ZöldBeRepülés Blog

Elektromos autók „tankolására” szolgáló ABB villámtöltőt adott át a Budapest Airport és a Főtaxi. A fejlesztés szép példája annak, hogy nemcsak az állam és az önkormányzatok, hanem a vállalkozások is sokat tehetnek a környezetbarát technológiák elterjedéséért. A taxitársaság arra számít, hogy flottájában a jövőben egyre nő majd az elektromos autók aránya. 

Az első villámtöltő a repülőtéri Főtaxi Puffer Parkolóban, amely egyszerre három autó töltésére képes

A magyar kormány tavaly elkötelezte magát az elektromobilitás mellett. Ennek megfelelően a Jedlik Ányos Terv megvalósításának kiemelt eleme az a 1,25 milliárd forintos pályázati keret, amelyre a 15 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések pályázhatnak, amennyiben elektromos töltőállomásokat szeretnének létesíteni. Az önkormányzatokon túl azonban a környezetvédelem mellett elkötelezett vállalkozások is sokat tesznek a "zöldüzemanyag" használat népszerűsítése érdekében. A bevásárlóközpontok és kiskereskedelmi láncok közül több is adott már át ingyenesen használható elektromos töltőállomásokat a közelmúltban.

Balról jobbra: Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi- és közkapcsolati igazgatója; Taira-Julia Lammi, az ABB Magyarország ügyvezető igazgatója; Szunomár Tibor, a Főtaxi vezérigazgatója, Manel Moreno, a Budapest Airport közúti előtér kereskedelmi szolgáltatások vezetője; Tábori Ferenc, vecsési alpolgármester; Dr. Dávid Aliz, a Jedlik Ányos Klaszter ügyvezető igazgatója.

A kormányzat mellett Budapest városvezetése is elkötelezett a környezetkímélő közlekedés térnyerésének elősegítésében. „A Fővárosi Önkormányzat nemcsak a szmog-riadó idején megismert szabályozással, tiltással, de beruházásokkal is szeretné elősegíteni a járműcsere gyorsítását” – mondta el Dr. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes. „Egy három éves program keretében a fővárosi kerületekkel közösen, nagyságrendileg 1100 töltőpont létesítését tűztük ki célul, melyek között úgy gondoljuk, ma már meghatározó részt kell, hogy képviseljenek az olyan, egyenáramú villámtöltők, mint ez a ma átadandó eszköz” – tette hozzá.

A Főtaxi egyik teljesen elektromos Nissan NV-200 típusú autója

A Főtaxi, mint a környezetvédelem, az e-mobilitás és az innováció iránt elkötelezett magyar vállalkozás a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ún. puffer parkolójában egyszerre két autó „tankolására” alkalmas ABB villámtöltőt helyezett üzembe. A fejlesztés a Budapest Airporttal együttműködésben valósult meg. A villámtöltő kiépítéséhez szükséges infrastrukturális beruházást a repülőtér üzemeltetője, míg magát a berendezést, annak telepítését és üzemeltetését a Főtaxi finanszírozta. „A ferihegyi már a második gyorstöltő, amelyet saját forrásból finanszírozva helyeztünk üzembe. Az elsőt még 2013 decemberében társaságunk központi telepén létesítettük. Arra számítunk ugyanis, hogy flottánkban belátható időn belül a jelenlegi elektromos autók többszöröse teljesíthet majd szolgálatot” – közölte Szunomár Tibor, a Főtaxi Zrt. vezérigazgatója.

Szunomár Tibor a Főtaxi vezérigazgatója és Taira-Julia Lammi, az ABB Magyarország ügyvezető igazgatója bemutatják a sajtónak a villámtöltő használatát 

„A Budapest Airport 2015-ben indította útjára „Greenairport” néven a repülőtéri partnereivel közös környezetvédelmi programját. A Főtaxival közösen most átadott elektromos töltő állomás jól példázza a program fő célkitűzését, hogy a repülőtéri társaságok összehangolják fejlesztéseiket és környezetvédelmi intézkedéseiket a közös cél érdekében. A program kiemelt területe az elektromos mobilitás elterjesztése, amelynek eredményeként ma már mintegy 30 elektromos jármű közlekedik a repülőtéren és már több mint egy éve üzemel egy elektromos villámtöltő a repülőtéri parkoló területén is.” – jelentette ki Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi- közkapcsolati igazgatója. 

Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi és közkapcsolati igazgatója

„Nagy örömmel fogadtuk a Főtaxi Zrt. felkérését a villámtöltő állomás létesítésére. Az ABB jelentős nemzetközi és hazai tapasztattal rendelkezik a gyorstöltő infrastruktúra telepítése és üzemeltetése terén. Reméljük, ezzel az e-gyorstöltő állomással mi is hozzájárulhatunk az országos töltőállomás kiépítéséhez és a Főtaxi Zrt. környezetbarát törekvéseinek sikeres megvalósulásához” – mondta el Tara-Julia Lammi, az ABB Kft. ügyvezetője. 

Az ABB Terra 53 CJT típusú villámtöltő alkalmas bármilyen típusú elektromos hajtású autó töltésére. A most telepített berendezés internetes kapcsolattal rendelkezik, így működése távolról szabályozható és működtethető.

A debreceni repülőtér növekvő forgalma sajnos egyre több madárral való ütközést is generál. 

Mint ismert, tavaly ősszel felszállás közben kellett vészfékeznie egy Wizz Air-gépnek a debreceni repülőtéren, mely madárrajjal ütközött, annak ellenére, hogy az indulása előtt végeztek madárriasztást. Szerencsére senki nem sérült meg.

Az eset után az önkormányzat (mely ugye a repülőtér tulajdonosa) is megkereste a légikikötő vezetését, s egy közös program kidolgozásába kezdtek. Ebbe bevonták az érintett városi érdekeltségű cégeket, így a hulladékkezelőt és a Debreceni Vízműt is. Nagyon sok madár keres például táplálékot a közeli hulladéklerakó területén, főként sirályok. Valószínűleg az a sirályraj is onnan jött vagy oda tartott, mellyel a Wizz Air-gép ütközött szeptemberben. A hulladékkezelőt is arra kérték, hogy tegyenek lépéseket a madarak távol tartásáért.

A repülőtéren van több hangágyú, ezen túl használnak még egy olyan eszközt, mely olyan hangot ad ki, mint egy ragadozó madár által elejtett, de még élő madarak vészhangját utánozza, mely menekülésre készteti a többi madarat.

Lézeres madárriasztó, Southampton

Most egy újabb madárriasztó rendszer beszerzése mellett döntöttek, melynek különlegessége, hogy beépíthető egy gépjárműbe. Az úgynevezett bio-akusztikus eszköz a hanghatások mellett lézer fénycsóvát is ki tud majd bocsátani, ami a madaraknak idegen, zöld fényt vetít, ami szintén riasztólag hat a madarakra. Az eszköz már egy kilométer távolságból is zavarja a madarakat. A rendszer részét képezi majd egy jelzőpisztoly is, amiből madárriasztó lőszert lehet kilőni.

A Debrecen ingatlanvagyonát kezelő önkormányzati tulajdonú cég, a Cívis Ház Zrt. nevében az önkormányzat által lefolytatott közbeszerzést a debreceni székhelyű HARMÓNIA 91 Kft. nyerte, a cég nettó 12 millió 740 ezer forintért szállítja le a madárriasztó rendszert. A nyertessel azóta meg is kötötte a szerződést a Cívis Ház, a HARMÓNIA 91 Kft-nek legkésőbb február közepére le kell szállítania a madárriasztó rendszert.

Forrás: Dehír

New York City repülőtereinek biztonsága érdekében a 8 évvel ezelőtti Hudson-i baleset következtében már közel 70 000 madarat mészároltak le. Zömében sirályok, seregélyek és az említett balesetet okozó ludak estek áldozatul a biztonsági intézkedéseknek, amiket fegyverrel vagy befogással tettek ártalmatlanná.

A Hudson-folyóra történő kényszerleszállás következésben leölt madarak

Független elemzések azt mutatják, hogy a madár ütközések a megdöbbentő irtási adatok ellenére emelkedtek, mind a LaGuardia, mind a Newark repülőtéren. Összesítve fele annyi (~150) madárütközéses esemény történt évente a 2009-es baleset előtt mint az elmúlt években (átlagosan 300/év). A JFK repülőtér, amely a vándormadarak vonulási útvonalában fekszik, még a 1549-es járat eseménye előtt jelentős madárritkítási programot is hirdetett és ennek ellenére szintén emelkedtek az ütközési számok.

