ZöldBeRepülés Blog

A XVII. kerület legjobban kitett ingatlanjainak passzív akusztikai védelmével a Budapest Airport befejezte négy éve zajló nagyszabású önkéntes zajszigetelési programját. A Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető cég 2008-ban indított kezdeményezése négy környező településen közel négyszáz ingatlant érintett, a program összköltsége pedig meghaladta a 150 millió forintot. 

A program előzményei

A BUD 2006-ban indította zajvédelmi stratégiáját, melyet követően 2007. február 28-án benyújtotta 21 javaslatból álló Ferihegyi Zajvédelmi Programját az NKH Légügyi Hivatalához. A program javaslatot tett a légtér szerkezetének módosítására, a repülési eljárások rendszerének megváltoztatására, új szabályok életbe léptetésére az éjszakai repülés területén, a csöndesebb repülőtér üzemeltetésre, és több új zajterhelést csökkentő beruházásra. 

2007. október 29-én kezdte meg a BUD a zajvédelmi program második szakaszát. Ennek keretében épített egy zajvédő falat az 1-es terminál szomszédságában a repülőtér földi zajainak kiszűrésére, létrehozott egy zajcsapatot, és bejelentette, hogy megkezdi az Önkéntes Zajszigetelési Program előkészületeit. 

2011-ben a repülőteret üzemeltető cég „Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítvány” néven külön alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy áttekinthető módon, a korábbiaknál is hatékonyabban tudja támogatni a környező közösségek életminőségének javulását. A program XVII. kerületi szakaszát a Budapest Airport támogatásával már teljes egészében az alapítvány finanszírozta.

Az Önkéntes Zajszigetelési Program

Első fázisa 2008 októberében kezdődött a repülőtérhez közeli Üllőn (amely pontosan a leszálló gépek útvonala alatt fekszik), ezt követően 2009-ben Budapest XVIII. kerülete következett, majd 2010-ben Vecsésen, 2011-ben pedig a XVII. kerületben folytatódtak a munkálatok. A program kivitelezésével megbízott cég a zajterhelésnek legjobban kitett, a repülőtérrel szomszédos ingatlanok hálószoba-ablakain végzett zajszigetelést, valamint szellőztető berendezést helyezett el annak érdekében, hogy nyáron, csukott ablakok mellett is lehetséges legyen a friss levegő beáramlása és nem utolsósorban a pihenés.

A Budapest Airport az ablakszigetelési program végrehajtására a Duplo-Duplex Kft.-t választotta ki, míg a ventilátorokat a Siegenia – Aubi KG, német gyártó szállítja. A szellőztető készülék friss levegőt biztosít, például éjszaka, anélkül, hogy az ablakot ki kellene nyitni, emellett normál üzemmódban hangtalanul működik. A Duplo-Duplex Kft. által biztosított szigetelő ablak hagyományos ablakszerkezetekre is felszerelhető. A Duplo-ablak egy 4 vagy 6 mm vastag üvegtáblából áll, melyet az ablak zsanéros keretére csavarozunk fel. A zajszigetelési program során a kivitelező 6 mm-es Duplo-ablakok felszerelését vállalta, melynek segítségével összesen 40-42 dB zajcsökkentés érhető el. A hangszigetelt ablakok és a szellőztető készülék együttes alkalmazása a külső zajok kirekesztésével zavartalan alvást biztosít.

Az érintett területek kijelölése 

A beruházás által érintett területek pontos meghatározását a repülőtér a vonatkozó zajvédelmi jogszabályok alapján végezte. A zajszigetelésre olyan lakók jelentkezhettek, akik esetében a jelenlegi és jövőben várható légi forgalom alapján az átlagos nappali zajterhelés meghaladhatja a 65 dB-t, vagy az átlagos éjszakai zajterhelés túllépi az 55 dB-es határértéket. A beruházás értéke ingatlanonként hozzávetőleg 300-400 ezer forint közé tehető. 

A program elindításával a Budapest Airport önkéntes vállalást teljesített, hiszen ezen intézkedéseket a jogszabályok csak az úgynevezett zajgátló védőövezetek kijelölését követően tennék kötelezővé. Noha a reptér üzemeltető minden tőle elvárható eszközzel hozzájárult kijelölési eljárás sikeréhez, a folyamat nagyon bonyolult és immáron 15 éve húzódik. Ennek végét – az érintett lakossági csoportok iránti felelőssége miatt – a Budapest Airport nem kívánta megvárni.  

A BA további felelősségvállalási tevékenységei röviden

A zajszigetelési program egyébként nem egyedi lépés, hanem a Budapest Airport nagyszabású környezetvédelmi kezdeményezéseinek egyike. A cég a fenntarthatóság jegyében jelentősen csökkentette szén-dioxid kibocsátását, speciális berendezésekkel javítja a környékbeli élővizek minőségét, valamint a további zajcsökkentés érdekében megkezdte egy korszerű hajtómű próbahely megépítésének előkészületeit. 

Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója elmondta:

„Célunk továbbra is az, hogy a szomszédos közösségek számára megtaláljuk az egészséges egyensúlyt a repülőtér közelségéből származó előnyök és a működéséből eredő egyéb hatások között. Ezzel természetesen nem zártuk le örökre a zajszigetelést, hiszen indokolt esetben bármikor számíthatnak ránk a környéken lakók. A térség egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjeként és egyben egyik legnagyobb munkaadójaként valamint adófizetőjeként kiemelt felelősséget érzünk a környező települések lakossága iránt.” 

A Magyar televízió színvonalas környezetvédelmi magazinműsorának, a Zöld Teának január 28-i adásában a repülőtér levegőminőségéről tudhattunk meg részleteket:

Türelmetlenek tekerjenek 00:17:14-re!

Miközben javában zajlik a Részes Felek Konferenciájának 17. ülése Durbanban (UNFCCC COP 17), egy másik nagyvárosban, Abu Dhabiban a repülőterek nagyjai is tanácskoznak az idei Airports Exchange rendezvényen. Azt nem tudni még, hogy az ENSZ 'klímakonferencia' milyen eredményekkel zárul, de az már biztos, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jelentős előrelépés történt a repülőtér üzemeltetők kongresszusán: Abu Dhabi repülőtere (Abu Dhabi Airports Company, ADAC) az első közel-keleti repülőtérként ünnepélyesen megkapta akkreditált minősítését.

A képen balról jobbra: Patti Chau, az ACI Asia-Pacific regionális igazgatója, 
Khalifa Al Mazrouei, az ADAC elnöke és Kosaburo Morinaka az ACI Asia-Pacific
alelnöke és a Narita International Airport vezérigazgatója

November 29-én az Emirates Palace hotelben, több száz légiközlekedési szakember jelenlétében az ACI Europe bejelentette, hogy a sikeres Airport Carbon Accrediatation programot az ACI Asia-Pacific szervezetével együttműködésben kiterjesztik az ázsiai és a csendes-óceáni régióra is.

Az ACI sosem titkolta, hogy a 2009-ben életre hívott repülőtéri akkreditációt egy globális üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentési szabvánnyá szeretné kiterjeszteni. A program létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az elmúlt évben jelentős, 700 000 tonna CO₂ kibocsátáscsökkentést értek el a résztvevő repülőterekkel.

Nagyon is helyénvaló az Ázsiai régió bevonása a programba, mint tudjuk rohamos tempóban fejlődnek ott a repülőterek, egymás után épülnek a gigantikus terminálépületek, a légitársaságok pedig ötvenesével adják le repülőgép megrendeléseiket. A fejlődés meg akkor megfelelő, ha fenntartható, tehát az alkalom kiváló, hogy a felszálló ágban lévő piac magáévá tegye a karbon takarékosság eszméit és ökohatékony infrastruktúrát alakíthasson ki maga körül.

