféle különböző védekezési technológiát alkalmaz a hangágyútól kezdve a csapdázáson át egészen a vadászkutyáig. A felhasznált módszerek túlnyomó része elsősorban a madarak távoltartását, a fel- és leszálló pályáktól való elkülönítését jelenti a legkülönfélébb módszerekkel. Ilyen például a tápláléklánc megszakítása a szintén védett állatnak számító ürgék áttelepítésével (ilyen akció tavaly volt a repülőtéren), így a ragadozó madarak a repülőtér helyett máshol néznek táplálék után. A Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakembere egy speciális autóval is rendszeresen köröz a reptér biztonsági zónájában és hangszóróval madár-vészkiáltásokat ad le CD-ről nagy hangerővel, amitől az éppen ott letelepedett madársereglet megijed és elmenekül. A repülőtéri szakemberek szerint a leghatékonyabb módszer a ragadozó madarak táplálék-állatainak fegyveres gyérítése lenne, az ilyenfajta vadászatra azonban egyelőre még nem bólintottak rá a biztonságért felelős hatóságok.

Fotók: Budapest Airport

Négy aranyhasú mangábé érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. A ritka majomfajból a világ állatkertjeiben félszáznál is kevesebb egyed él, az egyik legnagyobb állomány épp a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója.

Az USA-beli San Antonióból érkezett négy állat az európai állatkerti populáció vérfrissítését szolgálja. Egy közülük Budapesten marad, a másik három pedig hamarosan tovább utazik Európa más állatkertjeibe. Az állatok szakszerű szállítását a DHL Express, a világ vezető logisztikai szolgáltatója bonyolította le a veszélyeztetett fajok védelmének elkötelezett támogatójaként.

Az aranyhasú mangábé a világ egyik legritkább majomfaja. Eredetileg Nyugat-Afrikában őshonos, de természetes életmódjáról, illetve vadonbeli egyedszámáról igen kevés ismerettel rendelkeznek a zoológusok, mert a faj terepi kutatása számos akadályba ütközik. Az viszont bizonyos, hogy az aranyhasú mangábék egyedszáma folyamatosan csökkent a vadonban. Nemcsak a természetben él belőlük kevés, az állatkertekben is a legnagyobb ritkaságnak számítanak. Jelenleg a világon összesen nyolc állatkertben élnek aranyhasú mangábék, vagyis kevesebb helyen tartanak ilyen állatokat, mint például óriáspandát. Az állatkerti világállomány pillanatnyilag 37 egyedből áll.

A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta foglalkozik az aranyhasú mangábék tartásával és szaporításával. Ennek sikerei nyomán a budapesti állomány világviszonylatban is a legnagyobbak és a legszaporábbak közé tartozik. Az év elején nyolc állat képviselte ezt a fajt a magyar főváros állatkertjében. Áprilisban azonban újabb négy állat érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. 

A négy aranyhasú mangábét a texas-i San Antonio állatkertjéből szállították Budapestre vérfrissítés céljából. Daphne, Dexter, Skyler és Tukal mind amerikai születésűek, és egy olyan vérvonalat képviselnek, amely nem áll közeli rokonságban az európai állatkertekben élő mangábékkal. A veszélyeztetett fajok állatkerti tenyészprogramjait általában régiónként szervezik, így külön programokat tart fenn az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) és az Amerikai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (AZA). Az olyan ritka és kis egyedszámban tartott fajoknál azonban, mint amilyen az aranyhasú mangábé is, a rokontenyésztés és a genetikai leromlás elkerülése érdekében feltétlenül szükség van a kontinenseken átívelő együttműködésre is. Az új vérvonalat képviselő négy állat közül egy hím marad majd Budapesten, a másik három nemsokára továbbutazik Hollandiába, illetve Franciaországba.

