GFlyG 2012.03.25. 07:58

Iparági elkötelezettség a fenntartható fejlődésért

 

 

A március 22-én, Genfben megrendezett 6. Légiközlekedési és környezetvédelmi nagytalálkozó végeredményeként az iparág legnagyobbjai közleményükben hívták fel magukra a világ kormányainak figyelmét, hogy a szektor gazdasági növekedésben betöltött meghatározó szerepe és jelentős munkahely teremtő képessége mellett élen járnak a környezeti felelősségvállalás terén is. A résztvevő 16 legjelentősebb légi ipari vállalat és (világ)szervezet első számú képviselői írták alá a csúcstalálkozó nyilatkozatát, mellyel szándékuk, hogy a soron következő júniusi RIO+20 ENSZ konferencián megfelelő figyelmet kapjanak.

 

Az légiközlekedés meghatározó szereplői úgy, mint légitársaságok, légiforgalmi navigációs szolgáltatók, repülőterek, repülőgép és hajtómű gyártók voltak a záródokumentum aláírói, igazolva a fenntartható fejlődésért való elkötelezettségüket. A konferenciát rendező Air Transport Action Group (ATAG) igazgatója, Paul Steele büszkén ecsetelte, hogy a létrejött megállapodás ékes bizonyítéka annak, hogy a légiközlekedés szereplői milyen komolyan kiveszik részüket a fenntartható fejlődésért való küzdelemben. Majd hozzátette, 2008-ban ez volt az első olyan szektor, mely globális akciótervet fogadott el az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatban. A most megkötött megállapodásban az aláírók elkötelezték magukat az üzemanyag takarékosság valamint az ezzel összefüggő kibocsátás-csökkentést eredményező eljárások támogatása mellett. Lenyűgöző az összefogás és együttműködés abban a számtalan folyamatban lévő projektben, melyek által már több millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátását sikerült elkerülni. Külön öröm, hogy támogatóink között tudhatjuk sok ország kormányát továbbá az ENSZ főtitkárát, aki széles körben népszerűsíti elért eredményeinket és megszerzett tapasztalatainkat.

 

A nyilatkozat kihangsúlyozza, hogy a légiközlekedés jelentős gazdasági előnyt jelent a közvetlenül érintett közösségeknek és tágabb értelemben a nemzetgazdaságoknak. Mindemellett fontosak azok a szociális előnyök is, melyek lehetőséget biztosítanak a turizmus fejlesztésére vagy a meglévő piacok összekapcsolására. A légiközlekedés jelenleg 56,6 millió munkahelyet biztosít világszerte és jelentősen hozzájárul a világ bruttó termeléséhez (több mint 2200 milliárd $).

 

Paul Steele hozzátette, miközben a légiközlekedés már bizonyította környezeti elkötelezettségét, önmagába nem elegendő a gyökeres változások eléréséhez, így szüksége van a kormányok támogatására annak a fenntartható jövőképnek az eléréséhez, amelyre mindannyian vágyunk. Ebbe beletartozik a kutatás-fejlesztés támogatása például a fenntartható bio-üzemanyagok terén, továbbá számos jelentős infrastrukturális fejlesztés is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az iparág képes legyen folyatni és fenntartani úttörő szerepét környezeti hatásainak minimalizálása érdekében

 

Közismert, hogy a légiközlekedés elkötelezett a karbon-lábnyom csökkentésért, de minden ezzel kapcsolatos törekvés és erőfeszítés kellően megfontolt és előkészített kell, hogy legyen annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a diplomáciai feszültség, amely év eleje óta kíséri a légitársaságokra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) bevezetését. Ez a kényelmetlen CO2 kereskedelmi háború nem előremutató. Az ICAO felelőssége, hogy egyeztetési lehetőséget biztosítson az országok számára, hogy megszülethessen egy használható és működőképes globális keretrendszer a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében, amely ösztönzi a hatékonyságot és elfogadható a légitársaságok számára.

