ZöldBeRepülés Blog

A repülőtérnek otthont adó települések felől sajnos legtöbbször elégedetlen hangvételű kommunikáció hallható. Ezúttal egy igen pozitív hangulatú interjú jelent meg a Városkép című 18. kerületi közéleti lapban Szarvas Gáborral, a Budapest Airport közösségi kapcsolatok, környezetvédelem és működésbiztonsági igazgatójával. Az írásból kiderül, milyen virágzó az együttműködés a repülőtér és kerület között. A polgármester és a vezérigazgató rendszeresen találkoznak, sőt szakértői szinten mindennapos a kapcsolattartás olyan ügyekben, mint például kultúra, helyi adókkal kapcsolatos kérdések, rendezvényszervezés és nem utolsó sorban az úthálózat fejlesztés -  melynek nyomán a gyorsforgalmi út is megújulhat hamarosan.

Fotó: Budapest Airport

Érdemes külön kiemelni azt a gazdaságfejlesztési projektet, amely a Norvég Alap támogatásából valósul meg. Pestszentlőrinc - Pestszentimre arra vállalkozott, hogy vezető partnerként bonyolít le egy olyan európai uniós programot, amely az együttgondolkodás segítségével a projekt összes szereplőjének sikert hozhat. A program a repülőterek térségének hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozását célzó együttműködésről szól. Az airLED- (Local Economic Development in Airport Catchment Areas, azaz Helyi gazdaságélénkítés a repülőterek vonzáskörzetében) projekt célkitűzése a közép-európai repülőterek vonzáskörzetének integrált fejlesztése, figyelembe véve a partnerek „Airport City”-vé, azaz „Repülőtéri Várossá” válásával kapcsolatos elképzelését.
További információ: http://airled.eu/

Az interjúban természetesen szó esik a megkerülhetetlen zaj-kérdéskörről is. Szarvas Gábor elmondta, hogy a repülőtér gondosan ügyel, hogy működése maradéktalanul megfeleljen az előírásoknak, de azon túl önkéntes vállalásokat is tesz, így például aktívan támogatja az állami légügyi stratégiában foglaltakat. Saját hatáskörön kívüli ügyekkel kapcsolatban a cég zajprogramjában konkrétan megfogalmazta például a légtér szerkezetére és a repülési útvonalakra vonatkozó fejlesztő javaslatait is. A már megvalósult intézkedések jelentős mértékben javították az érintett lakosság életminőségét. Kerítésen belül az idén nyáron egy új hajtóműpróbázó létesítmény, kerítésen kívül egy 1000 háztartást érintő passzív akusztikai program valósult már meg. Előbbi a repülőgépek javítás utáni próbáival járó zajt enyhíti, utóbbi szigetelt ablakokkal és szellőztető rendszerrel kíméli meg a lakosokat a külső zajhatásoktól. 

További részletek a Városkép újság 2013.szeptember 4.-i számában olvashatóak.

Szerdán, augusztus 7-én országszerte sorra dőltek meg a nyári hőmérsékleti rekordok. Ferihegyen 36,5 °C-ot mértek a délutáni órákban. A szerdai száraz forró nap után csütörtökre virradó éjszaka sokfelé hajnalra sem hűlt le a levegő 20 fok alá, így megdőlt a napi legmagasabb minimumrekord, Ferihegyen  23,1 °C-ot mértek hajnali 5 órakor.

Illusztráció: ZöldBerepülés Blog

2013. augusztus 9-én nyitja újra kapuit a Budapest Airport kilátóterasza a 2A terminál tetején ami azt jelenti, hogy négy hosszú év után újra lesz lehetőség integetni az elutazó családtagoknak, barátoknak. A terasz újranyitását legjobban azok a repülésrajongók várták, akik szabadidejük nagy részét a repülőtéren töltik a légiforgalom és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek megfigyelésével, fotózásával.