 Abu Dhabi repülőterének terminálépülete

A másik nagy bejelentés a programmal kapcsolatban az volt, hogy mostantól a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) is tagja lesz a kuratóriumnak az Európai Bizottság, az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia (ECAC, European Civil Aviation Conference), az EUROCONTROL és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme) mellett.

Olivier Jankovec az ACI Europe igazgatója a bizottság kiegészülésével kapcsolatban elmondta:

Az ICAO csatlakozása azt igazolja, hogy a légiközlekedési szektor úttörő szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A prágai repülőtér által szervezett idei felmérésből ismét kiderült, hogy a Malév gépei a legcsendesebbek a turbólégcsavaros kategóriában megelőzve más neves európai légitársaságokat. A Malév így ’The Quietest Airline 2011’ (A legcsendesebb légitársaság 2011) díjat kapta a felmérést végző prágai légikikötő vezetőitől.

 Fotó: Bornyász Péter 

A szervezők abból a célból hirdettékmeg a versenyt immáron ötödik alkalommal, hogy pozitív példával ösztönözzék a légitársaságokat a környezetkímélő eljárások és technológiák alkalmazására. A Malév részéről a díjat Soproni András Q400-as oktató-kapitány és Klara Chod a légitársaság prágai képviselője vette át. 

Jiri Pos, a prágai repülőtér elnök-vezérizgatója a verseny értékelésekor elmondta: 

Felmérésünk egyértelműen azt mutatja, hogy a légitársaságok modern, környezetbarát módon üzemeltethető repülőgépekkel repülnek Prágába. A Malévnak - amely sikeresen megőrizte első helyezését az idén is -, külön köszönöm elkötelezett és felelősségteljes hozzáállását a környezetkímélő repüléshez.

  Zajcsökkentő berendezések és technológia a Q400-as repülőgépen

A Malév három éve fokozatosan vezette be flottájába a gyors, csendes és környezetbarát Bomabrdier Q400-as (Dash 8) repülőgépeket, mára 4 db repül a magyar nemzeti légitársaság színeiben. A Bombardier a zaj csökkentése érdekében magas szintű technológiával szerelte fel a típust, amely mind az utasokat, mind pedig a külső környezetet kíméli a zajártalomtól.

A Q400 repülőgéptípust a Pratt & Whitney Canada által gyártott PW150A típusú hajtóművel és a korszerű Dowty R408 típusú 6 kompozit lapáttal rendelkező légcsavarral szerelték. A légcsavar üzemi fordulatszám-tartománya 850, 900 és 1020 fordulat/perc, azonban a Malév repülőgépek rendelkeznek olyan rendszerrel, ami lehetővé teszi az úgynevezett ’Reduced Np Landing’ eljárást, amely során a légcsavar fordulatszáma az ilyenkor szükséges 1020 helyett 850-es fordulatra csökkenthető. Ez azért jelentős, mert a turboprop repülőgépek legfőbb zajforrása a légcsavar, amelynek zaja a kialakításán túl,nagymértékben a fordulatszámától függ. A repülőgéptípust az utasok számára különösen fontos zajcsökkentő berendezéssel is ellátták. Az utas-kabinban rejtett mikrofonok mérik a zajszintet, mely adatokat a rendszer egy fedélzeti microprocesszorhoz küldi, hasonlóan a hajtómű aktuális teljesítményének és a kabinnyomásnak az adataival együtt. Ezt követően a processzor az információkat a törzsre erősített aktív hangolt rezgéscsillapítókhoz (ATVA) továbbítja, amelyek ez alapján ellenfázisú vibrációt gerjesztenek, és lecsökkentik az eredeti rezgések nagyságát. Ennek köszönhetően a zaj forrásának számító rezgések mértéke olyan mértékben tompul, hogy azok el sem jutnak így az utaskabin belsejébe.

Idén is meghirdette az Ozone Network TV csatorna az Ozone Zöld Díjat, melyre ezúttal a Budapest Airport Zrt. is pályázott.

