ZöldBeRepülés Blog

Immár harmadik éve folyamatosan sor kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ürgék befogására és áttelepítésére. A több napig tartó természetvédelmi és repülésbiztonsági akciót a 2-es pálya lezárásával egy időben végezték a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint az ELTE TTK munkatársai.

Ürge szabadlábon (Fotó: Kis Ferenc) 

Április 7-től mintegy három héten keresztül lesz légiforgalomtól elzárva a repülőtér 13L /31R futópálya annak érdekében, hogy a repülőtér üzemeltetője egy vadonatúj műszeres leszállító berendezést, ún. ILS-t (Instrumental Landing System) telepítsen a 2-es futópálya 31R jelű végéhez. (A légiközlekedésben jártasak már tudják: a 31R a 2-es pálya Vecsés felé eső vége, amit északnyugati szélirány esetén a legtöbbet használnak az érkező gépek.) Az új ILS éppen a landoló repülőgépek személyzetét segíti éjszaka vagy rossz látási viszonyok között – pl. sűrű köd esetén – hogy pontosan a futópálya küszöbe után érjenek földet biztonságosan.

Íme a sikeres ürgebefogás, háttérben egy felszálló repülőgép sziluettjével.
Nem kell aggódni, ez az ürge ma este már a Kiskunsági Nemzeti Parkban
hajtja álomra a fejét és cseppet sem bánja, hogy kitoloncolták Ferihegyről.
(Fotó: Hardy Mihály)

A munkálatokkal egy időben tehát az ürgepopulációt is csökkentik, persze természetbarát módon: a védett állatokat csak élvebefogással, majd egy számukra biztonságosabb nemzeti parkba áttelepítéssel költöztetik el a repülőtérről. Erre a repülés biztonsága miatt van szükség, ugyanis az ürgék a nagytestű ragadozó madarak kedvenc táplálékát képezik, a potenciális repülő - madár ütközések elkerülése érdekében kell őket „kilakoltatni” a repülőtérről.

A képen Munkácsi Zsuzsa, blogunk szerzője 
a befogott mintegy 100 ürge közül kettővel.

A háromhetes pályazár idején továbbá elvégzik a szükséges burkolati javításokat, nagyszabású fénytechnikai karbantartást és a lámpacseréket, a nyári időszak előtt megelőzésképpen gyomirtást hajtanak végre a 3,7 kilométer hosszú futópálya környezetében. 

Nem kevesebb, mint 46 ürgét „toloncoltak ki” a Budapest Airport, a Kaposvári Egyetem és Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területéről. A nagyszabású környezetvédelmi (és nem idegenrendészeti) akció célja az volt, hogy növeljék a repülőgép forgalom biztonságát és megóvják a fokozottan védett, Magyarországon őshonos rágcsálókat. Az idén egyébként az ürge „Az év emlőse” – így a repülőtéri áttelepítésnek különös aktualitása is van! 

Az Aeropark egyik (volt) lakója
Fotó: Gődény Csaba

Az elmúlt hétvégén rendezett ürge-mentési akció során a budapesti repülőtér szakemberei különféle csapdázási módszerekkel próbálták nyakon csípni a ferihegyi ürge-populáció képviselőit. Az csapdázási akció elsősorban a 2. futópálya 13L végére és a Légiközlekedési Kulturális Központ által üzemeltetett Aeropark területére koncentrálódott. A repülőtéren meglehetősen rendszeresen, általában kétévente hajtanak végre hasonló ürgementő műveletet. 

Ismerkedés a csapdával
Fotó: Gődény Csaba

Az ürge (lat. Spermophilus citellus) őshonos, de fokozottan veszélyeztetett rágcsáló faj, amely elsősorban a nagy füves területeket kedveli, régebben a szikes puszták lakója volt. Az ürge önmagában véve nem veszélyes a repülőtér működésére, mivel azonban a nagytestű ragadozó madarak kedvelt táplálék állata, emiatt kell a rágcsálókat eltávolítani a repülőtérről. A ragadozó madarakkal történő ütközés ugyanis nemcsak magukra a madarakra lehet végzetes, hanem a fel- és leszálló gépeket is veszélybe sodorhatja. A repülés biztonság pedig minden más megfontolást felülír. 

A ZöldBeRepülés Blog szerzője, Munkácsi Zsuzsa kezében tartja az egyik befogott példányt
Fotó: Hardy Mihály

Az ürgéket célszerű áprilisban, vagyis a téli álom időszaka után, de még az első utódok megjelenése előtt befogni és áttelepíteni. Így ugyanis már az új helyen jönnek világra a földalatti járatokban a kicsinyek. A ferihegyi repülőtér amúgy ideális élőhely az ürgék számára, amely legjobban hasonlít az ősi füves gyepekhez. Az ürge fokozottan védett állat, amelynek eszmei/természetvédelmi értéke nem kevesebb, mint 250 000 forint példányonként, vagyis a mostani ürgementési akcióban egy luxusautó árát kitevő, azaz több, mint 10 millió forint értékű rágcsálót mozgattak meg. A befogott 46 ürgét a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Pusztaszer környékén bocsátották szabadon. Az ürgének egyéb biológiai jelentősége is van: a rágcsálók ugyanis a magyarok egyik legendás madarának, a kerecsensólyomnak jelentik a kedvenc táplálékát és emiatt is fontos áttelepítésük a nemzeti parkokba. 

