Az Európai Unió ambiciózus szén-dioxid kibocsátás csökkentési törekvései mindenki számára jól ismertek. A trendek hatása nem kerülte el a repülőtereket tömörítő nemzetközi szervezet európai főhadiszállását sem.
Gyakran hangoztatott tény az, hogy a légiközlekedés különösen nagy mennyiségű üvegházhatású-gázkibocsátásért felelős. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-ben kiadott negyedik értékelő jelentése szerint (AR4) a légiközlekedési ágazat hozzájárulása a globális szén-dioxid kibocsátáshoz 2%, és ennek az értéknek az 5%-áért felelősek a repülőtér üzemeltetők.
2008-ban hívta életre, majd 2009-ben indította útjára a világ repülőtereinek európai szakmai szervezete az ACI Europe (Airports Council International) azt a kezdeményezést, amely ennek az 5%-os értéknek a csökkentését tűzte ki célul.
A program neve Airport Carbon Accreditation. A kezdeményezés komolyságát bizonyítja, hogy olyan szerveztek képviselői felügyelik működését, mint az Európai Bizottság, az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia (ECAC, European Civil Aviation Conference), az EUROCONTROL és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme).
Az ACI Europe mai napon kiadott sajtóközleménye szerint már 17 európai ország 46 repülőtere rendelkezik Karbon Akkreditált minősítéssel. Nem is akármilyen repülőterekről van szó, ugyanis ezek bonyolítják az Európában megforduló utasforgalom felét. Olivier Jankovec az ACI Europe igazgatója méltán büszke a kezdeményezésre, nyilatkozatában elmondta: „Miközben egyéb iparágak még csak ébredeznek, a repülőterek már céltudatosan haladnak a kijelölt úton és kimutatható csökkentést valósítanak meg a globális éghajlatváltozás enyhítéséért vívott küzdelemben.”
A repülőtéri szén-dioxid akkreditációs folyamat négy fázisból áll. Az első a Mapping (felmérési) szint, amely a belépő fokozatot jelenti. 2010 év végén ezen a szinten csatlakozott a Budapest Airport is az akcióhoz, amelyről bővebben a megújult bud.hu-n is lehet tájékozódni. A második szint a Reduction (csökkentés), melyhez számszerűsített kibocsátás-mérséklést kell felmutatni. A harmadik, haladó szint az Optimisation (optimalizálás) és a végső cél a Neutralitiy, az ún. karbon-semlegesség. Ezzel minősítéssel leginkább a skandináv repülőterek büszkélkedhetnek úgy, mint Stockholm Arlanda és Bromma repülőterei, de a milánói Linate és Malpensa repülőterek is elérték már a semleges szintet.
Idei újonc a nizzai Côte d’Azur repülőtere, aki az első szinten lépett be a programba, illetve Genf és a római Leonardo da Vinci Repülőtér a harmadik szinten csatlakoztak. Idei megújítók, akik a megőrizték második szintű, Reduction státuszukat: Athén, Brüsszel, Farnborough, Kristiansand, Párizs Charles de Gaulle és Orly. Az ankarai Esenboga Repülőtér, Bologna, Isztanbul Ataturk és Shannon repterei az első szintű, Mapping akkreditációjukat erősítették meg.