A Díj elnyeréséért egy megvalósított zöld energetikai beruházással lehet indulni. A BUD energiaracionalizációs programját mutatta be a pályázók rendelkezésére álló 1 perces kisfilmben: 

 A karbon akkreditációról bővebben egy korábbi posztban olvashattok.

Kézenfekvő döntés egy légitársaságtól, hogy vállalati felelősségvállalási tevékenységét CO₂ kibocsátás-csökkentési projekten keresztül valósítja meg. Köztudott ugyanis, hogy a légiközlekedés üvegházhatású-gázkibocsátása jelentős (2%), de közel sem akkora mértékű mint az erdőirtásból származó globális CO₂ kibocsátás (15%).

Az elmúlt 50 évben kevesebb, mint a felére csökkent a Föld erdőterületeinek mérete, ami azt jelenti, hogy ennyivel csökkent a globális CO₂ elnyelési potenciál is. Közvetlenül vagy közvetetten számos egyéb problémával is számolnunk kell az erdőirtás miatt, gondoljunk csak a biodiverzitás csökkenésére, fajkihalásokra, talajerózióra, az ivóvízbázisok sérülésére és az emberi társadalmat érintő megélhetési problémákra, mint például a termőföld pusztulás.

Sajnos a szigetország vezetése nem tud elég hatékonyan fellépni az illegális fakitermelés ellen, de Madagaszkár egyedülálló biológiai sokféleségének megóvása az emberiség közös érdeke. Ezért vágott bele a WWF és a Good Planet alapítvány 2008-ban erdővédelmi projektjébe az Air France finanszírozásával. A légitársaság 5 millió euróval járult hozzá a volt francia gyarmaton megvalósuló projekthez.  

 A következő célokkal vágtak neki a megvalósításnak: 

• • • • új, védett területek létrehozása,
      • erdő újratelepítés és a lepusztult területek visszaállítása,
      • a helyi közösségeknek új élelmiszertermelési tecnikák megtanítása és biztatása a földjük hasznosítására.

A kitűzött célokat a projekt mind teljesítette és valódi sikertörténetté vált. Létrehoztak 350 000 hektár új védett területet, 25 000 hektárra telepítettek új erdőséget (vagy állítottak helyre), és 6000 család részesült oktatásban, amely 200 000-nél is több hektár földterületre hat ki. (A program továbbá a madagaszkári erdőségek alatti szénkészletek tudományos vizsgálatát is elősegítette.)

Bertrand Lebel, az Air France fenntartható fejlődésért felelős vezérigazgató helyettese a projekttel kapcsolatban elmondta:

Az Air France a madagaszkári erdőírtás elleni programot annak elindulása óta támogatja annak tükrében, hogy az megfelel a fenntartható fejlődés három elengedhetetlen feltételének: stratégiai jövőkép, tudományos megalapozottság, a helyi falvak és közösségek bevonása. Az Air France azt reméli, hogy a program, amely meggyőző eredménnyel zárult, továbbra is fenntartható marad az új magán és állami partnerek bevonása után. 

Az erdő megmentéséért létrehozott program, amelyet az AirFrance finanszíroz, hosszú távú elkötelezettséget mutat a fenntartható fejlődés irányába. A felelősségteljes vállalati elvrendszer részeként a légitársaság folyamatosan befektet egy modern flotta létrehozásába és az alternatív üzemanyagok kutatásába. 

Az Air France-KLM-et 2011-ben a légitársasági piac vezetőjének ismerték el a társadalmi szerepvállalás tekintetében. A cégcsoport szerepel a Dow Jones Fenntarthatósági Indexének mind európai mind világ szintű rangsorán — a teljesítménye alapján hetedik éve tüntetik ki vezető szerepét e témakörben, ugyanakkor a tágabb kategóriájú “közlekedés és szabadidős” szektorban is harmadszor ismerik el erőfeszítéseit.

Az Európai Unió ambiciózus szén-dioxid kibocsátás csökkentési törekvései mindenki számára jól ismertek. A trendek hatása nem kerülte el a repülőtereket tömörítő nemzetközi szervezet európai főhadiszállását sem.

