Gondosan előkészített természetvédelmi akció keretein belül 75 példány fokozottan védett ürgét (Spermophilus citellus), becslések szerint az állomány mintegy egyharmadát költöztette el a kettes futópálya mellől a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park és az ELTE szakembercsapata. Az Európai Unió LIFE pénzügyi alapjából támogatott akció repülésbiztonsági és természetvédelmi célokat egyaránt szolgál.
Fotó: Kis Ferenc
Az ürgét néhány évtizede még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, de sajnos a magyarországi állomány az élőhelyek számának drasztikus csökkenésével erősen megritkult ezért a fajt védetté, majd fokozottan védetté nyilvánították. Eszmei értéke jelenleg 250 000 Ft. A sajnálatos egyedszámcsökkenés oka a legelők felhagyása, beszántása és a növényzet magasság-, és fajösszetételbeli változása. Mindez kedvezőtlen az ürgék élőhely igényeinek, így a populáció csökkenését vonja maga után. Mára leginkább a repülőterek rendszeresen gondozott gyepeire szorultak vissza az állatok. Több különösen értékes, ritka ragadozómadarunk, így elsősorban a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a parlagi sas (Aquila heliaca) egyik fő táplálékállata az ürge, így az állomány erősítése kritikus fontosságú. A repülőtereken nemkívánatosak e nagytestű ragadozómadarak, így az ürgék áttelepítése a legoptimálisabb megoldás valamennyi faj szempontjából.
Fotó: Galyas Richárd
Kellemes lakóhelynek számított a budapesti nemzetközi repülőtér is egészen mostanáig. A füves, sík mezőn szinte háborítatlanul élhettek, leszámítva a mellettük fel- és leszálló repülőgépeket, valamint a repülőtér területére betévedő, élelem után portyázó nagytestű ragadozó madarakat.
Az akció nemcsak Budapesten, hanem a nemzeti parkhoz közelebb eső kecskeméti katonai repülőtér területén is tartott egy héten keresztül. Összesen 200 kis ürge kapott új otthont a Kiskunságban. Ha kevés a repülőtéren potenciális táplálék, a madarak messzebbre költöznek, ez pedig nem csupán a madárpopulációnak jobb, de a légiközlekedés is biztonságosabb.
Az akció a hét első felében Kecskeméten, a hét második felében Budapesten zajlott. A kutatókból és egyetemistákból álló csapat 250 db csapdát helyezett el az ürgelyukak köré, gondosan az állat által használ ösvényre, majd félóránként ellenőrzést végeztek, hogy a befogott példányok minél hamarabb árnyékos helyre kerüljenek. A ketrecben egy darab alma várta az állatokat a nagy hőségben folyadék gyanánt.
Fotó: Kis Ferenc
Az állatok új otthonát már jóval korábban elkezdték előkészíteni a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A helyi vadásztársaság tavasz óta ritkítja rókákat az újonnan költöztetett még bizonytalan példányok védelmében és mesterséges lyukakat is fúrtak arra a gondosan bekerített területre, ahol sor kerül majd a szabadon-engedésre.
Különös gonddal kellett eljárnunk a kissé szokatlan repülőtéri akció során, hiszen fokozottan védett állatokról van szó. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy minél kevésbé szenvedjék meg az átköltöztetést.” nyilatkozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója. Hozzáfűzte:”Az ürgék önmagukban nem veszélyesek a repülésre, nem így a rájuk vadászó ragadozó madarak, hiszen egy nagytestű madárral történő ütközés nagyon veszélyes lehet egy repülőgép számára és persze többnyire végzetes a madár számára. Így az ürge-transzfer a Kiskunsági Nemzeti Park területére mindenképpen a természetvédelmi célok mellett a repülés, s végső soron az utasok biztonságát szolgálja.
A Budapest Airport madár- és vadvédelmi szakemberei egész évben azon dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a repülőgép-vadállat találkozások száma, közel kéttucat módszert vetnek be ennek érdekében. A Budapest Airport lehetőség szerint természetbarát technológiákat használ, ennek számos példája volt már a ragadozó vörös vércse fiókák átköltöztetésétől egészen a táplálékul szolgáló apró vadak eltávolításáig. Legutoljára 2007-ben volt ürgementés, az ezt követő években pedig bizonyíthatóan kevesebb madár ütközött repülőgépekkel.