Az aranyhasú mangábék természetvédelmi célú szaporítása szempontjából elengedhetetlen, két napig tartó szállítása során a DHL Express globális csapata gondoskodott a „VIP utasok” pontos és gördülékeny szállításáról. A mangábék az útra külön erre a célra szolgáló, névre szóló szállítóládákat kaptak. A majmok utazásához kapcsolódó szervezés, a papírok beszerzése több hónapig tartott, és több mint 30 ember dolgozott az amerikai és a budapesti állatkertekben, valamint a DHL Express globális hálózatában, hogy a különleges utasok biztonságban és kényelmesen érkezhessenek meg úti céljukhoz. A ritka és veszélyeztetett állatokat elkísérte amerikai gondozójuk is, aki elárulta, hogy a mangábék közül az egyik nőstény, Daphne a „legcserfesebb”, jellegzetes hangját gyakran hallatja, a hímek pedig nagyon mozgékonyak és bármin képesek összekapni pillanatok alatt.

„A DHL Express elkötelezett a veszélyeztetett fajok megőrzése mellett, így rendszeresen dolgozunk együtt állatkertekkel és állatvédelmi szervezetekkel világszerte élő állatok szállításában. Legutóbb tigriseket, afrikai gorillákat és pandákat is szállítottunk. Különös örömünkre szolgál, hogy globális tapasztalatunkkal és logisztikai szakértelmünkkel támogathattuk a budapesti állatkertet, és az európai fajfenntartási programot. Bízunk benne, hogy az aranyhasú mangábék jól érzik majd magukat új otthonukban, és a magyar állomány hamarosan új tagokkal bővül majd.” – mondta el John Lucas, a DHL Express Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A mangábék útjuk során háromszor szálltak át, valamint a DHL Express három légi elosztóközpontjából kettőben is megfordultak. A lipcsei légi központból egy Airbus A300-as repülővel érkeztek a budapesti reptérre. Az utazás alatt gondozójuk mellett élelem és ivóvíz is rendelkezésükre állt, így a kicsivel több mint 50 órás út a legnagyobb kényelemben telt. A hathetes budapesti állatorvosi megfigyelés eredménye alapján a mangábék teljesen egészségesen kezdhetik meg új életüket Európában.

Említésre méltó közelségbe kerültek egy EU-s projekt kutatói a sugárhajtómű-üzemanyag karbonsemleges előállításához: napfényből állítottak elő kerozint.

Az EU által finanszírozott SOLAR-JET kutatási projekt keretében a világon először állítottak elő napenergia felhasználásával vízből és szén-dioxidból (CO2) sugárhajtómű-tüzelőanyagot.

A kutatóknak először sikerült tudományos hitelességgel végigvezetni a megújuló energiából származó kerozin teljes előállítási láncát. A folyamathoz koncentrált fényt használtak magas hőmérsékletű energiaforrásként. A projekt még kísérleti szakaszban van, eddig egy pohárnyi sugárhajtómű-tüzelőanyagot állítottak elő laboratóriumi körülmények között, szimulált napfény segítségével. Mindamellett az eredmények azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a jövőben bármely folyékony szénhidrogén-üzemanyagot elő lehet majd állítani napfénnyel, szén-dioxidból és vízből.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos a következőképpen nyilatkozott: „Ezzel a technológiával talán egy napon tiszta és szinte kifogyhatatlan üzemanyagot tudunk majd előállítani a repülők, gépkocsik és más közlekedési eszközök számára. Megvalósulásával jelentősen nőne az energiabiztonság, és a globális felmelegedésért leginkább felelős üvegházhatású gázok egyike hasznos energiaforrássá alakulna.”

A napreaktor szén-dioxidot és vizet alakít át szintézisgázzá.

Az eljárás

Első lépésben a kutatók koncentrált fény – szimulált napfény – segítségével a szén-dioxidot és a vizet szintézisgázzá alakították egy fém-oxid-alapú anyagokat tartalmazó, az ETH Zürich egyetemen kifejlesztett magas hőmérsékletű napreaktorban (lásd a fenti ábrát). A szintézisgázt (hidrogén és szén-monoxid elegyét) azután a Shell a közismert „Fischer–Tropsch-eljárással” kerozinná alakította át.

