GFlyG 2012.07.02. 12:40

Az idei első kaszálás Ferihegyen

 

Ilyenkor igazán vidéki hangulat uralkodik a repülőtéren egy rövid időre, érdemesnek tartottam megörökíteni néhány képben.

2.jpg

Az első kaszálás ideje a mi éghajlati viszonyaink között kora nyárra esik, ezért mostanában nem csak a repülőtéren, hanem az országutak mentén is láthatunk szalmabálákat. A repülőtéren több hétig eltart, mire a 1515 hektáros terület közel 2/3-át borító gyepfelületet lekaszálják, ezért sokáig gyönyörködhetünk a  különleges látványban.

4.jpg

De miért is van kaszálásra szükség?

A Budapest Airport Zrt. honlapjának élővilággal foglalkozó részében a következőt olvashatjuk:

A mindennapos üzemeltetés szempontjából fontos, hogy a repülőtéren jó minőségű, összefüggő gyeptakaró borítsa a talajt a futópályák és a gurulóutak mentén, mert a fedetlen felszínt a szél könnyen elhordhatja és a por a repülőgépek hajtóművébe kerülve károsodást okozhat.

A gyep jó minőségének fenntartása érdekében szükséges tehát a kaszálás a repülőtereken, továbbá ezzel a módszerrel lehet leghatékonyabban visszaszorítani az esetlegesen megjelenő gyomnövényeket.

1.jpg

Az egybefüggő gyeptakaró jelenléte azért fontos, mert ennek hiányában a nyílt foltokról a szél könnyebben elfújja az apró homokszemcséket, melyek kárt tesznek a hajtóművekben. Hasonló veszélyt rejt a széllel szálló kaszálék is, mely milliós kárt tehet a hajtóműben, ezért a vidéki gyakorlattól eltérően a futópályák és gurulóutak közelében nem szabad napokig száradni hagyni a szénát, hanem haladéktalanul el kell szállítani azt. A távolabb eső területeken van idő a megfelelő kezelésre így a kaszálás után néhány nappal bálák készülnek, hogy megtörjék a hatalmas sík terület látványát. A közhiedelemmel ellentétben, a repülőtéri fű egyáltalán nem szennyezett kerozinnal, az innen elkerülő bálák értékes takarmányként szolgálnak a környék állattartó telepein.

 

A kerozinnal való szennyezés több okból sem lehetséges, egyrészt a kerozin túl drága ahhoz, hogy pazarolják a légitársaságok, másrészt amennyiben sor kerülne vészhelyzeti üzemanyag leengedésre, azt előírt magasságon, lakott területektől távol kell végezni. Magyarországon ilyen eljárásra 10 évnél is régebben volt példa utoljára. Logikusan belegondolva, sokkal szennyezettebb egy forgalmas autópálya vagy országút menti növényzet, mert az autókkal összehasonlítva a repülőgépek sokkal ritkábban, nagyobb elkülönítésekkel közlekednek és nagyon kevés időt töltenek a talajon.

3.jpg

A repülőtér üzemeltetéssel foglalkozó szakmai körökben létezik egy másik elmélet is a gyep kezelésére, ez pedig az úgynevezett "magas fű stratégia". Ez az irányzat együttesen közelíti meg a gyepgazdálkodás és a vadvédelem kérdését. Az elmélet háttere, hogy a talajon mozgó kisemlősök a magas fűben kevésbé láthatóak a ragadozó madarak számára, ezért várhatóan más vadászterületet választanak és távol maradnak a repülőgépektől. A magas fű stratégia a csodás gyepjeiről híres Nagy-Britanniában született és itt a szigetországban is alkalmazzák leginkább.

5.jpg

Köszönöm a közreműködést Benkő Istvánnak, Galyas Richárdnak és Kis Ferencnek.

 

Címkék:budapest airport gyep 2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zoldberepules.blog.hu/api/trackback/id/tr414611758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása