ZöldBeRepülés Blog

Nem áprilisi tréfa az a Virgin Atlantic Airways által frissen bemutatott repülőgép, melynek a padlózatán keresztül látható alattunk a táj. Mostantól az új belföldi járatokon Skóciában nem az ablak melletti jegyekért megy majd a harc, hanem most a világon először a folyosó melletti ülések lesznek a kapósabbak.

Az biztos, hogy Richard Branson új fejlesztésével nem a tériszonyosokat célozta meg. Amellett, hogy odáig van a repülésért és az űrutazásért, a természetnek is nagy rajongója. A légi mellett a vízi sportok kedvelője is, valószínűleg a búvárkodás szeretete és az üvegfenekű hajók ihlették abban, hogy a repülést minél nagyobb élménnyé tegye. Álmát egy átalakított Airbus A320-as repülőgéppel váltotta valóra.

Fotók: Virgin

Köszönjük az álomutazást és a vidám perceket Richard Bransonnak! :)

Ez év elején kezdte meg az Airbus az új, sharklet szárnyvégekkel szerelt A320ceo (Current Engine Option) repülőgépek átadását. Az új fejlesztésnek köszönhetően 4%-os üzemanyag (és ezzel megegyező CO2 kibocsátás) megtakarítást ígér a repülőgépgyártó. A géptípus gazdaságosságát még az is növeli, hogy hatótávolsága 100 mérfölddel, terhelhetősége 500 kg-mal nőtt és a hajtóművek karbantartási költsége is csökken. Az első büszke légitársaság, aki flottájában üdvözölhette a típust Európában a Lufthansa, de például a Vueling és a Monarch is repüli már.

A Lufthansa sharkletes Airbus-a először Budapesten (2013.03.08.)
Fotó: Galyas Richárd

A sharklet csak az első lépése a következő generációs Airbus gépek újításainak. A 2015 év végére várható A320neo (New Engine Option) család új fejlesztésű hajtóműveivel a jelenlegi üzemanyag fogyasztáshoz képest 15% csökkenést ígérnek.

A szárnyvég elnevezése nem véletlenül utal a cápauszonyra. A tengeri ragadozó tökéletes hidrodinamikája megihlette a mérnököket és már gőzerővel tesztelik is azt a különleges festést, amely csökkenti a repülés közben keletkező turbulenciát. Ugyanis a cápák felülete nem sima, gyors úszásukat speciális pikkelyek segítik elő. Ezek az ún. placoid pikkelyek úszás közben a cápa teste mellett keletkező áramlási turbulenciák elvezetését szolgálják.

Cápafestéses A320-214 (Teljes felirat: Sharklets - hunting down fuel burn)

Az Airbus és a Lufthansa Technik két A340-300-as repülőgépen kezdte tesztelni a különleges cápabőr technológiájú festést. Az új rétegből egyelőre nyolc darab 10x10 centiméteres foltot helyeznek el a géptörzsön és a szárnyon. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy ez az új eljárás súlytöbbletet jelent majd, de szerencsére a nanorészecskés felépítésnek köszönhetően nem fogja meghaladni a megszokott festékek tömegét. Ahhoz, hogy a különleges felület ne sérüljön nem hagyományos módon közvetlenül, hanem egy öntapadós felület segítségével kell felvinni. Kihívást jelent az is, hogy a kis tarajok kellőképpen tartósak, időjárás állóak legyenek. Bírniuk kell az extrém hőmérséklet-, és nyomásváltozást, a nagy sebességet, az erős UV sugárzást.

Pozitív tapasztalatok esetén nagyobb felületek bevonásával folytatódik a teszt. A következő cél egy olyan hatékony eljárás kiépítése, mellyel könnyedén az egész repülőgép befesthető, hogy minél több légitársaság kipróbálhassa és élvezhesse ennek a természettől ellesett innovációnak az előnyeit.

A március 22-én, Genfben megrendezett 6. Légiközlekedési és környezetvédelmi nagytalálkozó végeredményeként az iparág legnagyobbjai közleményükben hívták fel magukra a világ kormányainak figyelmét, hogy a szektor gazdasági növekedésben betöltött meghatározó szerepe és jelentős munkahely teremtő képessége mellett élen járnak a környezeti felelősségvállalás terén is. A résztvevő 16 legjelentősebb légi ipari vállalat és (világ)szervezet első számú képviselői írták alá a csúcstalálkozó nyilatkozatát, mellyel szándékuk, hogy a soron következő júniusi RIO+20 ENSZ konferencián megfelelő figyelmet kapjanak.