A koncentrált napsugárzással történő szintézisgáz-előállítás ugyan még a fejlesztés korai szakaszában van, a szintézisgáz feldolgozásával világszerte máris több cég, köztük a Shell is foglalkozik. A két technológia ötvözésével egy napon biztonságossá, fenntarthatóvá és méretezhetővé válhat az ellátás nem csak a repülőgép-, a dízel, és a benzin hajtóanyagok, de akár a műanyagok esetében is. A Fischer–Tropsch-eljárással előállított üzemanyagok minőségét már tanúsítvány igazolja, azok a meglévő járművekben és repülőgépekben a motor vagy az üzemanyag-ellátó infrastruktúra átalakítása nélkül alkalmazhatók.

A napreaktor

Háttér-információk

A négyéves SOLAR-JET projekt 2011 júniusában indult, és a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram támogatása révén 2,2 milliárd euróból gazdálkodhat. A SOLAR-JET projektben tudományos intézmények és iparvállalatok kutatóintézetei vesznek részt (ETH Zürich, Bauhaus Luftfahrt, Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt (DLR), Shell Global Solutions, valamint projektirányítási partnerként az ARTTIC).

A projekt következő szakaszában a partnerek a tervek szerint optimalizálni kívánják a napreaktor üzemelését, és megvizsgálják, hogy a technológia képes-e nagyobb arányokban és versenyképes költségek mellett működni.

Az új és fenntartható energiaforrások felkutatása továbbra is a 2014. január 1-jén indított hétéves Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram prioritásai közé fog tartozni. „Versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia” című, 2013. december 11-én közzétett felhívásában a Bizottság 732 millió eurós beruházást javasolt e területen egy kétéves időszakra. A felhívás kitér a bioüzemanyagok és a fenntartható alternatív üzemanyagok előállítására irányuló technológiák következő generációjának a fejlesztésére is.

Forrás: europa.eu

Budapest, 2014. március 28. A hagyományoknak megfelelően, immár negyedik éve csatlakozik a Föld Órája elnevezésű világméretű önkéntes környezetvédelmi akcióhoz a Budapest Airport. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. A cég energia-megtakarítási törekvéseit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2013-ban az előző évhez képest 15 %-kal csökkentette üvegházhatású-gázkibocsátását. A megtakarított CO₂ mennyisége annyi, mint 115 átlagos magyar háztartás éves kibocsátása. 

A magyar főváros repülőtere március 29-én este 8 óra 30 perckor egy teljes órára lezárja egyik futópályáját és lekapcsolja annak pályafényeit, valamint korlátozza az energiafogyasztást az utasforgalmi területeken és a közel háromszáz különálló repülőtéri épületben.

Fotó: Galyas Richárd

Hasonlóan a korábbi nemzetközi sikert aratott akciókhoz, a két futópályája közül az egyikhez tartozó összes lámpát (összesen 1622 darabot), a teljes bevezető fénysort, a szegély-, és tengelyfényeket, a földetérési-zóna speciális lámpáit kapcsolja ki a Budapest Airport a Föld Órájában. A másfélezernyi világítótest maximális teljesítménye meghaladja a 240 ezer Wattot, fényerejük pedig akkora, hogy akár húsz kilométeres távolságból is látszanak. Mindez természetesen nem mehet a repülésbiztonság rovására, a másik pálya akadálytalanul üzemel és ha kell, mind a kettőt egyszerre is aktiválni lehet. 