Fotó: Flickr/ingridtaylar

Szakemberek folyamatosan keresik a hosszútávú megoldást a repülésbiztonság növelésére, amelynek nem feltétlenül a madarak tömeges leölése a feltétele. Napi szinten történnek ütközések, az elmúlt 13 évben New York körzetében 250 madár ütközött repülőgéppel. Ezeknek a fajösszetételét elnézve nem feltétlenül logikus lépés több-tízezer seregély leölése az elmúlt években amellett, hogy mindössze néhány példány ütközött repülőgéppel, vagy sérülést egyáltalán nem okoztak.

A fegyverrel és csapdával történő intézkedéseken túl a parti őrség tudományosabb módszereket is használ, ilyen például a madarak áttelepítése vagy a lézeres és pirotechnika. Vannak törekvések a repülőterek közelében lévő élőhelyek megváltoztatására is például fák és gyep telepítéssel, fészkek áthelyezésével. Az elmúlt évben több, mint 9 millió dollárt költöttek a hatóságok a repülőterek madár és vadvédekezési feladataira.

Immár harmadik éve folyamatosan sor kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren ürgék befogására és áttelepítésére. A több napig tartó természetvédelmi és repülésbiztonsági akciót a 2-es pálya lezárásával egy időben végezték a Budapest Airport, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint az ELTE TTK munkatársai.

Ürge szabadlábon (Fotó: Kis Ferenc) 

Április 7-től mintegy három héten keresztül lesz légiforgalomtól elzárva a repülőtér 13L /31R futópálya annak érdekében, hogy a repülőtér üzemeltetője egy vadonatúj műszeres leszállító berendezést, ún. ILS-t (Instrumental Landing System) telepítsen a 2-es futópálya 31R jelű végéhez. (A légiközlekedésben jártasak már tudják: a 31R a 2-es pálya Vecsés felé eső vége, amit északnyugati szélirány esetén a legtöbbet használnak az érkező gépek.) Az új ILS éppen a landoló repülőgépek személyzetét segíti éjszaka vagy rossz látási viszonyok között – pl. sűrű köd esetén – hogy pontosan a futópálya küszöbe után érjenek földet biztonságosan.

Íme a sikeres ürgebefogás, háttérben egy felszálló repülőgép sziluettjével.
Nem kell aggódni, ez az ürge ma este már a Kiskunsági Nemzeti Parkban
hajtja álomra a fejét és cseppet sem bánja, hogy kitoloncolták Ferihegyről.
(Fotó: Hardy Mihály)

A munkálatokkal egy időben tehát az ürgepopulációt is csökkentik, persze természetbarát módon: a védett állatokat csak élvebefogással, majd egy számukra biztonságosabb nemzeti parkba áttelepítéssel költöztetik el a repülőtérről. Erre a repülés biztonsága miatt van szükség, ugyanis az ürgék a nagytestű ragadozó madarak kedvenc táplálékát képezik, a potenciális repülő - madár ütközések elkerülése érdekében kell őket „kilakoltatni” a repülőtérről.

A képen Munkácsi Zsuzsa, blogunk szerzője 
a befogott mintegy 100 ürge közül kettővel.

A háromhetes pályazár idején továbbá elvégzik a szükséges burkolati javításokat, nagyszabású fénytechnikai karbantartást és a lámpacseréket, a nyári időszak előtt megelőzésképpen gyomirtást hajtanak végre a 3,7 kilométer hosszú futópálya környezetében. 

Az ország legnagyobb kiterjedésű katonai repülőtere 3 jelentős felszállóval, illetve guruló úttal rendelkezik, teljes területe 780 hektár. 

1944-ben a megszálló német hadsereg kezdte meg a repülőtér építését Kunmadaras határában, amelyet 1945 után a Magyar Honvédség fejezett be. A repülőtéren szovjet csapatok állomásoztak 1956 és 1992 között. A magyar állam 2003. január 1-jétől térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adta az objektumot.

A kunmadarasi repülőtér szennyezettsége a szovjet katonaság távozása óta ismert. A műszaki beavatkozási tervet az illetékes környezetvédelmi hatóság 2007-ben fogadta el.