Az légiközlekedés meghatározó szereplői úgy, mint légitársaságok, légiforgalmi navigációs szolgáltatók, repülőterek, repülőgép és hajtómű gyártók voltak a záródokumentum aláírói, igazolva a fenntartható fejlődésért való elkötelezettségüket. A konferenciát rendező Air Transport Action Group (ATAG) igazgatója, Paul Steele büszkén ecsetelte, hogy a létrejött megállapodás ékes bizonyítéka annak, hogy a légiközlekedés szereplői milyen komolyan kiveszik részüket a fenntartható fejlődésért való küzdelemben. Majd hozzátette, 2008-ban ez volt az első olyan szektor, mely globális akciótervet fogadott el az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatban. A most megkötött megállapodásban az aláírók elkötelezték magukat az üzemanyag takarékosság valamint az ezzel összefüggő kibocsátás-csökkentést eredményező eljárások támogatása mellett. Lenyűgöző az összefogás és együttműködés abban a számtalan folyamatban lévő projektben, melyek által már több millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását sikerült elkerülni. Külön öröm, hogy támogatóink között tudhatjuk sok ország kormányát továbbá az ENSZ főtitkárát, aki széles körben népszerűsíti elért eredményeinket és megszerzett tapasztalatainkat.

A nyilatkozat kihangsúlyozza, hogy a légiközlekedés jelentős gazdasági előnyt jelent a közvetlenül érintett közösségeknek és tágabb értelemben a nemzetgazdaságoknak. Mindemellett fontosak azok a szociális előnyök is, melyek lehetőséget biztosítanak a turizmus fejlesztésére vagy a meglévő piacok összekapcsolására. A légiközlekedés jelenleg 56,6 millió munkahelyet biztosít világszerte és jelentősen hozzájárul a világ bruttó termeléséhez (több mint 2200 milliárd $).

Paul Steele hozzátette, miközben a légiközlekedés már bizonyította környezeti elkötelezettségét, önmagába nem elegendő a gyökeres változások eléréséhez, így szüksége van a kormányok támogatására annak a fenntartható jövőképnek az eléréséhez, amelyre mindannyian vágyunk. Ebbe beletartozik a kutatás-fejlesztés támogatása például a fenntartható bio-üzemanyagok terén, továbbá számos jelentős infrastrukturális fejlesztés is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az iparág képes legyen folyatni és fenntartani úttörő szerepét környezeti hatásainak minimalizálása érdekében

Közismert, hogy a légiközlekedés elkötelezett a karbon-lábnyom csökkentésért, de minden ezzel kapcsolatos törekvés és erőfeszítés kellően megfontolt és előkészített kell, hogy legyen annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a diplomáciai feszültség, amely év eleje óta kíséri a légitársaságokra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) bevezetését. Ez a kényelmetlen CO2 kereskedelmi háború nem előremutató. Az ICAO felelőssége, hogy egyeztetési lehetőséget biztosítson az országok számára, hogy megszülethessen egy használható és működőképes globális keretrendszer a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében, amely ösztönzi a hatékonyságot és elfogadható a légitársaságok számára.

Az egyezményt aláírták:

A világ repülőtereinek szakmai szervezete (ACI), légitársaságok nemzetközi

szervezete (IATA), légiforgalmi szolgálatok (CANSO), repülőgép gyártók és

beszállítóik (Airbus, Boeing, ATR, Bombardier, CFM International, Embraer,

GE Aviation, Honeywell Aerospace, Pratt &Whitney, Rolls-Royce)

Október utolsó péntekjén forgatták a budapesti repülőtéren azt a remek videót, amely tegnap felkerült az Indóház Online-ra. A tartalmas összeállítás nagyszerűen bemutatja a Budapest Airport szakembereinek erőfeszítéseit amelyet nap mint nap tesznek a repülésbiztonság érdekében. 

Madárveszély elhárítva, videóriport Ferihegyen from IHO on Vimeo.

A repülőtér egyik legérdekesebb témája a madár és vadvédekezés más stábokat is megihletett már, érdemes megnézni azt a régebbi összeállítást is, amit az Index készített a 2009. január 15-én történt AWE1459 jelű (US Airways) járat madárral való ütközése miatti vízre történő kényszerleszállása kapcsán, amikor az  Airbus A320-as repülőgép mindkét hajtóműve leállt mert kanadai ludakkal ütközött.

Történelmi pillanatoknak lehettünk tanúi néhány hete, ugyanis 2011. október 2-án a Lufthansa elhozta Magyarországra a jelenlegi legnagyobb utasszállító repülőgépet az A380-as "SuperJumbo"-t.  

Fotó: Samu Ádám 

Azok közé a szerencsések közé tartozom, akik részesei lehettek az élménynek, ahogy a Lufthansa is nevezi a 380-assal kapcsolatos kampányát: "be part of it". 

 Fotó: Galyas Richárd 

Nagyon sok magyar hírportál, repülős fórum és blog közölt beszámolót a budapesti eseményekről, amelyet nem szeretnék megismételni, hanem inkább nézzünk be egy kicsit zöld szemüveggel is a kulisszák mögé, hogy méretein túl mitől különleges még ez a vasmadár. 