Fészeképítésre készülő ürge a 2-es pálya közelében
Fotó: Kis Ferenc

„Hosszú és fáradságos hétvégét töltöttünk a repülőtéren az ürgék csapdázásával.” – jelentette ki Kis Ferenc, a Budapest Airport környezetvédelmi vezetője. Hozzátette: „A Kaposvári Egyetem és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel hosszú múltra tekinthet vissza az együttműködésünk és ezúttal is eredményes volt az ürge-befogási akciónk. Igyekszünk a repülés védelmét a környezeti szempontokkal harmonizáló módszerekkel megoldani az ürgementésen túl például a vörösvércse fiókák áttelepítésével vagy a madarak hangriasztással és vadászkutyával történő elijesztésével.”

Gondosan előkészített természetvédelmi akció keretein belül 75 példány fokozottan védett ürgét (Spermophilus citellus), becslések szerint az állomány mintegy egyharmadát költöztette el a kettes futópálya mellől a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park és az ELTE szakembercsapata. Az Európai Unió LIFE pénzügyi alapjából támogatott akció repülésbiztonsági és természetvédelmi célokat egyaránt szolgál.

Fotó: Kis Ferenc

Az ürgét néhány évtizede még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, de sajnos a magyarországi állomány az élőhelyek számának drasztikus csökkenésével erősen megritkult ezért a fajt védetté, majd fokozottan védetté nyilvánították. Eszmei értéke jelenleg 250 000 Ft. A sajnálatos egyedszámcsökkenés oka a legelők felhagyása, beszántása és a növényzet magasság-, és fajösszetételbeli változása. Mindez kedvezőtlen az ürgék élőhely igényeinek, így a populáció csökkenését vonja maga után. Mára leginkább a repülőterek rendszeresen gondozott gyepeire szorultak vissza az állatok. Több különösen értékes, ritka ragadozómadarunk, így elsősorban a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a parlagi sas (Aquila heliaca) egyik fő táplálékállata az ürge, így az állomány erősítése kritikus fontosságú. A repülőtereken nemkívánatosak e nagytestű ragadozómadarak, így az ürgék áttelepítése a legoptimálisabb megoldás valamennyi faj szempontjából.

Fotó: Galyas Richárd

Kellemes lakóhelynek számított a budapesti nemzetközi repülőtér is egészen mostanáig. A füves, sík mezőn szinte háborítatlanul élhettek, leszámítva a mellettük fel- és leszálló repülőgépeket, valamint a repülőtér területére betévedő, élelem után portyázó nagytestű ragadozó madarakat.

Az akció nemcsak Budapesten, hanem a nemzeti parkhoz közelebb eső kecskeméti katonai repülőtér területén is tartott  egy héten keresztül. Összesen 200 kis ürge kapott új otthont a Kiskunságban. Ha kevés a repülőtéren potenciális táplálék, a madarak messzebbre költöznek, ez pedig nem csupán a madárpopulációnak jobb, de a légiközlekedés is biztonságosabb. 

Az akció a hét első felében Kecskeméten, a hét második felében Budapesten zajlott. A kutatókból és egyetemistákból álló csapat 250 db csapdát helyezett el az ürgelyukak köré, gondosan az állat által használ ösvényre, majd félóránként ellenőrzést végeztek, hogy a befogott példányok minél hamarabb árnyékos helyre kerüljenek. A ketrecben egy darab alma várta az állatokat a nagy hőségben folyadék gyanánt.

Fotó: Kis Ferenc

Az állatok új otthonát már jóval korábban elkezdték előkészíteni a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A helyi vadásztársaság tavasz óta ritkítja rókákat az újonnan költöztetett még bizonytalan példányok védelmében és mesterséges lyukakat is fúrtak arra a gondosan bekerített területre, ahol sor kerül majd a szabadon-engedésre.

Különös gonddal kellett eljárnunk a kissé szokatlan repülőtéri akció során, hiszen fokozottan védett állatokról van szó. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy minél kevésbé szenvedjék meg az átköltöztetést.” nyilatkozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója. Hozzáfűzte:”Az ürgék önmagukban nem veszélyesek a repülésre, nem így a rájuk vadászó ragadozó madarak, hiszen egy nagytestű madárral történő ütközés nagyon veszélyes lehet egy repülőgép számára és persze többnyire végzetes a madár számára. Így az ürge-transzfer a Kiskunsági Nemzeti Park területére mindenképpen a természetvédelmi célok mellett a repülés, s végső soron az utasok biztonságát szolgálja.

A Budapest Airport madár- és vadvédelmi szakemberei egész évben azon dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a repülőgép-vadállat találkozások száma, közel kéttucat módszert vetnek be ennek érdekében. A Budapest Airport lehetőség szerint természetbarát technológiákat használ, ennek számos példája volt már a ragadozó vörös vércse fiókák átköltöztetésétől egészen a táplálékul szolgáló apró vadak eltávolításáig. Legutoljára 2007-ben volt ürgementés, az ezt követő években pedig bizonyíthatóan kevesebb madár ütközött repülőgépekkel.