2006-ban kezdődött az a nagyszabású munka, amely a Sármelléki repülőtér öröklött környezetvédelmi problémáit hivatott rendezni. Sajnos általános, hogy Magyarország volt katonai repülőterei a korábbi hanyag üzemeltetés miatt jelentős környezetszennyezéssel küzdenek. A sármelléki egykori szovjet katonai légi bázis területén is a kőolaj származékokkal szennyezett talajt és a felszín alatti vizeket kell megtisztítani.
Fotó: Airliners.net
A szennyezést az okozta, hogy korábban nagy mennyiségű kerozint fejtettek és tároltak a területen és a lyukas csövek, illetve az esetleges túltöltések miatt a talaj és a talajvíz is különböző szénhidrogén-származékokkal szennyeződött. A mentesítési munkálatok nem túl látványosak, az utasok számára észrevétlenek, ugyanis nagy részük a föld alatt zajlik, így nincs hatással a repülőtér mindennapi működésére.
A tisztításhoz több módszert is használnak. A terminál és a leszállópálya alatt vízszintesen fúrt csővezetékeken juttatják el a szénhidrogén lebontásához szükséges anyagot a talajba, ahol lehetett, ott viszont lebontották a régi épületeket, máshol pedig a szennyezett talajtestet is kitermelték, megtisztítják, majd visszajuttatják.
Fotó: Airliners.net
Amennyiben ez a beavatkozás elmaradna, a még el nem szennyeződött talaj is tovább szennyeződne, amely a Kis-Balatonra, de közvetve a Balatonra is veszélyes lenne.
Horváth Tibor polgármester és a zalavári és sármelléki önkormányzat által létrehozott kármentesítő társulás elnöke az MTI-t tájékoztatta arról, hogy a több mint 4,2 milliárd forintos költséggel megvalósuló munkákat 2011 őszén kezdték el. A Sármellék-Zalavár Repülőtér Kármentesítő Társulás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjából a költségek száz százalékára nyert el támogatást.
Első lépésben a kiviteli terv elkészítésével párhuzamosan megtisztították a növényzettől a területet és elvégezték a lőszermentesítést. Ezután kiemelték a felszín alatti tartályokat és a hozzájuk kapcsolódó csővezetékeket, illetve elbontották a kármentesítést akadályozó épületeket, iparvágányt, térburkolatokat. A következő fázisban letermelték a humuszt, ennek tárolókat alakítottak ki, továbbá kiépítették a szennyezett talajvizet kitermelő, megtisztító és visszaszikkasztó rendszert is.
Mostanáig mintegy 470 ezer köbméter földet mozgattak meg és több, mint 96 ezer köbméter talajvizet hoztak a felszínre. Mintegy 120 ezer köbméter szennyezett földet tudtak eddig teljesen megtisztítani, a talajvizet pedig teljes mértékben megtisztították és visszajuttatták eredeti helyére.
A munkálatokat egy komplex eljárás révén végzik, amelynek lényege, hogy a szennyezett talaj feletti humuszt deponálják, a szennyezett talajt pedig szigetelt biodepóniákban, enzimek hozzáadásával tisztítják meg. A talajban természetes módon meglévő, a szénhidrogén-származékok lebontására alkalmas baktériumokhoz speciális baktériumkultúrákat és enzimeket adagolnak jelentősen felgyorsítva ezzel a tisztítás hatásfokát. A másik eljárás során a még álló épületek alatt is megtisztítható a szennyezett talaj és földtani közeg. Ide lefúrt csöveken keresztül juttatják le a biológiai folyamatokhoz szükséges enzimet, illetve adalékokat.
A sármelléki repülőtéren a kármentesítést várhatóan a jövő nyárra fejezik be.
Forrás: MTI