Fotó: Munkácsi Zsuzsa

A terasz újranyitáshoz egy sor biztonsági fejlesztést kellett végrehajtania a Budapest Airportnak: a mintegy 75 millió forintba kerülő fejlesztéssel biztonsági üvegfal és háló épült körben a kilátón, új automata beléptető rendszert építettek ki, valamint az egész kilátóterasz akadálymentesítését is elvégezték a mozgáskorlátozottak vagy a babakocsival érkező látogatók számára. Étel-, és italvásárlási lehetőség, valamint mosdó egyelőre csak a terminálon belül található, de a tervek szerint a közeljövőben a teraszon is megnyílik a büfé. A terminálon belül elérhető ingyenes WiFi jel a már a kilátóteraszon is fogható.

Fotó: Munkácsi Zsuzsa

Az üvegfalon a madarak védelmében a Budapest Airport környezetvédelmi szakemberei úgynevezett ragadozómadár-sziluett matricákat helyeztek el annak elkerülése érdekében, hogy a madarak az üvegnek/rácsnak csapódjanak. Sajnos az üveg átlátszósága és bizonyos fényviszonyok esetében való tükrödőzése a madarak számára veszélyes, ugyanis szabad repülésre alkalmas képet látnak és ha korábban nem tanulták meg felismerni az üveget, teljes sebességgel nekirepülnek és sérülést szenvednek.

Fotó: Munkácsi Zsuzsa

A speciális matricák alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat-madarak öröklött félelmi viselkedése áll. A repülőtéren karvaly és sólyom árnyképet használtak, mert ez a két faj hat igazán riasztóan a madarakra, ez tartja nagyobb hatékonysággal távol őket az üvegfelületektől. A repülő ragadozó madár égre rajzolódó sziluettje riasztóan hat a zsákmánylistán szereplő madarakra, melyek a lehető legmesszebb próbálják elkerülni a ragadozó útvonalát. Remélhetőleg ezzel a módszerrel jó eséllyel távol tarthatóak a madarak a számukra ütközési csapdát jelentű üveg falaktól!

Gondosan előkészített természetvédelmi akció keretein belül 75 példány fokozottan védett ürgét (Spermophilus citellus), becslések szerint az állomány mintegy egyharmadát költöztette el a kettes futópálya mellől a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park és az ELTE szakembercsapata. Az Európai Unió LIFE pénzügyi alapjából támogatott akció repülésbiztonsági és természetvédelmi célokat egyaránt szolgál.

Fotó: Kis Ferenc

Az ürgét néhány évtizede még mezőgazdasági kártevőként tartották számon, de sajnos a magyarországi állomány az élőhelyek számának drasztikus csökkenésével erősen megritkult ezért a fajt védetté, majd fokozottan védetté nyilvánították. Eszmei értéke jelenleg 250 000 Ft. A sajnálatos egyedszámcsökkenés oka a legelők felhagyása, beszántása és a növényzet magasság-, és fajösszetételbeli változása. Mindez kedvezőtlen az ürgék élőhely igényeinek, így a populáció csökkenését vonja maga után. Mára leginkább a repülőterek rendszeresen gondozott gyepeire szorultak vissza az állatok. Több különösen értékes, ritka ragadozómadarunk, így elsősorban a kerecsensólyom (Falco cherrug) és a parlagi sas (Aquila heliaca) egyik fő táplálékállata az ürge, így az állomány erősítése kritikus fontosságú. A repülőtereken nemkívánatosak e nagytestű ragadozómadarak, így az ürgék áttelepítése a legoptimálisabb megoldás valamennyi faj szempontjából.

Fotó: Galyas Richárd

Kellemes lakóhelynek számított a budapesti nemzetközi repülőtér is egészen mostanáig. A füves, sík mezőn szinte háborítatlanul élhettek, leszámítva a mellettük fel- és leszálló repülőgépeket, valamint a repülőtér területére betévedő, élelem után portyázó nagytestű ragadozó madarakat.