Fotó: fenteslent.blog.hu

A szennyezett területen a kedvezőtlen környezeti hatások megszüntetését, a kármentesítést a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján végezték el. A kármentesítés során biztosítani kellett, hogy a szennyezés ne terjedjen más környezeti elemekre, illetve hogy az a lehető legkisebb környezeti veszélyeztetést, környezetkárosodást okozza.

Összesen csaknem kétmilliárd forintból kármentesítette a Kunmadarason található egykori szovjet katonai repülőteret a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), a projekt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) mintegy 1,37 milliárd forintos támogatásával valósult meg. A tájékoztatás szerint a projekt elszámolható bruttó összköltsége 1,9 milliárd forint.

Az MNV Zrt. mintegy 1,37 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül a kármentesítésre. A támogatás összegének 85 százaléka az Európai Unió Kohéziós Alapjából, 15 százaléka Magyarország központi költségvetéséből származik.

A kármentesítés eredményeként a szennyezett terület 100 százalékban megtisztult. A megtisztított terület nagysága 60 ezer négyzetméter. Ezen kívül több, mint 300 ezer köbméter felszín alatti vizet és 350 ezer köbmétert meghaladó földtani közeget sikerült megtisztítani a projekt során – olvasható a közleményben. A műszaki beavatkozás eredményeként a talajban és a talajvízben mért szennyező anyagok tekintetében a “D” kármentesítési célállapotot sikerült elérni.

A kedvezményezett – nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően – a G-M 2007 Konzorciummal kötött vállalkozási szerződést a feladat megvalósítására. A konzorcium tagjai a Geohidroterv Kft., mint konzorciumvezető és a Mota-Engil Magyarország Zrt. voltak.

Decembertől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is elérhető a legmodernebb, ún. villámtöltő elektromos gépjárművek töltésére. Amennyiben rokonodat, barátodat a Nissan Leafeddel, BMW i3-asoddal vagy Tesláddal viszed ki a reptérre, amíg búcsúzkodtok az autód feltöltődik. Mindezért csak a terminál parkolóba kell behajtanod - és a parkolási díjat kifizetned.

2015. december 16-án újabb elektromos autó töltőállomással bővült a hazai hálózat, ugyanis átadták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. Terminál parkolójában létesített egységet. A beruházás az ELMŰ és partnere, az ABB közreműködésével valósult meg. A jelenlegi legkorszerűbb gyorstöltővel a japán és az európai szabvány szerint gyártott típusok is „megtankolhatók” akár olyan rövid idő alatt, amíg egy utast a gép leszállása után megvárunk az érkezési csarnokban. A Budapest Airport a töltő használatáért nem számít fel külön díjat. 

A repülőtéri parkoló legújabb fejlesztése, egy ún. villámtöltő áll mostantól az elektromos autót használók rendelkezésére a 2. Terminálhoz tartozó Terminál parkolóban. A jelenleg kapható legkorszerűbb töltő, amivel egyszerre két autó tölthető egyen- vagy váltóárammal, a svájci ABB magyarországi gyártó üzeméből érkezett a repülőtérre, a telepítéshez szükséges infrastruktúra kiépítését pedig az ELMŰ biztosította és az üzemeltetést is ők látják el. A töltőoszlop erős napsütésben is jól olvasható 8 hüvelykes kijelzőjén könnyen nyomon követhető a töltés állapota, a működtetéshez nem kell szaktudás vagy külön regisztráció, csak csatlakoztatni kell az autóhoz és a töltés elindul. 

A villámtöltő különlegessége, hogy akár 15 perc alatt is 30-ról 80 %-ra feltölthető egy 24 kWh-s akkumulátorral szerelt autó (pl. a leggyakoribb típus, a Nissan Leaf) amivel újabb 100-120 kilométer tehető meg. Ez az idő pedig éppen elég, ha egy utast kísérünk ki a repülőtérre, vagy várunk meg a járat leszállása után. A repülőtér a parkolási díjon felül egyelőre nem számít fel plusz díjat a vételezett áramért. A töltő támogatja a jelenleg legelterjedtebb, egyenárammal működő CCS és CHAdeMO szabványokat, de normál hálózati váltóárammal is tud tölteni – ebben az esetben a töltés kicsit lassabb, igaz, a töltőoszlopról még így is rövidebb idő alatt tölt fel, mint egy otthoni fali konnektorból.

