ZöldBeRepülés Blog

A jelenlegi téli szezon leghidegebb hétvégéjén Budapesten, a több mint harminc évvel ezelőtt mért legalacsonyabb minimum hőmérsékletnél is hidegebb volt vasárnap hajnalban: március 17-re virradóra megdőlt a budapesti hidegrekord, azaz mínusz 7,1 fok volt Pestszentőrincen és Ferihegyen is. (A korábbi rekord mínusz 6,5 fok volt 1964. március 17-én.)

Fotó: Chabada György (2013.03.17.)

A METAR-ok szerint hidegebb is volt, -9 fokot regisztráltak ma hajnalban. Oka valószínűleg, hogy a repülés kiszolgálásához máshogy pozicionálják a mérőpontokat, mint az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni megfigyelési rendszerének állomásait.

METAR LHBP 170530Z 09004KT 6000 NSC M09/M10 Q1021 NOSIG

Nagy felháborodást keltett az elmúlt napokban az a törvénytervezet, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) védelmében terjesztett elő február 28-án a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az OMSZ monopóliuma lenne nyártól az időjárás jelentés, illetve a jövőben csak megfelelő képzettséggel és infrastruktúrával lehetne meteorológiai tevékenységet végezni. A nagy népszerűségnek örvendő amatőr-meteorológus oldalak, időjárás észlelő fórumok és ezek közösségi oldalai emiatt sajnálatosan ellehetetlenülnek és el is tűnhetnek a jövőben.

A tervezet másik  lényeges pontja, hogy az OMSZ működési költségeit egy új különadóból fedeznék, amelyet a repülőterek, kikötők és a médiaszolgáltatók fizetnének be.

Magyarországon jelenleg nem létezik meteorológiai törvény, a 277/2005. (XII. 20.) kormányrendelet szabályozza az OMSZ működését. Ezzel nem teszünk eleget az ENSZ szakosított szervezete, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) azon ajánlásának, a hogy "a nemzeti meteorológiai szolgálatok számára törvényileg monopóliumot biztosítsanak az élet és vagyonvédelem területén a meteorológiai veszélyjelzésre". A VM túl komolyan vette a feladatot és ezzel együtt magára haragította az időjárás iránt érdeklődő közvéleményt továbbá azokat a nevesített iparágakat, akik elszenvedői lennének az új adónak.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér, mint "nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója" a telekadó után újabb súlyos teherre számíthat, hogyha a kormány átengedi a törvényjavaslatot. A tervek szerint a a repülőtéri illeték 1%-át szednék be a repülőtértől negyedévente annak a szolgáltatásnak a fenntartására, amit a hajózó személyzet jelenleg a HungaroControl Zrt.-n (HC) keresztül vesz igénybe.

A Minisztérium ezt az ellentmondást úgy tervezi feloldani, hogy az OMSZ-ot, mint "országos repülésmeteorológiai
szolgáltatót" jelölné ki a polgári célú repülések tekintetében a magyar légtér egészére, kizárólagos jogkörrel. Ezt a feladatot jelenleg a HC látja el, de a jövőben csupán az észlelés és az eligazítás nyújtását végezhetnék.

A háttérben kirajzolódik az EU nagyszabású egységes európai égbolt törekvése, mely szerint a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az illetékességi körükbe tartozó légtér egészének vagy egy részének tekintetében kijelöljenek egy vagy több meteorológiai szolgáltatót. Ennek értelmében nem szükséges ilyen drasztikusan a sok éve jól működő rendszert felborítani, a HC és az OMSZ nyugodtan elláthatná párhuzamosan a korábbiaknak megfelelően a repülésmeteorológiai szolgálatot az országban... és a finanszírozást is. 

Immáron a Budapest Airport is csatlakozott azokhoz a repülőterekhez és hazai nagyvállalatokhoz, amelyek kidolgozták saját fenntarthatósági jelentésüket. A dokumentum címe: A BUD Fenntarthatósági jelentése a 2011-es üzleti évre. A jelentés rendhagyó módon prezi.com formátumban érhető el a cég honlapjáról.

A frissen publikált rövidített CSR jelentés megszületésével írásos formát kapott a repülőteret üzemeltető cég évek óta tartó stratégiája, amely a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődés megvalósítására irányul. 