Az egyik pálya elsötétítése csak a leglátványosabb, azonban nem az egyetlen eleme a március 23-i kezdeményezésnek. Az akcióhoz a repülőtéren működő számos másik cég is csatlakozik, így az összesen 1515 hektárnyi területén található csaknem 300 különböző létesítményben is csökkentett üzemmódban működik ez alatt az idő alatt a világítástechnika. Ahol a biztonságos üzemeltetést ez nem veszélyezteti, ott nem lesz világítás szombaton fél kilenc és fél tíz között. A kezdeményezésben való részvételt a repülőtéren megforduló utasok is érzékelhetik, mert a terminálépületek és a parkolók is csökkentett világítással üzemelnek ebben az időben valamint a reklámtáblák világítása is kialszik. 

Fotó: Galyas Richárd

A Budapest Airport már korábban is bizonyította, hogy a környezettudatos működés híve. A repülőteret üzemeltető cég 2007-ben hirdette meg energiaracionalizálási stratégiáját, amelyet évről-évre továbbfejleszt a repülőtér fenntartható fejlődése érdekében. A Budapest Airport környezetvédelmi erőfeszítéseit már négy éve az európai repülőterek szakmai szervezete (ACI Europe) is folyamatosan elismeri azzal, hogy úgynevezett karbon akkreditált minősítést adományoz a budapesti repülőtérnek. Az akkreditáció egy kizárólag repülőterekre kidolgozott nemzetközi minősítési rendszer, melyet a szektor üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentése érdekében hoztak létre. A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján nem csak a földgáz-, hanem a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.

2006-ban kezdődött az a nagyszabású munka, amely a Sármelléki repülőtér öröklött környezetvédelmi problémáit hivatott rendezni. Sajnos általános, hogy Magyarország volt katonai repülőterei a korábbi hanyag üzemeltetés miatt jelentős környezetszennyezéssel küzdenek. A sármelléki egykori szovjet katonai légi bázis területén is a kőolaj származékokkal szennyezett talajt és a felszín alatti vizeket kell megtisztítani.

Az éghajlatváltozás következtében fellépő extrém időjárási események egyre nagyobb károkat okoznak a globális légiközlekedéseben. Rengetegen maradnak távol az úticéljaiktól és sokba kerül a károk helyreállítása. Tipikusan alacsonyan fekvő, eredendően mocsaras területeken lévő nagy amerikai repülőterek kerülnek bajba a rendkívül szélsőséges időjárási események következtében.

Fotó: Bloomberg Businesweek

A 2012 év végén lecsapó szupervihar New York városának három fő repülőterét is bezárásra kényszerítette. A LaGuardia International (KLGA) járt a legrosszabbul, ugyanis Sandy 3,7 méter magas hullámai áttörték a repülőteret védő rézsüt és hirtelen 380 millió liter víz árasztotta el a területet, három napos bezárást vonva maga után.

Foto: Drexel News Blog

A képen is látható, hogy a LaGuardia meglévő áradás elleni védelme nem vizsgázott túl jól. A katasztrófa után kénytelenek voltak olyan átalakításokat elvégezni, amelyek a jövőben majd képesek lesznek megvédeni a repülőteret az extrém időjárási eseményektől. A felújításra 37,5 millió dollárt fordítottak. A projekt elsősorban új védelmi töltések létesítését jelenti, főként a létfontosságú infrastruktúrákat rejtő épületek körül, mint például a futópálya és gurulóút-rendszer fénytechnikája, továbbá áradás elleni betonfal építését bizonyos elektromos alállomások védelme érdekében (pl. a szivattyú állomások). Gravitációs elven működő csapadék elvezetéssel is kiegészítik a meglévő csatornarendszert, továbbá a projekt fontos elemeit jelenti az elektromos hálózatok stabilitásának, illetve a vészhelyzeti tartalék generátorok megbízhatóságának növelése is.

Sajnos általános, hogy elavult infrastruktúrával működnek a legnagyobb repülőterek, bizonyos részeik akár 50-60 évesek is lehetnek. Ennek oka, hogy elsősorban a bővítésre fektették a hangsúlyt az elmúlt években, nem a meglévő építmények korszerűsítésére. 

Az Egyesült Államok 13 legnagyobb repülőtereinek (a LaGuardia-t is beleszámítva) minden esetben legalább egy futópályája 3,7 m-re alacsonyabban fekszik, mint az aktuális tengerszint. Ez a tény az említett repülőtereket különösen veszélyeztetetté teszi mind áradásokkal szemben, mind a jövőben várható tengerszint emelkedéssel szemben. A tipikusan néhány négyzetkilométer kiterjedésű, alacsony fekvésű, sík (korábban lápos, vizenyős) területek sokszor nagyobb víztömeg (pl. tenger, óceán) közelében létesültek, ugyanis ilyen, akadálymentes területeken tudják legbiztonságosabba kiszolgálni a légi forgalmat. Ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy ezek a futópályák és repülőtéri létesítmények nagyon csekélyen képesek ellenállni az áradásoknak, erős szeleknek és egyéb természeti erőknek.

A John F. Kennedy repülőtér (New York) felülnézetből
Fotó: Airliners.com

A Perth-i egyetem álláspontja szerint ma már olyan vízelvezető rendszereket kellene tervezni ezekre a repülőterekre, amelyek nem csak a szokásos csapadékvíz elvezetésére képesek, hanem a közeli víztestek esetenkénti felduzzadásából, áradásából keletkező többletet is képesek kezelni.

A LaGuardia és a John F. Kennedy is tengerszinten, vagy ahhoz nagyon közel helyezkedik el. A prózai magyarázat, hogy annak idején ezek voltak a legolcsóbb területek. Az 1920-1940-es években, amikor a legnagyobb amerikai repterek épültek, a közeli városok kiszorították őket a távolabbi, mocsaras területekre. A washingtoni Ronald Reagan Repülőtér (KDCA) például iszapos talajra, a Potomac folyó hordalékára épült 7 km távolságra Washington D.C.-től, hasonlóképp Newark Repülőteréhez, amely egy 27,5 ha mocsaras területen létesült 24 km-re Manhattan belvárosától.

A Ronald Reagan Repülőtér (Washington) felülnézetből 
Fotó: Airliners.com

Sebezhetőségükből adódóan a repülőtereknek a jövőbeni fejlesztéseiknél figyelembe kell venniük a lehetséges időjárási viszontagságokat. Tervezéskor az a bevett gyakorlat, hogy általában az elmúlt 50 év legerősebb szélviharát veszik figyelembe, de manapság ez már kevés lehet, sajnos egyre gyakoribbak a rekord viharok és már az elmúlt 100 év legszélsőségesebb időjárási eseményeire kell tervezni.

Amerika egyik legnagyobb légitársasága, az United Airlines mostantól újrahasznosított pohárban kínálja utasainak a forró italokat a fedélzeten. A korábbi, polisztirol habból készült hőszigetelő poharakat legalább 50%-ban újrahasznosított anyagból gyártott poharakra cserélték. A környezetbarát InCycle márkájú poharakat egy Washingtoni székhelyű cég gyártja, így a szállításból adódó környezetterhelés sem tekinthető jelentősnek.

A MicroGREEN cég víztakarékos és adalékanyag-mentes újrahasznosítási technológiája során egy PET palackból több, mint 4 poharat képes előállítani. A termékhez nem adagolnak további vegyszereket, így továbbra is újrahasznosítható marad, sőt előállítási költsége alacsonyabb, mintha műanyagipari nyersanyagból készítenék. Az új pohár ráadásul 50, vagy akár 80 %-kal is könnyebb a korábban használtnál és a szilárdsága sem gyengébb.

A United Airlines-nak nem ez az első környezetbarát eljárása, már korábban is különös gondot fordítottak a fedélzeten keletkező hulladék megfelelő kezelésére és a hatékony újrahasznosításra. Az InCycle pohár már több környezetinnovációs díjat is bezsebelt és az Alaska Airlines is áttért a használatára.