 

Az egyezményt aláírták:

 

A világ repülőtereinek szakmai szervezete (ACI), légitársaságok nemzetközi

szervezete (IATA), légiforgalmi szolgálatok (CANSO), repülőgép gyártók és

beszállítóik (Airbus, Boeing, ATR, Bombardier, CFM International, Embraer,

GE Aviation, Honeywell Aerospace, Pratt &Whitney, Rolls-Royce)

 

 

Címkék:co2 boeing airbus ets aci icao Szólj hozzá!

GFlyG 2012.02.28. 21:19

Repülnek a kvóták? - a légiközlekedés 2012. január 1-től az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében

 

Előzmények 

A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti állapothoz képest 2 Celsius-fokos szinten belül kell tartani ahhoz, hogy az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményei elkerülhetők legyenek. Ennek elérése érdekében az országok többsége önként vállalta, hogy csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. 

Klímapoltika-történet

Minden, a mára már mindenki számára legalább hallomásból ismert 1997-es ENSZ konferencián kezdődött Kyotóban, amikor az ipari országok megegyeztek, hogy 2008 és 2012 között - 1990-hez képest - átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik hat, üvegházhatást okozó gáz (ÜHG) kibocsátását.

A Kyotói Egyezmény 2005-ben lépett életbe 169 állam jóváhagyásával (jelenleg 195 ország ratifikálta). Mint tudjuk, az Európai Unió rendkívül komolyan veszi az éghajlatváltozással kapcsolatos problémakört, ezért élére állt a kezdemé-nyezésnek és irányelvben fogalmazta meg, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest

8 %-kal kívánja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezen vállalások betartása érdekében hozta létre kibocsátás-kereskedelmi rendszerét az EU ETS-t. (2008 eleje óta nem EU-tagországok is részt vesznek a rendszerben, Izland, Liechtenstein és Norvégia.) 

A kvóta

2005. január 1-jén, az első kereskedési időszakkal elindult a kvótarendszer, melynek lényege, hogy a kibocsátott szén-dioxidot (1t CO2 = kibocsátási egység) beárazzák abból a célból, hogy ösztönözze a takarékoskodást és az alacsony ÜHG-kibocsátású technológiák használatát.  De mi is az a kvóta? A kibocsátási egységként is emlegetett fogalom egy meghatározott időszakban egy szén-dioxid tonnaegyenérték kibocsátására való jogosultság. És itt még nincs vége, ugyanis többféle kibocsátási egység létezik a piacon. 

A kvóták típusai 

    • EUA - European Union Allowance

Egy meghatározott időszakban egy szén-dioxid tonnaegyenérték kibocsátására való jogosultság 

    • CER - Certified Emission Reduction

Igazolt kibocsátás-csökkentési egység, a tiszta fejlesztési mechanizmus során megállapított és kiadott egység. (A tiszta fejlesztési mechanizmus - Clean Development Mechanism, CDM - amikor egy emisszió-csökkentési kötelezettséggel rendelkező ország, ún. fejlett ország egy fejlődő országban hajt végre kibocsátás-csökkentési beruházást és az elért ÜHG kibocsátás csökkentésnek megfelelő CER egységet vehet át. 

    • ERU - Emission Reduction Unit

Kibocsátás-csökkentési egység, az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott egység. (Az együttes végrehajtás - Joint Implementation, JI - keretében fejlett országok más fejlett államokban kibocsátás-csökkentési beruházásokat hajtanak végre és az elért ÜHG kibocsátás csökkentésnek megfelelő ERU egységet vehetnek át.) 

A kereskedési időszakok 

Az első, 3 éves „betanulási időszakot” követte a jelenlegi, 2008. január 1-jén kezdődő és 2012 év végéig tartó második fázis. Ez a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszaka is, ezért a kiosztott kibocsátási egységek mennyisége 6,5 %-kal kevesebb, mint az első fázisban. A következő 8 éves, 2013-tól 2020-ig tartó harmadik kereskedési időszak (ETS III.) további szigorításokat hoz minden üzemeltetőnek, mert az EU kötelezettségvállalása szerint 2020-ra legalább az 1990-es szint 20 %-ával csökkenti ÜHG kibocsátását. A rendszer nem csak a jóval szigorúbb, évenkénti 1,74 %-kal való csökkentett kiosztás miatt változik jelentősen, hanem további ipari ágazatok – köztük a polgári légiközlekedés - is teljes értékű résztvevői lesznek. 

Eleinte az áram- és hőfejlesztő ipar létesítményei, a kőolaj-finomítók, kokszkemencék, vas- és acélgyártó üzemek, valamint cement-, üveg-, mész-, tégla-, kerámia-, cellulóz- és papírgyárak tartoztak az emisszió-kereskedelmi rendszer hatálya alá, majd a második fázisban a salétromsav előállítása során keletkező dinitrogén-oxid kibocsátásaira is kiterjesztették. Az ETS rendszer jelenleg Magyarországon 196 létesítményt érint.

Közismert, hogy a légiközlekedés jelentősen hozzájárul a globális üvegházhatású-gáz kibocsátáshoz. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es negyedik értékelő jelentése (AR4) szerint jelenleg az ágazat részaránya 2%.

A dinamikusan fejlődő ágazat üvegházgáz-kibocsátásának ellenőrzése és ez által az Unió kibocsátáscsökkentési céljainak megvalósítása érdekében a szabályozást már évekkel ezelőtt megalkották. 

A légiközlekedést érintő szabályok

2012. január 1-től  a tagállamok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok is aktív résztvevői lettek az ETS rendszernek. 

 

A légitársaságoknak tehát mostantól elegendő kibocsátási egységgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy fedezni tudják járataik kibocsátásait. A légi közlekedési ágazat gyorsan növekvő mennyiségű kibocsátásainak korlátok közé szorítását az ICAO, vagyis a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet már jóval korábban, a 2004. évi közgyűlésén elfogadta. A rendszertől várt hosszú távú eredmény, hogy a légitársaságok minél modernebb, azaz könnyebb, korszerűbb hajtóművekkel szerelt, kevesebb szennyezőanyagot kibocsátó repülőgépekkel közlekedjenek. 

A kibocsátás korlátozás a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra úgy alakul, hogy a légitársaságok számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége a korábbi összes, légi közlekedésből származó kibocsátások éves átlaga 97 %-ának felel meg. A következő évben, 2013. január 1-jétől a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó egységek teljes mennyisége a korábbi légi közlekedésből származó összes kibocsátás 95 %-a, továbbá a kibocsátási egységek 15 %-a árverésre kerül.

Az irányelv hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetők először a 2012. január 1-jétől 2012. december 31-éig tartó első kereskedési időszakra kérelmezhetik ingyenes légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását, illetve vásárolhatnak ilyen egységeket. Az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszeréhez idén csatlakozó légitársaságok február 28-ig megkapják ingyenes kiosztásukat. Az EU Légiközlekedési Kibocsátási Egységeivel (EU Aviation Allowance, EUAA) való kereskedelem várhatóan csak júniusban kezdődhet meg.

Január első napjaiban számos negatív sajtóvisszhang kísérte a rendszer indulását, az EU-n belüli légitársaságok versenyhátrányuk miatt sajtóközleményeikben perrel fenyegetőznek. Az biztosnak vehető, hogy a díjakat nem fogják „lenyelni”, hanem minden jel szerint majd az utasokra terhelik rá..., de erről bőven lesz még mesélni valóm a későbbi posztokban.

 Felhasznált irodalom:

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. október 31-i 2003/87/EK irányelve
2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről
Fogarassy Csaba: Karbongazdaságtan (2009)

 

Címkék:co2 ets kvóta Szólj hozzá!

GFlyG 2011.12.01. 20:48

Már az ázsiai repülőterek is akkreditálhatnak!

 

Miközben javában zajlik a Részes Felek Konferenciájának 17. ülése Durbanban (UNFCCC COP 17), egy másik nagyvárosban, Abu Dhabiban a repülőterek nagyjai is tanácskoznak az idei Airports Exchange rendezvényen. Azt nem tudni még, hogy az ENSZ 'klímakonferencia' milyen eredményekkel zárul, de az már biztos, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jelentős előrelépés történt a repülőtér üzemeltetők kongresszusán: Abu Dhabi repülőtere (Abu Dhabi Airports Company, ADAC) az első közel-keleti repülőtérként ünnepélyesen megkapta akkreditált minősítését.