A fenntarthatósági jelentéseket mindig lezárt üzleti évre szokás kiadni, amely a repülőtér esetében megegyezik a naptári évvel. A jelentés a 2011-es, még bizakodó és sikeres évre vonatkozik, ahogy a hivatalos közleményben is olvasható:

Minden tekintetben sikeres év volt 2011 a Budapest Airport számára – a társadalmi felelősségvállalás szellemében született eredmények tekintetében is. A hosszútávú stratégia kidolgozásával párhuzamosan számos önkéntes kezdeményezést is megvalósított a Budapest Airport, amelynek rangos elismeréséül az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” díjat, valamint a „Committed to Excellence” európai szintű elismerő oklevelet is megkapta. 

A repülőteret üzemeltető cég nagyléptékű környezetvédelmi beruházásokat hajtott végre, innovatív kutatás-fejlesztési programokat valósított meg és belső eljárásaiban is érvényesíti a felelősségvállalási szempontokat. A repülőtér emellett folytatta és kiterjesztette az évek óta tartó sikeres, jószomszédi együttműködését a környező településekkel, valamint új alapokra helyezte, illetve elősegítette a munkatársak részvételét a döntéshozatalban.  

A Budapest Airport hosszú ideje a társadalmi felelősségvállalás elkötelezett híve. Mindezt egy sor korábbi önkéntes vállalás is bizonyítja: a Budapest Airport az elmúlt években jelentősen csökkentette energiafelhasználását, több százmilliós nagyságrendű zajvédelmi programot valósított meg, valamint együttműködési megállapodást kötött számos környékbeli település önkormányzatával. 

Szarvas Gábor, a Budapest Airport, közösségi kapcsolatokért, környezetvédelemért és működésbiztonságért felelős igazgatója elmondta: „Bár a Malév elvesztése és a drasztikusan megnövekedett adóterhek behatárolják a lehetőségeinket, ezen túl is nyitottak leszünk olyan önkéntes kezdeményezésekre, amelyek segítségével megerősíthetjük és tovább építhetjük partnereink és szomszédaink bizalmát, valamint kivívhatjuk a teljes magyar közvélemény elismerését. Ennek jegyében továbbra is elkötelezettek vagyunk a környezettudatos üzemeltetés mellett, folytatjuk energiaracionalizálási programunkat, és még a váratlan nehézségek ellenére is továbbvisszük társadalmi felelősségvállalási stratégiánk megvalósítását.”

Remélhetőleg CSR stratégiáját a cég a jelenlegi, nehéz időkben tényleg nem hagyja figyelmen kívül és ennek megfelelően működik a továbbiakban is. Bízom benne, hogy a fenntarthatósági jelentés több kiadást fog megélni, mint a 2007-ben egyetlenegyszer publikált környezetvédelmi jelentés!

Ilyenkor igazán vidéki hangulat uralkodik a repülőtéren egy rövid időre, érdemesnek tartottam megörökíteni néhány képben.

Az első kaszálás ideje a mi éghajlati viszonyaink között kora nyárra esik, ezért mostanában nem csak a repülőtéren, hanem az országutak mentén is láthatunk szalmabálákat. A repülőtéren több hétig eltart, mire a 1515 hektáros terület közel 2/3-át borító gyepfelületet lekaszálják, ezért sokáig gyönyörködhetünk a  különleges látványban.

De miért is van kaszálásra szükség?

A Budapest Airport Zrt. honlapjának élővilággal foglalkozó részében a következőt olvashatjuk:

A mindennapos üzemeltetés szempontjából fontos, hogy a repülőtéren jó minőségű, összefüggő gyeptakaró borítsa a talajt a futópályák és a gurulóutak mentén, mert a fedetlen felszínt a szél könnyen elhordhatja és a por a repülőgépek hajtóművébe kerülve károsodást okozhat.

A gyep jó minőségének fenntartása érdekében szükséges tehát a kaszálás a repülőtereken, továbbá ezzel a módszerrel lehet leghatékonyabban visszaszorítani az esetlegesen megjelenő gyomnövényeket.