Az akció nemcsak Budapesten, hanem a nemzeti parkhoz közelebb eső kecskeméti katonai repülőtér területén is tartott  egy héten keresztül. Összesen 200 kis ürge kapott új otthont a Kiskunságban. Ha kevés a repülőtéren potenciális táplálék, a madarak messzebbre költöznek, ez pedig nem csupán a madárpopulációnak jobb, de a légiközlekedés is biztonságosabb. 

Az akció a hét első felében Kecskeméten, a hét második felében Budapesten zajlott. A kutatókból és egyetemistákból álló csapat 250 db csapdát helyezett el az ürgelyukak köré, gondosan az állat által használ ösvényre, majd félóránként ellenőrzést végeztek, hogy a befogott példányok minél hamarabb árnyékos helyre kerüljenek. A ketrecben egy darab alma várta az állatokat a nagy hőségben folyadék gyanánt.

Fotó: Kis Ferenc

Az állatok új otthonát már jóval korábban elkezdték előkészíteni a szakemberek a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A helyi vadásztársaság tavasz óta ritkítja rókákat az újonnan költöztetett még bizonytalan példányok védelmében és mesterséges lyukakat is fúrtak arra a gondosan bekerített területre, ahol sor kerül majd a szabadon-engedésre.

Különös gonddal kellett eljárnunk a kissé szokatlan repülőtéri akció során, hiszen fokozottan védett állatokról van szó. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy minél kevésbé szenvedjék meg az átköltöztetést.” nyilatkozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója. Hozzáfűzte:”Az ürgék önmagukban nem veszélyesek a repülésre, nem így a rájuk vadászó ragadozó madarak, hiszen egy nagytestű madárral történő ütközés nagyon veszélyes lehet egy repülőgép számára és persze többnyire végzetes a madár számára. Így az ürge-transzfer a Kiskunsági Nemzeti Park területére mindenképpen a természetvédelmi célok mellett a repülés, s végső soron az utasok biztonságát szolgálja.

A Budapest Airport madár- és vadvédelmi szakemberei egész évben azon dolgoznak, hogy minél kisebb legyen a repülőgép-vadállat találkozások száma, közel kéttucat módszert vetnek be ennek érdekében. A Budapest Airport lehetőség szerint természetbarát technológiákat használ, ennek számos példája volt már a ragadozó vörös vércse fiókák átköltöztetésétől egészen a táplálékul szolgáló apró vadak eltávolításáig. Legutoljára 2007-ben volt ürgementés, az ezt követő években pedig bizonyíthatóan kevesebb madár ütközött repülőgépekkel.

Londonnak 6 jelentős repülőtere van, abból az ötödik legforgalmasabb a London City Airport (EGLC). Egy évi 3 millió utast kezelő repülőtértől nem is várnánk különösebben extra környezetvédelmi ráfordításokat, ennek ellenére meglepően kidolgozott anyagok, akciótervek találhatóak a honlapjukon és nemrégiben egy nagyon kedves kis hírt tettek közzé.

A repülőtér napelemesre cserélte az úgynevezett futópálya védelmi fényeit (Runway Guard Light, szakbecenevén WIG-WAG). Az egy darab pályával rendelkező repülőtér gurulóútjain összesen 6 db várópont található, ami dupla ennyi, 12 db védelmi fényt jelent. A folyamatosan működő lámpákat ezentúl megújuló energiával táplált telepített akkumulátorok látják el, melyek egy feltöltéssel akár negyedévig is biztosítják az energiát. Az önmagukban is energiatakarékos LED lámpatestek és a hozzájuk tartozó technológia kiépítése 10 000 €-ból valósult meg, melyet a menedzsment hosszútávú befektetésként kezel.

A projekt az üzemeltető villamos-energiamegtakarítását szolgálja, mely igazolja a repülőtér komoly elkötelezettségét a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében, amely egy karbon akkreditált repülőtér esetében nem is meglepő. A napelemes lámpatestek kiépítése csak a kezdet, a jövőben szeretnének minél több repülőtéri speciális világítást is LED-esre cserélni.

Szerencsére nem egyedülálló a kezdeményezés, elsőként Southampton repülőtere vásárolt ilyen fényeket Nagy-Britanniában.

Forrás: Airport World

2013. június 21-én, egy forró délelőttön zajlott a Budapest Airport új hajtóműpróbázó létesítményének átadó ünnepsége.

Mintegy háromszáz millió forint értékű zajvédelmi beruházással korszerű hajtómű próbázó létesítményt épített a Liszt Ferenc repülőtéren a Budapest Airport. A speciális hangelnyelő-, és sugárterelő elemekből álló szerkezetet ünnepélyes keretek között ma avatták fel. A Budapest Airport zajvédelmi programjában is szereplő beruházáshoz hasonló fejlesztésre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon. Az új létesítmény átadásán jelen volt Ughy Attila, a főváros XVIII. kerületének polgármestere, országgyűlési képviselő (FIDESZ) valamint számos környékbeli település polgármestere, önkormányzati képviselője. 

Fotó: AIRportal.hu

A légijárművek karbantartása során a hajtóműveket időnként részleges, vagy maximális teljesítményen kell rövid ideig működtetni – a földön. Ez az eljárás a repülésbiztonság szerves része, hiszen csak olyan repülőgéppel szabad a levegőbe emelkedni, amelyeknek hajtóművei hibátlanul működnek. Ennek a tesztelésére van szükség az ún. hajtómű próbázó helyekre és mivel ez a művelet a felszállásokhoz hasonlóan jelentős hangkibocsátással jár, így egyik összetevője az úgy nevezett repülőtéri földi zajoknak. A Budapest Airport szakemberei most egy olyan csúcstechnológiájú hajtóműpróbázó bázist hoztak létre, amelynek segítségével zajvédő- és zajelnyelő falak alkalmazásával jelentősen csökkenthető az évente átlagosan százötven-kétszáz alkalommal végzett tesztelés során keletkező zajterhelés. 

A hajtóművek földi próbái elsősorban a repülőtérrel szomszédos XVIII. kerületi Erzsébet-Bélatelep és Szemeretelep valamint a XVII. kerületi Rákoshegy bizonyos közösségei számára jelentettek problémát.  A beruházás eredményeként valamennyi érintett településrészen jelentős mértékben javulhat az ott lakók életminősége, csökken a környezeti zajterhelés. Különösen jó hír a tizenhetedik kerületben élők számára, hogy az új próbahely révén a földi hajtómű próbák helyszíne egy kilométerrel távolabb került a település legközelebbi ingatlanaitól. 

Fotó: Galyas Richárd

A 12 méter magas és 107 méter hosszú létesítményt összesen 550 speciális hangelnyelő panel alkotja. Az elemek összeszereléséhez több mint 4000 db csavart, az alaplemez elkészítéséhez pedig összesen nem kevesebb, mint 850 köbméter betont használnak fel. A létesítmény felépítéséhez összesen 41 tonnányi acélt használtak fel, kb. annyit, mint az itt tesztelt Boeing 737-esek és Airbus A 320-asok üres tömege. A korszerű zajvédelmi berendezést a Budapest Airport az egyesült államokbeli Blast Deflectors Inc. nevű cégtől vásárolta meg, majd a Weinberg’93 Kft. szakemberei építették fel.

Fotó: Galyas Richárd

„A Budapest Airport cseppet sem áll le a repülőtéri beruházásokkal, annak ellenére sem, hogy a Malév tavalyi csődje és a súlyosan megemelt telekadó kritikus pénzügyi helyzetbe hozta a céget” – jelentette ki az átadáson Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „az ehhez hasonló, felelős beruházásokkal azt szeretnénk elérni, hogy a környező települések lakói elsősorban a repülőtér közelségéből adódó számtalan előnyt élvezhessék az új munkahelyektől kezdve egészen a dél-pesti térség gazdasági fejlődéséig.” 