Korszerű anyagok

A tömegcsökkentésre való törekvés érdekében a repülőgép esetében 20 százalékban szén-, és üvegszál erősítésű műanyagot (kompozit) használtak a szerkezet kialakítása során. Az Airbus A380 kompozit részei a következők: a törzs, a szárny a szárnytő és a hajtóművek burkolatai,  a függőleges vezérsík és oldalkormány, a vízszintes vezérsík és magassági kormány, csűrők és fékszárnyak, a padlót tartó gerendák, a  hátsó nyomástartó válaszfal, a repülőgép farokkúpja és a futómű aknaajtók. Korszerű könnyű műanyagokat használtak az ülések gyártásánál is, amely önmagában 600 kg-os tömegcsökkentést eredményez. 

Kép: Airbus 

A megérkezés

Az első benyomás a repülőgépről a leszállás pillanata volt. Vártam, hogy ez a több száz tonnás légijármű nagy robajjal hatásosan fog megérkezni hozzánk, de ezzel szemben méltóságosan, légiesen, halkan suhanva érkezett meg a ferihegyi betonra. Nap mint nap rengeteg repülőgép leszállásnak vagyok a fültanúja, higgyetek nekem, nem volt hangosabb, mint az előtte/utána közlekedő Boeing 737-700-as, vagy Airbus A321-es.

Fotó: Samu Ádám 

Eljött tehát a repülés új korszaka, halk, könnyű és egyre alacsonyabb károsanyag kibocsátású járművekkel van dolgunk. 

Kisebb zaj

Az Airbus hivatalos közleménye szerint az A380-as a leghalkabb a hosszú hatótávolságú repülőgépek között, amellett ugye, hogy méretét tekintve a legnagyobb az összes közül. (Besorolási kategóriák: ICAO F / Heavy / Chapter 4) Ahhoz, hogy az ilyen információkat igazolni lehessen, minden légijárműnek rendelkeznie kell egy úgynevezett zajbizonyítvánnyal, mely a légialkalmassági bizonyítvány kötelező melléklete. Új repülőgépek esetében a zajbiznyítványt a prototípus típusvizsgálatához kapcsolódóan állítják ki. Kötelezően előírt zajminősítési módszerekkel való vizsgálat eredményeként a zajbizonyítvány tartalmazza a mért zajértékeket az oldalsó, a felszálló és a leszálló referenciapontokban.

Fotó: Galyas Richárd 

Menjünk kicsit közelebb, pontosan mitől is ilyen halk ez a repülőgép? A válasz a kérdésre: a 4 db korszerű Rolls-Royce Trent 900-as gázturbinás sugárhajtóműtől. A Rolls-Royce cég folyamatos erőfeszítéseket tesz hajtóművei zajkibocsátásának csökkentése céljából. Az Airbus A380-ra szerelt hajtóművük az egyik legcsendesebb a kínálatukból az olyan fejlett, alacsony-zajkibocsátást célzó tervezési technológiák egyesítése révén, mint például a megnövelt kétáramúsági arány, az alacsonyabb fordulatszámú, íves ventilátor lapátok, az újszerű hajtómű burkolat vagy éppen a zajcsökkentő betét a hajtómű levegő beömlő nyílásának burkolatában. Külön érdekesség, hogy a Trent 900 típusú hajtóművet direkt úgy tervezték, hogy a londoni repülőtereken felállított legszigorúbb zajvédelmi követelményeknek is eleget tegyen.

Fotó: Bornyász Péter

Károsanyag-kibocsátás

A légi ipar éghajlatváltozásra gyakorolt jelentős hatása közismert. A repülés során kibocsátott CO2 és vízpára üvegházhatást okozó gázok, a nitrogén-oxidok jelentős légszennyező anyagok. Szerencsére a levegőminőségre gyakorolt környezeti hatásokat is figyelembe vették az Airbus és a Rolls-Royce mérnökei a tervezés során. A korszerű hajtóművek üzemanyag felhasználása jóval hatékonyabb (3 liter üzemanyagot fogyaszt 100 utas-kilométerenként) és ennek köszönhetően jóval alacsonyabb a repülőgép légszennyező anyag kibocsátása is. 40%-kal kisebb az NOx kibocsátása mint a korábbi típusú hajtóművekkel szerelt gépek esetében. 

Kilátások

Sajnos Budapesten a következő években ez a típus nem lesz túl gyakori, meg kell elégednünk az Airbus közepes gépeivel, melyeket talán 5-10 éven belül lecserélnek a légitársaságok a legújabb A320 Neo típusra, mely nagy testvéréhez hasonlóan magasabb arányban kompozit anyagokból készül és takarékos hajtóművekkel szerelik majd.

 Fotó: Bornyász Péter 

 Köszönet a remek képekért az AIRportal fotósainak! 

Felhasznált irodalom:

www.airbus.com
Rolls-Royce: Trent and the environment
Kovács Levente: Kompozitok a repülőgépgyártásban