Az egybefüggő gyeptakaró jelenléte azért fontos, mert ennek hiányában a nyílt foltokról a szél könnyebben elfújja az apró homokszemcséket, melyek kárt tesznek a hajtóművekben. Hasonló veszélyt rejt a széllel szálló kaszálék is, mely milliós kárt tehet a hajtóműben, ezért a vidéki gyakorlattól eltérően a futópályák és gurulóutak közelében nem szabad napokig száradni hagyni a szénát, hanem haladéktalanul el kell szállítani azt. A távolabb eső területeken van idő a megfelelő kezelésre így a kaszálás után néhány nappal bálák készülnek, hogy megtörjék a hatalmas sík terület látványát. A közhiedelemmel ellentétben, a repülőtéri fű egyáltalán nem szennyezett kerozinnal, az innen elkerülő bálák értékes takarmányként szolgálnak a környék állattartó telepein.

A kerozinnal való szennyezés több okból sem lehetséges, egyrészt a kerozin túl drága ahhoz, hogy pazarolják a légitársaságok, másrészt amennyiben sor kerülne vészhelyzeti üzemanyag leengedésre, azt előírt magasságon, lakott területektől távol kell végezni. Magyarországon ilyen eljárásra 10 évnél is régebben volt példa utoljára. Logikusan belegondolva, sokkal szennyezettebb egy forgalmas autópálya vagy országút menti növényzet, mert az autókkal összehasonlítva a repülőgépek sokkal ritkábban, nagyobb elkülönítésekkel közlekednek és nagyon kevés időt töltenek a talajon.

A repülőtér üzemeltetéssel foglalkozó szakmai körökben létezik egy másik elmélet is a gyep kezelésére, ez pedig az úgynevezett "magas fű stratégia". Ez az irányzat együttesen közelíti meg a gyepgazdálkodás és a vadvédelem kérdését. Az elmélet háttere, hogy a talajon mozgó kisemlősök a magas fűben kevésbé láthatóak a ragadozó madarak számára, ezért várhatóan más vadászterületet választanak és távol maradnak a repülőgépektől. A magas fű stratégia a csodás gyepjeiről híres Nagy-Britanniában született és itt a szigetországban is alkalmazzák leginkább.

Köszönöm a közreműködést Benkő Istvánnak, Galyas Richárdnak és Kis Ferencnek.

 A szokásos környezetvédelmi témák közül természetesen a hulladékgazdálkodás is kiemelt jelentőségű a repülőterek életében. A soha le nem álló üzemelés során keletkező hulladék mennyisége összemérhető egy kisebb város területen keletkező szeméttel. Mindenki tudja, hogy nem minden hulladék szemét, így itt is létjogosultsága van a szelektív hulladékgyűjtésnek, de emellett a speciális üzem következtében különleges bánásmódot igénylő veszélyes hulladékok is keletkeznek.

 Fotó: Galyas Richárd

 A repülőgépek kiszolgálása során, munka közben akaratlanul is a betonra kerülnek bizonyos tárgyak, bőröndcímkék, csomagolóanyagok stb. Ezek különleges veszélyt jelentenek a repülőgépek biztonságos üzemelésére, ugyanis például a hajtóműbe kerülve balesetet okozhatnak. A repülésbiztonsági szakma 2000. július 25-i Concorde baleset óta kiemelt figyelmet szentel a témának, melyre bevezettek egy fogalmat FOD rövidítéssel, jelentése Foreign Object Debris / Foreign Object Damage.

 Természetesen hazánk legjelentősebb repülőterén is kiemelten kezelik ezt a kérdést a repülésbiztonsággal és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek. A Budapest Airport legfrissebb hírlevelében izgalmas beszámolót olvashatunk a Föld napja alkalmából rendezett FOD gyűjtésről és megtudhatjuk, milyen kincsek hányódnak az 1515 hektáros területen. 

A XVII. kerület legjobban kitett ingatlanjainak passzív akusztikai védelmével a Budapest Airport befejezte négy éve zajló nagyszabású önkéntes zajszigetelési programját. A Liszt Ferenc repülőteret üzemeltető cég 2008-ban indított kezdeményezése négy környező településen közel négyszáz ingatlant érintett, a program összköltsége pedig meghaladta a 150 millió forintot. 

A program előzményei

A BUD 2006-ban indította zajvédelmi stratégiáját, melyet követően 2007. február 28-án benyújtotta 21 javaslatból álló Ferihegyi Zajvédelmi Programját az NKH Légügyi Hivatalához. A program javaslatot tett a légtér szerkezetének módosítására, a repülési eljárások rendszerének megváltoztatására, új szabályok életbe léptetésére az éjszakai repülés területén, a csöndesebb repülőtér üzemeltetésre, és több új zajterhelést csökkentő beruházásra. 

2007. október 29-én kezdte meg a BUD a zajvédelmi program második szakaszát. Ennek keretében épített egy zajvédő falat az 1-es terminál szomszédságában a repülőtér földi zajainak kiszűrésére, létrehozott egy zajcsapatot, és bejelentette, hogy megkezdi az Önkéntes Zajszigetelési Program előkészületeit. 

2011-ben a repülőteret üzemeltető cég „Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítvány” néven külön alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy áttekinthető módon, a korábbiaknál is hatékonyabban tudja támogatni a környező közösségek életminőségének javulását. A program XVII. kerületi szakaszát a Budapest Airport támogatásával már teljes egészében az alapítvány finanszírozta.

Az Önkéntes Zajszigetelési Program

Első fázisa 2008 októberében kezdődött a repülőtérhez közeli Üllőn (amely pontosan a leszálló gépek útvonala alatt fekszik), ezt követően 2009-ben Budapest XVIII. kerülete következett, majd 2010-ben Vecsésen, 2011-ben pedig a XVII. kerületben folytatódtak a munkálatok. A program kivitelezésével megbízott cég a zajterhelésnek legjobban kitett, a repülőtérrel szomszédos ingatlanok hálószoba-ablakain végzett zajszigetelést, valamint szellőztető berendezést helyezett el annak érdekében, hogy nyáron, csukott ablakok mellett is lehetséges legyen a friss levegő beáramlása és nem utolsósorban a pihenés.

A Budapest Airport az ablakszigetelési program végrehajtására a Duplo-Duplex Kft.-t választotta ki, míg a ventilátorokat a Siegenia – Aubi KG, német gyártó szállítja. A szellőztető készülék friss levegőt biztosít, például éjszaka, anélkül, hogy az ablakot ki kellene nyitni, emellett normál üzemmódban hangtalanul működik. A Duplo-Duplex Kft. által biztosított szigetelő ablak hagyományos ablakszerkezetekre is felszerelhető. A Duplo-ablak egy 4 vagy 6 mm vastag üvegtáblából áll, melyet az ablak zsanéros keretére csavarozunk fel. A zajszigetelési program során a kivitelező 6 mm-es Duplo-ablakok felszerelését vállalta, melynek segítségével összesen 40-42 dB zajcsökkentés érhető el. A hangszigetelt ablakok és a szellőztető készülék együttes alkalmazása a külső zajok kirekesztésével zavartalan alvást biztosít.

Az érintett területek kijelölése 

A beruházás által érintett területek pontos meghatározását a repülőtér a vonatkozó zajvédelmi jogszabályok alapján végezte. A zajszigetelésre olyan lakók jelentkezhettek, akik esetében a jelenlegi és jövőben várható légi forgalom alapján az átlagos nappali zajterhelés meghaladhatja a 65 dB-t, vagy az átlagos éjszakai zajterhelés túllépi az 55 dB-es határértéket. A beruházás értéke ingatlanonként hozzávetőleg 300-400 ezer forint közé tehető. 

A program elindításával a Budapest Airport önkéntes vállalást teljesített, hiszen ezen intézkedéseket a jogszabályok csak az úgynevezett zajgátló védőövezetek kijelölését követően tennék kötelezővé. Noha a reptér üzemeltető minden tőle elvárható eszközzel hozzájárult kijelölési eljárás sikeréhez, a folyamat nagyon bonyolult és immáron 15 éve húzódik. Ennek végét – az érintett lakossági csoportok iránti felelőssége miatt – a Budapest Airport nem kívánta megvárni.  

A BA további felelősségvállalási tevékenységei röviden

A zajszigetelési program egyébként nem egyedi lépés, hanem a Budapest Airport nagyszabású környezetvédelmi kezdeményezéseinek egyike. A cég a fenntarthatóság jegyében jelentősen csökkentette szén-dioxid kibocsátását, speciális berendezésekkel javítja a környékbeli élővizek minőségét, valamint a további zajcsökkentés érdekében megkezdte egy korszerű hajtómű próbahely megépítésének előkészületeit. 

Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi és munkabiztonsági igazgatója elmondta:

„Célunk továbbra is az, hogy a szomszédos közösségek számára megtaláljuk az egészséges egyensúlyt a repülőtér közelségéből származó előnyök és a működéséből eredő egyéb hatások között. Ezzel természetesen nem zártuk le örökre a zajszigetelést, hiszen indokolt esetben bármikor számíthatnak ránk a környéken lakók. A térség egyik legjelentősebb gazdasági szereplőjeként és egyben egyik legnagyobb munkaadójaként valamint adófizetőjeként kiemelt felelősséget érzünk a környező települések lakossága iránt.” 

Idén is meghirdette az Ozone Network TV csatorna az Ozone Zöld Díjat, melyre ezúttal a Budapest Airport Zrt. is pályázott.

A Díj elnyeréséért egy megvalósított zöld energetikai beruházással lehet indulni. A BUD energiaracionalizációs programját mutatta be a pályázók rendelkezésére álló 1 perces kisfilmben: 

 A karbon akkreditációról bővebben egy korábbi posztban olvashattok.

Az Európai Unió ambiciózus szén-dioxid kibocsátás csökkentési törekvései mindenki számára jól ismertek. A trendek hatása nem kerülte el a repülőtereket tömörítő nemzetközi szervezet európai főhadiszállását sem.

Gyakran hangoztatott tény az, hogy a légiközlekedés különösen nagy mennyiségű üvegházhatású-gázkibocsátásért felelős. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-ben kiadott negyedik értékelő jelentése szerint (AR4) a légiközlekedési ágazat hozzájárulása a globális szén-dioxid kibocsátáshoz 2%, és ennek az értéknek az 5%-áért felelősek a repülőtér üzemeltetők.

2008-ban hívta életre, majd 2009-ben indította útjára a világ repülőtereinek európai szakmai szervezete az ACI Europe (Airports Council International) azt a kezdeményezést, amely ennek az 5%-os értéknek a csökkentését tűzte ki célul.

A program neve Airport Carbon Accreditation. A kezdeményezés komolyságát bizonyítja, hogy olyan szerveztek képviselői felügyelik működését, mint az Európai Bizottság, az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia (ECAC, European Civil Aviation Conference), az EUROCONTROL és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme). 

Az ACI Europe mai napon kiadott sajtóközleménye szerint már 17 európai ország 46 repülőtere rendelkezik Karbon Akkreditált minősítéssel. Nem is akármilyen repülőterekről van szó, ugyanis ezek bonyolítják az Európában megforduló utasforgalom felét. Olivier Jankovec az ACI Europe igazgatója méltán büszke a kezdeményezésre, nyilatkozatában elmondta: „Miközben egyéb iparágak még csak ébredeznek, a repülőterek már céltudatosan haladnak a kijelölt úton és kimutatható csökkentést valósítanak meg a globális éghajlatváltozás enyhítéséért vívott küzdelemben.”

A repülőtéri szén-dioxid akkreditációs folyamat négy fázisból áll. Az első a Mapping (felmérési) szint, amely a belépő fokozatot jelenti. 2010 év végén ezen a szinten csatlakozott a Budapest Airport is az akcióhoz, amelyről bővebben a megújult bud.hu-n is lehet tájékozódni. A második szint a Reduction (csökkentés), melyhez számszerűsített kibocsátás-mérséklést kell felmutatni. A harmadik, haladó szint az Optimisation (optimalizálás) és a végső cél a Neutralitiy, az ún. karbon-semlegesség. Ezzel minősítéssel leginkább a skandináv repülőterek büszkélkedhetnek úgy, mint Stockholm Arlanda és Bromma repülőterei, de a milánói Linate és Malpensa repülőterek is elérték már a semleges szintet.

Idei újonc a nizzai Côte d’Azur repülőtere, aki az első szinten lépett be a programba, illetve Genf és a római Leonardo da Vinci Repülőtér a harmadik szinten csatlakoztak. Idei megújítók, akik a megőrizték második szintű, Reduction státuszukat: Athén, Brüsszel, Farnborough, Kristiansand, Párizs Charles de Gaulle és Orly. Az ankarai Esenboga Repülőtér, Bologna, Isztanbul Ataturk és Shannon repterei az első szintű, Mapping akkreditációjukat erősítették meg.