 

A képen balról jobbra: Patti Chau, az ACI Asia-Pacific regionális igazgatója, 
Khalifa Al Mazrouei, az ADAC elnöke és Kosaburo Morinaka az ACI Asia-Pacific
alelnöke és a Narita International Airport vezérigazgatója

 

November 29-én az Emirates Palace hotelben, több száz légiközlekedési szakember jelenlétében az ACI Europe bejelentette, hogy a sikeres Airport Carbon Accrediatation programot az ACI Asia-Pacific szervezetével együttműködésben kiterjesztik az ázsiai és a csendes-óceáni régióra is.

 

Az ACI sosem titkolta, hogy a 2009-ben életre hívott repülőtéri akkreditációt egy globális üvegházhatású-gázkibocsátás csökkentési szabvánnyá szeretné kiterjeszteni. A program létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, hiszen az elmúlt évben jelentős, 700 000 tonna CO2 kibocsátáscsökkentést értek el a résztvevő repülőterekkel.

 

Nagyon is helyénvaló az Ázsiai régió bevonása a programba, mint tudjuk rohamos tempóban fejlődnek ott a repülőterek, egymás után épülnek a gigantikus terminálépületek, a légitársaságok pedig ötvenesével adják le repülőgép megrendeléseiket. A fejlődés meg akkor megfelelő, ha fenntartható, tehát az alkalom kiváló, hogy a felszálló ágban lévő piac magáévá tegye a karbon takarékosság eszméit és ökohatékony infrastruktúrát alakíthasson ki maga körül.

 

 Abu Dhabi repülőterének terminálépülete

 

A másik nagy bejelentés a programmal kapcsolatban az volt, hogy mostantól a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) is tagja lesz a kuratóriumnak az Európai Bizottság, az Európai Polgári Légiközlekedési Konferencia (ECAC, European Civil Aviation Conference), az EUROCONTROL és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP, United Nations Environmental Programme) mellett.

Olivier Jankovec az ACI Europe igazgatója a bizottság kiegészülésével kapcsolatban elmondta:

Az ICAO csatlakozása azt igazolja, hogy a légiközlekedési szektor úttörő szerepet vállal az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

 

Címkék:abu dhabi co2 aci icao airport carbon accreditation Szólj hozzá!

GFlyG 2011.11.25. 20:35

Madagaszkár erdőit védi az Air France

Kézenfekvő döntés egy légitársaságtól, hogy vállalati felelősségvállalási tevékenységét CO2 kibocsátás-csökkentési projekten keresztül valósítja meg. Köztudott ugyanis, hogy a légiközlekedés üvegházhatású-gázkibocsátása jelentős (2%), de közel sem akkora mértékű mint az erdőirtásból származó globális CO2 kibocsátás (15%).

Az elmúlt 50 évben kevesebb, mint a felére csökkent a Föld erdőterületeinek mérete, ami azt jelenti, hogy ennyivel csökkent a globális CO2 elnyelési potenciál is. Közvetlenül vagy közvetetten számos egyéb problémával is számolnunk kell az erdőirtás miatt, gondoljunk csak a biodiverzitás csökkenésére, fajkihalásokra, talajerózióra, az ivóvízbázisok sérülésére és az emberi társadalmat érintő megélhetési problémákra, mint például a termőföld pusztulás.

Sajnos a szigetország vezetése nem tud elég hatékonyan fellépni az illegális fakitermelés ellen, de Madagaszkár egyedülálló biológiai sokféleségének megóvása az emberiség közös érdeke. Ezért vágott bele a WWF és a Good Planet alapítvány 2008-ban erdővédelmi projektjébe az Air France finanszírozásával. A légitársaság 5 millió euróval járult hozzá a volt francia gyarmaton megvalósuló projekthez.  