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára méltatta, hogy az új elektromos töltőállomás átadása szervesen illeszkedik a kormány Jedlik Ányos Tervének megvalósításába és kifejtette:

„A hazai e-mobilitás program megvalósítása érdekében a jövőben összesen 150 hasonló elektromos autótöltő állomás átadását tervezzük az országban. A célunk az, hogy e program révén Magyarország teljes egészében keresztülautózható legyen a korszerű, elektromos meghajtású járművekkel. Látni kell, hogy  mindenki csak nyerhet az ilyen járművek elterjedésével, hiszen csökken a környezetszennyezés, a károsanyag-kibocsátás és a zajártalom. A magyar gazdaság számára pedig új, a növekedést támogató, innovatív fejlesztéseket tesz lehetővé.” 

„Bízunk benne, hogy utasaink is örömmel fogadják majd legújabb környezetbarát szolgáltatásunkat, amely a nyáron indított e-mobilitás programunk egyik leglátványosabb eleme. Fontosnak tartjuk, hogy tovább folytassuk szolgáltatásaink színvonalának fejlesztését, hiszen ez is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük pozíciónkat, mint a régió legjobb repülőtere.”

– hangsúlyozta Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelmi igazgatója. 

Az ELMŰ-ÉMÁSZ az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is úttörő szerepet kíván betölteni a fenntartható közlekedés magyarországi feltételeinek megteremtésében, folyamatosan fejlesztve hálózatát, amely a most átadott berendezéssel együtt országszerte immár 41 állomást számlál.

„Az általunk létrehozott infrastruktúra mára olyan kiépítettségi szintet ért el, hogy eljött a pillanat, amikor érdemes a részleteit is kidolgozni annak az üzleti modellnek, amivel a további bővítést piaci alapon lehet finanszírozni. A repülőtér talán a legalkalmasabb helyszín, ahol a töltőállomások működtetése kereskedelmi alapokra helyezhető, hiszen a Ferihegy és a belváros közti távolság oda-vissza kényelmesen megtehető a ma forgalomban lévő elektromos autókkal.

A most üzembe helyezett gyorstöltő referencia is egyben az együttműködésre az ABB-vel. Velük közösen várjuk azt a fair versenyen történő megmérettetést, amellyel – a meglévő városi töltőinfrastruktúránk bővítése mellett – a Jedlik Ányos Terv keretében hozzájárulhatunk egy országos gyorstöltő-hálózat kiépítéséhez is.”

– mondta beszédében Dr. Friedrich Wilhelm Knebel, az ELMŰ-ÉMÁSZ hálózati ügyekért felelős igazgatósági tagja. 

„Nagy örömmel fogadtuk a Budapest Airport felkérését a gyorstöltőállomás létesítésére. Az ABB jelentős nemzetközi és hazai tapasztattal rendelkezik a gyorstöltő infrastruktúra telepítése és üzemeltetése terén legyen szó akár töltőoszlopok gyártásáról vagy egy egész országot lefedő hálózat létrehozásáról”

– mondta el Balogh Attila az ABB e-mobilitás szakértője.

Az ABB gyorstöltői már több mint 25 országban, például az USA-ban, Chile-ben, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Svájcban, Észtországban és Magyarországon is megtalálhatók. Az egyik legnagyobb volumenű megbízást az észt kormány adta, ahol az ABB 165 darab gyorstöltőt telepített, teljesen lefedve a balti ország területét. Az ABB 2014. elején együttműködésre lépett a kínai Shenzhen BYD Daimler New Technology Co. Ltd.-vel, amelynek keretében a következő hat évben az ABB szállíthatja az új DENZA elektromos autóhoz az egyenáramú gyorstöltőket Kínában. 

A múlt héten a klímakonferencia ideje alatt Párizsban is bemutatták az ABB innovatív busztöltő technológiáját, amely a világ első, nagy teljesítményű, felsővezeték nélkül tölthető elektromos autóbuszrendszerének energia-ellátására alkalmas. A technológiát első ízben nagy teljesítményű, mintegy 135 fő szállítására alkalmas elektromos autóbuszokon alkalmazták Genfben. 