Fotó: Galyas Richárd

„Továbbra is tartjuk a szavunkat és azon dolgozunk, hogy tovább javuljon az érintett lakosság életminősége.” Ezt hangsúlyozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatok, környezetvédelmi- és működésbiztonsági igazgatója. Az önkormányzati képviselőkkel közös szalagátvágás után emlékeztetett rá, hogy a Budapest Airport nemrég fejezte be önkénes zajszigetelési programját, amelynek során 2008-tól kezdve lakásonként több százezer forint értékben építettek be passzív zajvédelmi rendszereket a környéken lakók házaiba.

Fotó: Kis Ferenc

A hitelesített zajmérő berendezésekkel végzett átvételi tesztek során kiderült, az előírt 12 dB-nél jóval nagyobb mértékű a zajcsökkenés, akár a 20 dB-t is elérheti az új repülőtéri létesítmény zajelnyelő képessége. A tegnapi tesztek során egy Boeing 737-es hajtóművét 90 %-os teljesítményen működtették, miközben a zajvédő fal túloldalán, tíz méteres távolságban a műszerek mindössze 80 dB-es zajterhelést mértek, ami kb. a budapesti Nagykörúton csúcsforgalomban a járdán tapasztalható zajnak felel meg. Ez a zajterhelés a faltól távolodva rohamosan tovább csökken, így hajtóművezésből eredő zajt egyáltalán nem észlelték a XVIII. kerület szomszédos utcáinak lakói, igaz a gyorsforgalmi úton az autók és mellette a vasút sokkal nagyobb zajt bocsátott ki.

A repülőterekre vonatkozó szén-dioxid csökkentési rendszer világhódító útjának újabb állomására érkezett. Az ACI Europe által 2009-ben alapított és elsőként Európában bevezetett program (Airport Carbon Accreditation) 2011-ben kiterjesztésre került az Ázsia-Csendes-óceáni térségre, majd 2013 júniusában Afrikára. A fekete kontinens első és eddigi egyetlen akkreditált repülőtere a tunéziai Enfidha-Hammamet Nemzetközi Repülőtér.

Fotó: Munkácsi Zsuzsa

Fotó: ACI

A repülőtér a TAV Airports kezelésében működik, 2009-ben épült, jelenleg Afrika legmodernebb repülőtere. Meggyőző környezetvédelmi politikájuk az alábbi pillérekre épül:

• Megfelelés a hatályos környezetvédelmi előírásoknak, jogszabályoknak
• A repülőtér működéséből származó környezeti hatások minimalizálása, amennyiben lehetséges megelőzése
• Tevékenységek során környezetvédelmi elvek figyelembevétele
• A környezetvédelmi teljesítmény folyamatos fejlesztése
• Környezetvédelmi eredmények kommunikációja, az érintett felek (hatóságok, lakosság) hiteles tájékoztatása

A repülőtér környezetvédelmi elkötelezettsége már a tervezést is átitatta, ugyanis kellemes zöld kertek kaptak helyet a tranzitban kívül zöld falak teszik kellemesebbé a környezetet.

Fotók: Munkácsi Zsuzsa

Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a levegőminőség védelmének és az üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentésének, melyet az akkreditációban való részvétel is igazol. A felelős energiamenedzsment a magas minőségbiztosítási elveknek megfelelően működik az energiahatékony üzemelés érdekében. Ennek szép példája az a 200 db napelemes kandeláber, melyek a repülőtér kerítése mentén húzódnak. 

A karbon akkreditáció számokban: eddig 22 ország 75 repülőtere szerezte meg a címet melyek utasforgalma a globális forgalom 22%-a.

Végre a repülőtérre is megérkezett a jó idő, álljanak itt bizonyítékként az elmúlt hetekben készült csodaszép képek:

MZs

MZs

GR

GR

MZs

MZs

GR

Készítők: Munkácsi Zsuzsa és Galyas Richárd