 A következő célokkal vágtak neki a megvalósításnak: 

        • új, védett területek létrehozása,
        • erdő újratelepítés és a lepusztult területek visszaállítása,
        • a helyi közösségeknek új élelmiszertermelési tecnikák megtanítása és biztatása a földjük hasznosítására.

A kitűzött célokat a projekt mind teljesítette és valódi sikertörténetté vált. Létrehoztak 350 000 hektár új védett területet, 25 000 hektárra telepítettek új erdőséget (vagy állítottak helyre), és 6000 család részesült oktatásban, amely 200 000-nél is több hektár földterületre hat ki. (A program továbbá a madagaszkári erdőségek alatti szénkészletek tudományos vizsgálatát is elősegítette.)

Bertrand Lebel, az Air France fenntartható fejlődésért felelős vezérigazgató helyettese a projekttel kapcsolatban elmondta:

Az Air France a madagaszkári erdőírtás elleni programot annak elindulása óta támogatja annak tükrében, hogy az megfelel a fenntartható fejlődés három elengedhetetlen feltételének: stratégiai jövőkép, tudományos megalapozottság, a helyi falvak és közösségek bevonása. Az Air France azt reméli, hogy a program, amely meggyőző eredménnyel zárult, továbbra is fenntartható marad az új magán és állami partnerek bevonása után. 


Az erdő megmentéséért létrehozott program, amelyet az AirFrance finanszíroz, hosszú távú elkötelezettséget mutat a fenntartható fejlődés irányába. A felelősségteljes vállalati elvrendszer részeként a légitársaság folyamatosan befektet egy modern flotta létrehozásába és az alternatív üzemanyagok kutatásába. 

Az Air France-KLM-et 2011-ben a légitársasági piac vezetőjének ismerték el a társadalmi szerepvállalás tekintetében. A cégcsoport szerepel a Dow Jones Fenntarthatósági Indexének mind európai mind világ szintű rangsorán — a teljesítménye alapján hetedik éve tüntetik ki vezető szerepét e témakörben, ugyanakkor a tágabb kategóriájú “közlekedés és szabadidős” szektorban is harmadszor ismerik el erőfeszítéseit.

Címkék:co2 air france Szólj hozzá!

GFlyG 2011.10.30. 18:28

Megérkezett hozzánk a 747-8F is

A magyar repülés rajongók igazán el vannak kényeztetve idén ősszel, mivel a világ legnagyobb utasszállítója után egy még nagyobb repülőgép látogatott meg minket október 17-én, a Boeing híres Jumbójának negyedik generációs teherszállító változata.

 Fotó: Sarkadi Csaba 

Sajnos ezúttal nem jött össze a személyes találkozóm a géppel, viszont sok lelkes rajongó - vagy nyugodtan hívhatjuk őket fanatikus megszállottnak ebben az esetben :) - hajnali 4-kor ébredt és a betonon vagy a kerítésen kívül a sötétben fagyoskodva várta, hogy Bakuból (Azerbajdzsán) megérkezzen a Cargolux légitársaság LX-VCB lajstromú Boeing 747-8R7F/SCD repülőgépe. Szerencsére a légitársaság az új típusú gépeit új festéssel is díszíti, emiatt duplán izgalmas volt a várakozás.

Fotó: Samu Ádám 

Néhány általános adat

A 747-8F repülőgép az Airbus A380-nál 3,6m-rel hosszabb, viszont a maximális felszálló tömege 124 t-val kisebb, emiatt az alakja hosszúkásabb, elegánsabb. A megnövelt törzsméretnek köszönhetően 20 tonnával nagyobb a szállítókapacitása, ami gazdaságosabbá teszi az üzemelést. Térjünk is rá a környezetkímélő megoldásokra!