Gyakran hangoztatott tény az, hogy a légiközlekedés különösen nagy mennyiségű üvegházhatású-gázkibocsátásért felelős. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-ben kiadott negyedik értékelő jelentése szerint (AR4) a légiközlekedési ágazat hozzájárulása a globális szén-dioxid kibocsátáshoz 2%, és ennek az értéknek az 5%-áért felelősek a repülőtér üzemeltetők.

2008-ban hívta életre, majd 2009-ben indította útjára a világ repülőtereinek európai szakmai szervezete az ACI Europe (Airports Council International) azt a kezdeményezést, amely ennek az 5%-os értéknek a csökkentését tűzte ki célul.

A program neve Airport Carbon Accreditation. A kezdeményezés komolyságát bizonyítja, hogy olyan szerveztek képviselői felügyelik működését, mint az Európai Bizottság, az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia (ECAC, European Civil Aviation Conference), az EUROCONTROL és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme). 

Az ACI Europe mai napon kiadott sajtóközleménye szerint már 17 európai ország 46 repülőtere rendelkezik Karbon Akkreditált minősítéssel. Nem is akármilyen repülőterekről van szó, ugyanis ezek bonyolítják az Európában megforduló utasforgalom felét. Olivier Jankovec az ACI Europe igazgatója méltán büszke a kezdeményezésre, nyilatkozatában elmondta: „Miközben egyéb iparágak még csak ébredeznek, a repülőterek már céltudatosan haladnak a kijelölt úton és kimutatható csökkentést valósítanak meg a globális éghajlatváltozás enyhítéséért vívott küzdelemben.”

A repülőtéri szén-dioxid akkreditációs folyamat négy fázisból áll. Az első a Mapping (felmérési) szint, amely a belépő fokozatot jelenti. 2010 év végén ezen a szinten csatlakozott a Budapest Airport is az akcióhoz, amelyről bővebben a megújult bud.hu-n is lehet tájékozódni. A második szint a Reduction (csökkentés), melyhez számszerűsített kibocsátás-mérséklést kell felmutatni. A harmadik, haladó szint az Optimisation (optimalizálás) és a végső cél a Neutralitiy, az ún. karbon-semlegesség. Ezzel minősítéssel leginkább a skandináv repülőterek büszkélkedhetnek úgy, mint Stockholm Arlanda és Bromma repülőterei, de a milánói Linate és Malpensa repülőterek is elérték már a semleges szintet.

Idei újonc a nizzai Côte d’Azur repülőtere, aki az első szinten lépett be a programba, illetve Genf és a római Leonardo da Vinci Repülőtér a harmadik szinten csatlakoztak. Idei megújítók, akik a megőrizték második szintű, Reduction státuszukat: Athén, Brüsszel, Farnborough, Kristiansand, Párizs Charles de Gaulle és Orly. Az ankarai Esenboga Repülőtér, Bologna, Isztanbul Ataturk és Shannon repterei az első szintű, Mapping akkreditációjukat erősítették meg.

Október utolsó péntekjén forgatták a budapesti repülőtéren azt a remek videót, amely tegnap felkerült az Indóház Online-ra. A tartalmas összeállítás nagyszerűen bemutatja a Budapest Airport szakembereinek erőfeszítéseit amelyet nap mint nap tesznek a repülésbiztonság érdekében. 

Madárveszély elhárítva, videóriport Ferihegyen from IHO on Vimeo.

A repülőtér egyik legérdekesebb témája a madár és vadvédekezés más stábokat is megihletett már, érdemes megnézni azt a régebbi összeállítást is, amit az Index készített a 2009. január 15-én történt AWE1459 jelű (US Airways) járat madárral való ütközése miatti vízre történő kényszerleszállása kapcsán, amikor az  Airbus A320-as repülőgép mindkét hajtóműve leállt mert kanadai ludakkal ütközött.