„Magyarország első gyorstöltő-állomását vállalatunk helyezte üzembe az Istenhegyi úton 2012-ben, és az óta több hazai gyorstöltőt telepítettünk. Reméljük, ezzel az e-gyorstöltő állomással is hozzájárulunk a hazai innovatív „zöld” technológiák elterjedéséhez és a Budapest Airport környezetbarát programjának sikeres megvalósulásához”

– tette hozzá Balogh Attila. 

Az új repülőtéri e-autó töltőállomás jól illeszkedik a Budapest Airport idén év elején elindított e-mobilitás fejlesztési programjába. A repülőtér a program révén szeretné támogatni és ösztönözni a partnereit a környezetbarát elektromos hajtású járművek használatára. Ennek keretén belül a Budapest Airport is vásárolt egy tisztán elektromos üzemű Smartot, új töltőállomásokat létesített a repülőtéri földi kiszolgálásban egyre gyakoribb elektromos vontató járművek számára és a legutóbb kiírt új személyszállítási tenderében már kötelezővé tette a szerződött partner számára az elektromos taxik beszerzését is.

Greenairport néven indított programot a Budapest Airport a repülőtéri partner szervezetek számára. A program célja, hogy az ország első számú nemzetközi repülőterén működő szervezetek és vállalatok - az üzemeltetővel összefogva - tovább tudják csökkenteni a légikikötő környezeti hatásait.

 

Fotó: Galyas Richárd 

Az elmúlt évek legjelentősebb klímavédelmi összefogása jöhet létre a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén működő cégek közös munkájával – röviden így foglalható össze a ma bejelentett Greenairport program, amit a Budapest Airport indított el. A program az innovációra, az összefogásra és a közös cselekvésre épül. Az energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energiaforrások használatának elősegítése, az elektromos járművek használatának elterjesztése – ezek mind a program céljai, amin mostantól a repülőtéri cégek közösen és összehangoltan, egymás tapasztalatait felhasználva tovább dolgoznak tovább.

 

A Budapest Airport Greenairport programjához már az induláskor olyan nagy vállalatok csatlakoztak, mint az Aeroplex Central Europe (ACE), a Heinemann Duty Free, a HungaroControl, a Lufthansa Technik Budapest, vagy a Főtaxi, de még a NAV Repülőtéri Főigazgatósága is aláírta a csatlakozási nyilatkozatot. Az eddig csatlakozó mintegy egy tucat szervezet összesen több ezer munkavállalót foglalkoztat. Az összefogás legfontosabb üzenete, hogy az ország egyik legjelentősebb gazdasági egységeként működő repülőtér partnerei együttesen is elkötelezettek a felelős vállalati működés és a fenntartható fejlődés ügye mellett.

 

 

Fotó: Galyas Richárd

Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelemért felelős igazgatója a program nyitórendezvényén elmondta: „A Greenairport program nyitott mindazon cégek és szervezetek számára, amelyek készek csökkenteni a repülőtér szén-dioxid kibocsátását és egyéb környezeti hatásait. Hiszünk a program sikerességében, hiszen az eddigi visszajelzések alapján nagyon lelkesek a partnereink és már keresik az együttműködési lehetőségeket. Bízom benne, hogy rövidesen konkrét eredményekről is be tudunk számolni.”

 

A Budapest Airport a saját hatáskörén belül számos lépést tett az energiahatékonyság, a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés érdekében. A légikikötő sok tekintetben hasonlít egy kisebb városra vagy kerületre, így az energiafelhasználása is. Ezeken a területeken az elmúlt években sikerült komoly áttörést elérni, egyebek mellett éves szinten 30 %-kal csökkent a földgáz, 16 %-kal az áram felhasználás, vízből pedig egy utasra számítva 10 literrel kevesebbet használ a repülőtér. Emellett fejlesztették a hulladékfeldolgozást is, mára a repülőtéren keletkező hulladék mintegy kétharmadát szelektíven kezelik. Mindezt sikerült úgy elérni, hogy közben a repülőtér forgalma folyamatosan növekszik.  

 

A Budapest Airport évekkel ezelőtt az elsők között csatlakozott a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) által indított ún. karbon akkreditációs programhoz, aminek elsődleges célja a repülőterek szén-dioxid kibocsátásának (ez az energia-felhasználás mérésére legalkalmasabb módszer) csökkentése volt. Az ACI Europe programjában ma már mintegy 100 európai repülőtér vesz részt. A karbon akkreditációs program fontos eleme, hogy a repülőterek üzemeltetői más partner szervezeteket is bevonnak, hogy közösen dolgozzanak a környezeti hatások csökkentésén.

Szolgálatba állt a Budapest Airport gépjárműflottájának első tisztán elektromos meghajtású járműve: egy Smart Electric Drive. A repülőtéren sorra jelennek meg a korszerűbb, tisztább üzemű autók, a Budapest Airport célja ezzel a szén-dioxid és egyéb, üvegház hatású gázok kibocsátásának folyamatos csökkentése. A kis elektromos Smarttal nem csak a repülőtéren, hanem a városban is lehet majd találkozni. 

Fotó: Kurucz László

Halk zümmögéssel rója a budapesti repülőtér belső úthálózatát a napokban szolgálatba állt Smart ED, vagyis Electric Drive, ami az autó kizárólag elektromos meghajtására utal. A fürge kétszemélyes kisautó a repülőtér azon törekvésének a védjegye, aminek révén a Budapest Airport folyamatosan és fokozatosan csökkenti a repülőtér szén-dioxid kibocsátását. A jelenlegi tervek szerint 2020-ig mintegy 100 darab elektromos meghajtású jármű állhat üzembe a repülőtér területén – ide értve a személygépkocsik mellett a speciális kiszolgáló járműveket, illetve a repülőtéri feladatokat ellátó nehézgépeket. 

Fotó: Kurucz László

A Budapest Airport környezetvédelemmel foglalkozó szakembereinek számításai alapján a repülőtér ideális környezet elektromos járműpark üzemeltetésére: viszonylag rövid távolságokat kell megtenni, ahol a belső égésű motorral szerelt járművek eleve kevésbé gazdaságosan működtethetők. Bár az elektromos autó működése során nem bocsát ki szén-dioxidot, figyelembe véve, hogy a hazai erőművek által termelt elektromos áram hajtja, így hozzávetőleg 7,2 kg CO₂ termelés jut minden megtett 100 kilométerre – ez még mindig jóval alatta marad egy modern dízelmotor kibocsátásának, ami kb. 18,7 kg CO₂ / 100 km. Ilyen mértékű, közel 1/3-os károsanyag kibocsátás csökkentés  eddig még semmilyen más irányú járműfejlesztéssel nem volt elérhető.

Fotó: Kurucz László

„Folyamatosan gyűjtjük a tapasztalatokat az elektromos autóról, hogy kiderüljön, a gyakorlatban mennyivel kedvezőbb a fenntartása egy hagyományos járműhez képest. Az már biztos, hogy a kis Smart nagy feltűnést keltett eddig a repülőtéren, szinte mindenki utána fordul, legyen repülőtéri dolgozó, vagy utas. Reméljük, hogy az elektromos járművek látványa néhány éven belül teljesen megszokott lesz itt a budapesti repülőtéren.” – fogalmazott Huszka Péter, a Budapest Airport forgalmi igazgatója. 

Fotó: Kurucz László

A Budapest Airport külön programot indított a repülőtér területén működő közel 200 partnercég környezetvédelmi fejlesztéseinek koordinálására és ösztönzésére, aminek egyik fontos eleme az elektromos mobilitás elterjesztése. A nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy a repülőtéri környezet mind a járatokat kiszolgáló belső területeken, mind pedig az utasforgalom számára is megnyitott parkolókban kézenfekvő helyszín elektromos járművek üzemeltetésére, a töltőinfrastruktúra telepítésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére. A repülőgépek kiszolgálását, a poggyászkocsik vontatását, a hatóságok munkatársainak közlekedését 1000-nél is több jármű biztosítja a repülőtéren, amik mind egy alig 10 km sugarú körön belül mozognak, a közúti forgalomtól elzárt területen. A program eredményeként a repülőtér legjelentősebb partnercégei máris sorra jelentkeztek az elsőként beszerzett korszerű elektromos járműveik töltésének igényével és tesztelik a különböző gyártók speciális megoldásait.