Újdonságok a szerkezetben - környezetbarát fejlesztések

Az Airbus óriásgépéhez hasonlóan modern, szénszálas anyagokból készültek bizonyos elemek a 747-8F esetében is: kompozit alapanyagú például a magassági kormány és a vízszintes vezérsíkok. A kabin berendezését szintén korszerű anyagokból készítették, így az utasülések 10%-kal könnyebbek, mint például az Airbus A380-on lévőek és ennek köszönhetően utasonként 11%-kal kisebb lett az üzemanyag felhasználás. Jelentős aerodinamikai fejlesztések történtek a szárnyakon, szinte teljesen áttervezték a korábbi szerkezetet, melynek következtében jelentős zajcsökkentést és üzemanyag megtakarítást sikerült elérni.

Átalakították a szárnyprofilt a nagyobb üzemanyag tároló kapacitás érdekében, miközben növelték a hasznos terhelést. Úgy tervezték át a fékszárnyakat hogy, a kilépőélen a belső fékszárny kétszeresen réselt, a külső fékszárny egyszeresen réselt kialakítású lett és még a csűrőlapok ívének kialakítását is megváltoztatták. Mindezek a módosítások hozzájárulnak a kisebb sebességű repülés hatékonyságának növeléséhez.

Akinek a szeme hozzászokott a mai gépek különleges szárnyvég-kialakításaihoz, az joggal kérdezheti, hogy mitől olyan modern az új Jumbo, hogyha még wingletek sincsenek rajta? A válasz, hogy a Boeing mérnökei a legkorszerűbb megoldást választották, ugyanis nincsen külön szárnyhoz illesztett szárnyvég, hanem eleve úgy alakították, formálták a szárnyat már a tervezőasztalon, hogy az tartalmazza a szükséges ívelést, sőt sokkal hajlékonyabb lett a szokásosnál és ezáltal repülés közben csökken az ellenállás, az üzemanyagfogyasztás és persze az aerodinamikai zaj.


Fotó: Csemniczky Kristóf

Végeredményként a felszállási zaj 35%-kal kisebb lett a korábbi típushoz, a 747-400-hoz képest, mely jó hír a repülőtér közelében élők számára, ugyanis heti 3-4 alkalommal repül Budapestre menetrendszerűen a Cargolux légitársaság.

A nemzetközi zajvédelmi előírásokról röviden

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 18 db, úgynevezett Annexbe foglalta a polgári repüléssel kapcsolatos különböző ajánlásokat, szabványokat. A környezetvédelemről az Annex 16 rendelkezik, melynek az I. része foglalkozik a légijárművek zajkibocsátásával, amely további 11 fejezetbe, ún. chapterbe sorolja a légijárműveket zajkibocsátásuk szempontjából. A 11 chapter közül a budapesti repülőtéren, mint ahogy Európa legtöbb országának repülőterein is, jelenleg döntő többségében a 3. fejezetbe (Chapter 3) sorolt gépek fordulnak meg. 

A kereskedelmi forgalomban lévő repülőgépek számára a legmagasabb zajvédelmi követelményeket a 4. fejezet támasztja, amely sokkal szigorúbb zajszinteket határoz meg a 3. fejezethez képest. A Boeing új Jumboja a számtalan fejlesztésnek köszönhetően nem hogy teljesíteni tudja a 4. fejezet szigorú követelményeit, de jócskán túl is szárnyalja az elvárásokat. A szabványosan három referenciaponton mért zajszint kumulált (összegzett) értéke több mint 20 decibellel kisebb, mint a chapter 3-ban meghatározott felső határ, és csaknem 12 decibellel kevesebb a chapter 4 határértékeihez képest.

Az új generációs hajtómű

A gépet General Electric GEnx-2B67 (nx = Next-generation) típusú hajtóművekkel szerelték. Az új hajtómű által nőtt a hatótávolság és csökkent a tonnánkénti üzemanyag felhasználás. (Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az eredetileg a 787 Dreamliner-hez tervezett hajtóművek, a tervezettnél több üzemanyagot fogyasztanak a gyakorlatban, ezért már zajlik is a kívánalmaknak megfelelő fejlesztés.) 

