Említésre méltó közelségbe kerültek egy EU-s projekt kutatói a sugárhajtómű-üzemanyag karbonsemleges előállításához: napfényből állítottak elő kerozint.
Az EU által finanszírozott SOLAR-JET kutatási projekt keretében a világon először állítottak elő napenergia felhasználásával vízből és szén-dioxidból (CO2) sugárhajtómű-tüzelőanyagot.
A kutatóknak először sikerült tudományos hitelességgel végigvezetni a megújuló energiából származó kerozin teljes előállítási láncát. A folyamathoz koncentrált fényt használtak magas hőmérsékletű energiaforrásként. A projekt még kísérleti szakaszban van, eddig egy pohárnyi sugárhajtómű-tüzelőanyagot állítottak elő laboratóriumi körülmények között, szimulált napfény segítségével. Mindamellett az eredmények azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a jövőben bármely folyékony szénhidrogén-üzemanyagot elő lehet majd állítani napfénnyel, szén-dioxidból és vízből.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos a következőképpen nyilatkozott: „Ezzel a technológiával talán egy napon tiszta és szinte kifogyhatatlan üzemanyagot tudunk majd előállítani a repülők, gépkocsik és más közlekedési eszközök számára. Megvalósulásával jelentősen nőne az energiabiztonság, és a globális felmelegedésért leginkább felelős üvegházhatású gázok egyike hasznos energiaforrássá alakulna.”
A napreaktor szén-dioxidot és vizet alakít át szintézisgázzá.
Az eljárás
Első lépésben a kutatók koncentrált fény – szimulált napfény – segítségével a szén-dioxidot és a vizet szintézisgázzá alakították egy fém-oxid-alapú anyagokat tartalmazó, az ETH Zürich egyetemen kifejlesztett magas hőmérsékletű napreaktorban (lásd a fenti ábrát). A szintézisgázt (hidrogén és szén-monoxid elegyét) azután a Shell a közismert „Fischer–Tropsch-eljárással” kerozinná alakította át.
A koncentrált napsugárzással történő szintézisgáz-előállítás ugyan még a fejlesztés korai szakaszában van, a szintézisgáz feldolgozásával világszerte máris több cég, köztük a Shell is foglalkozik. A két technológia ötvözésével egy napon biztonságossá, fenntarthatóvá és méretezhetővé válhat az ellátás nem csak a repülőgép-, a dízel, és a benzin hajtóanyagok, de akár a műanyagok esetében is. A Fischer–Tropsch-eljárással előállított üzemanyagok minőségét már tanúsítvány igazolja, azok a meglévő járművekben és repülőgépekben a motor vagy az üzemanyag-ellátó infrastruktúra átalakítása nélkül alkalmazhatók.
.JPG)
A napreaktor
Háttér-információk
A négyéves SOLAR-JET projekt 2011 júniusában indult, és a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram támogatása révén 2,2 milliárd euróból gazdálkodhat. A SOLAR-JET projektben tudományos intézmények és iparvállalatok kutatóintézetei vesznek részt (ETH Zürich, Bauhaus Luftfahrt, Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt (DLR), Shell Global Solutions, valamint projektirányítási partnerként az ARTTIC).
A projekt következő szakaszában a partnerek a tervek szerint optimalizálni kívánják a napreaktor üzemelését, és megvizsgálják, hogy a technológia képes-e nagyobb arányokban és versenyképes költségek mellett működni.
Az új és fenntartható energiaforrások felkutatása továbbra is a 2014. január 1-jén indított hétéves Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram prioritásai közé fog tartozni. „Versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia” című, 2013. december 11-én közzétett felhívásában a Bizottság 732 millió eurós beruházást javasolt e területen egy kétéves időszakra. A felhívás kitér a bioüzemanyagok és a fenntartható alternatív üzemanyagok előállítására irányuló technológiák következő generációjának a fejlesztésére is.
Forrás: europa.eu