A nemzetközi emissziós előírásokról röviden

 Az üzemanyag fogyasztása a Cargolux közleménye szerint 16%-kal kisebb a korábbi típusokhoz képest, ami ugyanennyivel kevesebb CO2 kibocsátást is jelent. Az "egyéb" légszennyező anyagok kibocsátása is csökken az új generációs hajtómű által, ugyanis az égőtér áttervezésével kisebb lett az emisszió. A zajszintekhez hasonlóan a levegőminőségről is rendelkezik az ICAO 16-os Annex-e (II. fejezet), illetve az ICAO-n belül működő CAEP (Repülési és Környezetvédelmi Bizottság). A CAEP hatodik ülésén (CAEP/6) határozták meg 2004-ben a légijárművek hajtóműveinek légköri emissziójára vonatkozó határértékeket. A 747-8F kibocsátása a nitrogén-oxidok (NOX) tekintetében 52%-kal a meghatározott határérték alatt van, szén-monoxid, szénhidrogén és füst kibocsátás esetén 10%-kal.

Fotó: Samu Ádám 

Glass cockpit 

A modern digitális technológia mára befészkelte magát a pilótafülkékbe is. A 747-8F repülőgép vezérlésében az úgynevezett Fly-by-wire technológiát alkalmazzák ami elektronikus és digitális műszerek alkalmazását jelenti továbbá "papírmentes pilótafülkét" valósítottak meg a gépen, azaz a pilóták már a nehéz bőröndjeik helyett úgynevezett Elelctronic Flight Bag-et használnak, amely tartalmazza az összes szükséges térképet és szabályzatot egy táblagépre mentve.

 Fotó: Samu Ádám

 Köszönet a remek képekért az AIRportal fotósainak!

 

Felhasznált irodalom:

www.boeing.com
www.cargolux.com
 

 

 

Címkék:nox co2 zaj boeing jumbo general electric cargolux kompozit fly by wire 747 8 icao annex 16 chapter 3 chapter 4 caep winglet electronic flight bag glass cockpit Szólj hozzá!

GFlyG 2011.10.16. 13:11

Ajánló - AIRportal

 

Felkerült egy remek cikk a magyar repülőfotós közösség honlapjára, igazán témába vágó, olvassátok:

AirFrance: a világ legalacsonyabb CO2 kibocsátású járata

Címkék:co2 airfrance Szólj hozzá!

GFlyG 2011.10.09. 15:16

Az Airbus A380 Budapesten - diszkréten, csendesen...

Történelmi pillanatoknak lehettünk tanúi néhány hete, ugyanis 2011. október 2-án a Lufthansa elhozta Magyarországra a jelenlegi legnagyobb utasszállító repülőgépet az A380-as "SuperJumbo"-t.  

Fotó: Samu Ádám 

Azok közé a szerencsések közé tartozom, akik részesei lehettek az élménynek, ahogy a Lufthansa is nevezi a 380-assal kapcsolatos kampányát: "be part of it"

 Fotó: Galyas Richárd 

Nagyon sok magyar hírportál, repülős fórum és blog közölt beszámolót a budapesti eseményekről, amelyet nem szeretnék megismételni, hanem inkább nézzünk be egy kicsit zöld szemüveggel is a kulisszák mögé, hogy méretein túl mitől különleges még ez a vasmadár. 

Korszerű anyagok

A tömegcsökkentésre való törekvés érdekében a repülőgép esetében 20 százalékban szén-, és üvegszál erősítésű műanyagot (kompozit) használtak a szerkezet kialakítása során. Az Airbus A380 kompozit részei a következők: a törzs, a szárny a szárnytő és a hajtóművek burkolatai,  a függőleges vezérsík és oldalkormány, a vízszintes vezérsík és magassági kormány, csűrők és fékszárnyak, a padlót tartó gerendák, a  hátsó nyomástartó válaszfal, a repülőgép farokkúpja és a futómű aknaajtók. Korszerű könnyű műanyagokat használtak az ülések gyártásánál is, amely önmagában 600 kg-os tömegcsökkentést eredményez. 



Kép: Airbus 

A megérkezés

Az első benyomás a repülőgépről a leszállás pillanata volt. Vártam, hogy ez a több száz tonnás légijármű nagy robajjal hatásosan fog megérkezni hozzánk, de ezzel szemben méltóságosan, légiesen, halkan suhanva érkezett meg a ferihegyi betonra. Nap mint nap rengeteg repülőgép leszállásnak vagyok a fültanúja, higgyetek nekem, nem volt hangosabb, mint az előtte/utána közlekedő Boeing 737-700-as, vagy Airbus A321-es.

Fotó: Samu Ádám 

Eljött tehát a repülés új korszaka, halk, könnyű és egyre alacsonyabb károsanyag kibocsátású járművekkel van dolgunk. 

Kisebb zaj

Az Airbus hivatalos közleménye szerint az A380-as a leghalkabb a hosszú hatótávolságú repülőgépek között, amellett ugye, hogy méretét tekintve a legnagyobb az összes közül. (Besorolási kategóriák: ICAO F / Heavy / Chapter 4) Ahhoz, hogy az ilyen információkat igazolni lehessen, minden légijárműnek rendelkeznie kell egy úgynevezett zajbizonyítvánnyal, mely a légialkalmassági bizonyítvány kötelező melléklete. Új repülőgépek esetében a zajbiznyítványt a prototípus típusvizsgálatához kapcsolódóan állítják ki. Kötelezően előírt zajminősítési módszerekkel való vizsgálat eredményeként a zajbizonyítvány tartalmazza a mért zajértékeket az oldalsó, a felszálló és a leszálló referenciapontokban.

Fotó: Galyas Richárd 

Menjünk kicsit közelebb, pontosan mitől is ilyen halk ez a repülőgép? A válasz a kérdésre: a 4 db korszerű Rolls-Royce Trent 900-as gázturbinás sugárhajtóműtől. A Rolls-Royce cég folyamatos erőfeszítéseket tesz hajtóművei zajkibocsátásának csökkentése céljából. Az Airbus A380-ra szerelt hajtóművük az egyik legcsendesebb a kínálatukból az olyan fejlett, alacsony-zajkibocsátást célzó tervezési technológiák egyesítése révén, mint például a megnövelt kétáramúsági arány, az alacsonyabb fordulatszámú, íves ventilátor lapátok, az újszerű hajtómű burkolat vagy éppen a zajcsökkentő betét a hajtómű levegő beömlő nyílásának burkolatában. Külön érdekesség, hogy a Trent 900 típusú hajtóművet direkt úgy tervezték, hogy a londoni repülőtereken felállított legszigorúbb zajvédelmi követelményeknek is eleget tegyen.

Fotó: Bornyász Péter

Károsanyag-kibocsátás

A légi ipar éghajlatváltozásra gyakorolt jelentős hatása közismert. A repülés során kibocsátott CO2 és vízpára üvegházhatást okozó gázok, a nitrogén-oxidok jelentős légszennyező anyagok. Szerencsére a levegőminőségre gyakorolt környezeti hatásokat is figyelembe vették az Airbus és a Rolls-Royce mérnökei a tervezés során. A korszerű hajtóművek üzemanyag felhasználása jóval hatékonyabb (3 liter üzemanyagot fogyaszt 100 utas-kilométerenként) és ennek köszönhetően jóval alacsonyabb a repülőgép légszennyező anyag kibocsátása is. 40%-kal kisebb az NOx kibocsátása mint a korábbi típusú hajtóművekkel szerelt gépek esetében. 

Kilátások

Sajnos Budapesten a következő években ez a típus nem lesz túl gyakori, meg kell elégednünk az Airbus közepes gépeivel, melyeket talán 5-10 éven belül lecserélnek a légitársaságok a legújabb A320 Neo típusra, mely nagy testvéréhez hasonlóan magasabb arányban kompozit anyagokból készül és takarékos hajtóművekkel szerelik majd.

 Fotó: Bornyász Péter 

 Köszönet a remek képekért az AIRportal fotósainak! 

Felhasznált irodalom:

www.airbus.com
Rolls-Royce: Trent and the environment
Kovács Levente: Kompozitok a repülőgépgyártásban

 

 

Címkék:nox neo rolls royce co2 zaj airbus lufthansa a380 380 superjumbo kompzit icao chapter 4 zajbizonyítvány Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása